Megcselekedtem amit…

Fotóblog: Lost in Pixels. Ingadoztam egy sort a Ervin fotóblogja és a Randomstreet (ez az utca mekkora!) között is, aztán a fekete-fehér és a kiélt fotogeekség (infra, panoráma, lyukkamera) végül segített dönteni.

Közéleti: I hate it here. Mert azt az egy golyót jól szokta kilőni.

Megmondós: Kispad. Mert a reggeli kávém úgy áll össze, hogy cukor, tej, kispad. Szórakozás: Quart. Több remek ‘ezt meg kell hallgatni’ zene ajánlásáért.

Tech-tudomány: Tóth Benedek blogja, majdnem Rabbit, de ő mégis az árok adserver rossz oldalán van, ezért inkább támogatom a kalózokat. ;)

A hely szelleme: Újlipótváros, mert így kell kinéznie egy helyi blognak. (Note to self: továbbküldeni a linket a Debrecenfalusoknak.)

Praktikák: Onlinemarketing. Szívesen szavaztam volna egy jó könyves blogra, de a Felvágunkot nem érzem ilyennek. Úgyhogy Konrád, mert úgy ír marketingről, hogy elolvasom, ami nagy szó.

Újblog: Old Times, ígéretes, nem birodalmi. Igaz a legjobb háborús balladánál nem emlegette fel a Peat bog soldierst vagy az And the band played Waltzing Matildát.

Személyes-, gasztro- és képregényblogot nem olvasok annyit, hogy nyugodt szívvel szavazzak bármelyik bejutottra is.

A következő nextbigthing

Szósöl ma már minden. Már várom, hogy a szósölnetwörk meg az efemszídzsí összeérjen, és lehessen az egyik kattintással értékelni, a másikkal meg rendelni különböző baromfivirsliket. Amíg ezt nem valósítják meg ajaxosan meg webkettesen, addig itt a következő nagy dolog a mac webről.

A legutóbbi felkapott webes szolgáltatás az i use this. Írt már róla a tuaw, bediggelték kétszer, nyugodtan mondhatjuk, hogy hájpolják. A legutolsó diggelés szerényen a dinoszauruszokat ( esetünkben: Versiontracker, Macupdate) elpusztító üstököshöz hasonlította a szájtot.

A remek sajtóhoz képest a dinoszauruszos link alatt egy teljesen visszafogott interjú található. A két készítő meglepődött az első látogatói hullám nagyságán, örül a hirtelen beregisztrált négyezer felhasználónak és az általuk ajánlott programoknak. És persze nagyon optimisták, így nem is hangzik el, hogy a webkettes szájtok első x felhasználója kíváncsiságból érkezik, sem pedig az, hogy programokat diggelni csak ideig-óráig érdekes elfoglaltság.

És bár a programozók szerint a nagy gyűjtőoldalak értékelései nem megbízhatóak - hogy legyen obligát angol idézet: “We believe that your friends are your best resource for finding new apps (…)” - az i use this toplistája egyelőre a slágerappokat tartalmazza: iTunes, VLC, Safari, Adium, Firefox, QuickSilver és így tovább. Ennek megfelelően nagyon kíváncsi vagyok, sikerül-e kitalálni valami “foglalkoztató programot” a felhasználóknak, hogy ott is maradjanak az oldalon, vagy a hasonló ötlettel induló és elfelejtődő MyProgs sorsára jut az oldal.

(a szerző lelkes versiontracker használó, pont a régebbi appok megtalálhatósága miatt) 

Re: 2015 - City of Art

Németh Ádám felhívására reagálva Konrád és Dévai Zoltán már megpróbálták megrajzolni 2015 poszt-kopirájt világát. Ők megpróbálták kitalálni, hogyan lehet fenntartható a kultúra, én megpróbálom bátortalanul leírni, hogyan néz ki működés közben.

“Ha a lovat elveszem alóla, attól még Kossuth elvtárs marad.” - mondta egyik kabaréjában Nádas György, valahogy így leszünk a szövegekkel is. Attól, hogy nincs csinos gerince, nem ül a könyvespolcon, jépeg a borítója és nehezebb úgy hivatkozni rá, hogy “XY: Z, Gondolat, Budapest, 2010, p. 106.” még szöveg marad. Először felismertetik az igény a digitális kiadásokra, majd az addig létrejött digitalizált szövegek megszűnnek különféle Rodostókban lakni, hazatérnek Zágonba, mert megtehetik. A folyamat végére elterjed a digitális köteles példány küldésének gyakorlata.

A könyvekkel párhuzamosan a különböző periodikák archívumai is kikerekednek, megszűnnek a foghíjak, lehetővé válik ténylegesen a netről való munka. A parkban, padon ülve vagy kapucsínó mellett egy kávézóban, a közösségi mesh hálózatok újra az embereknek adták a városokat. (A falakon persze streetart, senki sem bántja a teheneket, az utópia folytatható…)

Lelet: Szittya-szótár

Alaptétel: ilyen szittya időben írjon techről akinek hat anyja van.

Amit a tegnap ajánlott Orbán János Dénes szöveg művelt az operettgóbéval vagy irodalmi székellyel, azt nagyban is meg lehet csinálni. Szilágyi Ákosnak például annyira sikerült, hogy a szépemlékű Torgyán doktor a tekéntetes karok és rendek előtt tiltakozott az ilyen “trágár, magyarcsúfoló” művek díjazása ellen. No a doktorból azóta kifogytunk, a szótár meg még itt van a maga brutális hosszúságával és monoton, sámánének jellegű soraival, amelyek önkéntelenül is mormolni kezd az olvasó az első pár versszak után. (Ha kinyomtatjuk, úgy lehet vele csoszogva körbejárni is, hej regö rejtem.)

Kedvcsinálónak csak egy rövid részlet, aztán tovább a linkeken.

úri szittya népi szittya tatárszittya oláhszittya (s egy ki oláh anyját szidja) tót a szittya rác a szittya vagy ippeg kozmopolittya urbánus szitty zsidószitty-sarj „kis szitty jó szitty!” – zeng a szittydal szittyek szittye Népek Atyja minden rendû s rangú szittya azt hortyintja azt ordítja azt ordítja rémálmában: si est vítya non est ítya si est vita non est itten szittya szívük visszaretten – (Szilágyi Ákos: Szittya-szótár)

Vége a MysteryZOT-nak

Írtam korábban, hogy viszonylag olcsón vettem öt nap “adrenalinmámort”, azaz öt programot látatlanban a MacZOT-on. Ma ért véget a várakozás, huszonnégy óra múlva kezemben lesz a PHPStudio, a CastLife, a Soulver és a World of Where serialja, a duplikát Appzappert pedig már el is ajándékoztam. Simán megérte.

Lelet: Misimackó

A Micimackó székelyföldi bukása után a Csíki Székely Pedagógiai Tanács összeült és megállapította, hogy ebben a formában a Micimackó érdektelen a székely nebulók számára, nem az ő nyelvükön íródott és ráadásul nem hordozza azzokat a morális tanulságokat, melyeket a székely gyermek fejébe kell ültetni, hogy továbbvigye a hírhedt ősi virtust. Változtatni kell! – döntötték el a pedagógusok, és a munkát Málna András Alajos csíkszentgölöncséri tanítómesterre bízták. Málna András Alajos mindenekelőtt Misimackóra változtatta a mű címét, mivel a Micimackót túl buzisnak találta. Utána lerövidítette és átdolgozta, mert minek annyit lacafacázni, mikor egyszerűbben és célratörőbben is lehet. Orbán János Dénes: Misimackó)

Tovább a sárgaköves úton linken feleim, mert olyan stílusparódia meg parafrázis van ott, hogy akkorát ritkán látni. Aki az Imreh Lajos féle Sáska sógort (esetleg a Kilenc kéve hány kalangya is ér) annak idején beszerezte, annak azért kötelező, mert a góbéság azóta se fogyott ki a világból, aki meg nem az, hogy mégis szíjjon magába valamicske kultúrát.

Rólam írták

Kelt szeret a marketingről írni és mindeközben valószínűleg erotikus élmények tucatjai szállhatják meg kicsi fejét, mert rendkívül bele van habarodva a számokba. Blogján ezen felül (trendi módon persze) ott figyel ezeregy angol idézet, amikhez ő hozzátesz még legalább 2 sornyi (tök értelmetlen, oda nem illő) kommentárt és kész is a tartalmas blog. Hát persze, content recycling. (suexID: Goldenfos jelöltek - 1. rész)

A suexID-tól és a Golden Fosról érkezőket ezúton üdvözölném. Marketinges életművem erre található.