Megint gépház

Tegnap sikerült úgy szétkapni a worldshotsot, hogy magamat is megleptem vele. Végül visszaállt a backup backupjából, csak az 2.0.4-es váltás óta postolt nagyjából öt kép hiányzik. Viszont a tegnapi wp turkálás meghozta a kedvemet, hogy legalább a legújabb stabil K2-re (vagy valami egészen másra) váltsak. Itt forgács fog hullani, hegeszteni fogunk, nem lesznek postok napokig, zúgni fog a betonkeverő, meg ilyenek.

Ws csekkolás helyett inkább nézzétek meg a MacHeist-ot, ahol hekkeres - innentől szigorúan illik a témámba - játékokkal lehet appokat nyerni.

Netene (upd.)

Spam Karma Akismet plugin

Ha a problémámat megoldani nem is tudom, a kifogásolt szűrőn tudok javítani. Spam Karma 2 Akismet Plugin, az Akismet által tévesen spamnek ítélt kommentek nem spam státuszáról értesíti a szolgáltatást, hadd okosodjon. (Egyébként szűrne is, de annyira azért nem bízom benne.)

Upd.

A pluginnel sajnos előállítható egy számomra teljesen újszerű wordpress hiba is. Még nem tudom, hogy az ősi K2-m, a Spam Karma vagy az Akismet plugin felelős érte. A károkat helyreállítottam (nagyjából).

Toasthoz reggelire (upd.)

Mától az átlag halandók is letölthetik a Disco cd/dvd író program bétáját. És ha letöltötték, rögtön meg is írhatnak vele három lemezt, mielőtt eldöntik, szükségük van-e valamire a Burn vagy a LiquidCD helyett.

A három lemez pont elég arra, hogy az ember eljátsszon a beállításokkal. Kipróbálgassa, milyen iso-ba vagy disk image-be írni, lemezt másolni, és ami a legfontosabb, hogyan lehet egérrel kavarni az írás közben gomolygó füstöt. És arra is elég, hogy felmerüljenek a vásárlással kapcsolatos kérdések. Mert a Disco - azon túl, hogy tényleg gyönyörű - egyelőre csak nagyon kevéssel tud többet, mint az ingyenes versenytársai. (A Toasthoz pedig hasonlítani sem érdemes.)

A pluszok a következők:

  • Discography, amivel a megírt lemezek tartalmában tudunk keresni (pl. mint Windowson a WhereIsIt?). Ami szükség esetén kiváltható például az Alias Diskkel.
  • Lemezkép kezelés, egyszerűen menthetjük le az általunk összeállított lemezeket (vagy a betett “műsoros” cédéket) iso vagy dmg formátumba.
  • Spandex, ha a kiírni kívánt adat “túllógna” a lemez méretén, javasolja a többlemezes módot. Mint a kérjük rakja be a kettes floppyt, annó régen.
  • Multisession támogatás, érthetetlen, miért számít extrának. A labda a többi fejlesztő térfelén.
  • Szép. Ehhez nincs mit hozzáfűzni.

Abban biztos vagyok, hogy ha anyám macet használna - zárójel: ennyire nem vagyok térítős típus - akkor megvenném neki a Discót. Abban is, hogy nagy lehetőségek vannak benne, csak kerüljön bele több fajta lemezkép kezelése, okosodjon. Abban viszont nem, a public béta Disco árából nem lenne-e jobb bort vagy könyvet venni. Úgyhogy a vásárlással várok az 1.5-ig, addigra kiderül, merre fejlődik tovább a legszebb cédéíró program.

(A szerző hihetetlenül büszke magára, hogy a ‘nagyobb a füstje mint a lángja’ poént mégse lőtte el.)

Galaktika és kiberpunk

Köszönet Avmannak, aki felhívta a figyelmemet a tanulmányra, és Trevizének, aki ellátott vele.

Érdekes lenne egyszer annak utánamenni, miért marad fordítatlan, olvasatlan itthon a kiberpunk nagyobb - aki nem Gibson - része. Ehhez egyelőre még kevés a rálátásom, a hogyan maradt olvasatlan a kiberpunk témához viszont kaptam egy kordokumentumot. Varga A. Csaba A kiberpunk tündöklése és bukása című esszéje (zip) a Galaktika 141-es és 142-es számában jelent meg 1992-ben, nyolc évvel a Neurománc, négy évvel a Mississippi Review 47/48-as száma után, egy évben a Storming the Reality Studio-val.

Az írásban egyszerre érhető nyomon a technikai fejlődésben való korlátlan hit, és ettől a fejlődéstől való komoly félelem. Értékeket kér számon a kiberpunkon, és teszi mindezt pátosszal nyakon öntött szép mondatokban. Például:

“A tökéletessé vált protézisek, a személyi számítógép, a walkman, a lágy kontaktlencse, a műholdas tévé, a génmanipuláció gubójában létrejött az egész Földet behálózó, regionális és nemzeti sajátosságokat elemésztő kultúrmassza.

vagy

“A menekülő ember akkor bukott el, amikor a színes képernyő és a sztereo szintetizátor után saját magát is rákapcsolta a komputerre.”

Ami mégis érdekessé teszi, az a három pont, ami miatt a szerző szerint a kiberpunk hanyatlásnak indult. Ezek a következők:

  1. Nincs megújulás, egy-két regénnyel kiírták magukat a szerzők.
  2. “Olvasói táboruk másik, jelentős része, a tevékeny értelmiség, a művészek, a számítógépes szakemberek is elfordultak tőlük, mivel nyilvánvalóvá vált, a kiberpunk, annak ellenére, hogy magán viseli a divatos lázadás minden külső jelét, nem utasítja el az együttműködést a szórakoztatóipar és az elektronikus óriások tulajdonosaival, valamint a mindent átszövő reklámmal.”
  3. A VR elérhetővé vált. A “Compaq 386-as PC-ből, különböző monitorokból, a látókészülék sisakjából és a bedrótozott varázskesztűből” álló low-end verziótól Jaron Lanier 90 ezer dolláros csúcstechnológiájáig.

Tizenkevés évvel a cikk megjelenése után mindegyikbe bele lehet kötni, de nem vagyok benne biztos, hogy érdemes. Többet mond el a korról - na meg a Galaktika kiberpunk képéről - hogy 368-osok mellett a “virtuális realitás” drog jellegétől féltek. Mint mondtam, kordokumentum.

Spam-e vagyok?

Öt hónapja már volt egy csörtém az akkori spamszűrőmmel, amit végül megnyertként könyveltem el. Egyrészt elértem, hogy tudjak kommentelni Akismetet használó blogokon, másrészt lecseréltem a saját spamszűrőmet - jelige: itthon legyen legalább kényelmes - egy normálisra. A gond csupán annyi, most megint elkezdte a kis játékait az Akismet, ráadásul más blogokon.

A kérdés tehát a következő. Mit lehet tenni egy olyan plugin ellen, 1) ami fekete dobozként működik, beküldi a kommentet/visszapinget a központi szerverre, és ott eldöntetik, spam-é vagy sem; 2) amit baromi lassú tanítani, ráadásul esetemben a tanítás a “más faszával a csanalat” eljárással történik, nem lévén felhasználó; 3) ami kellőképpen elterjedt, hiszen a WordPress-szel együtt érkezik, csak be kell kapcsolni?

Kicsit tanácstalan vagyok.

(a szerző szereti szétszedni a dolgokat, hogy megtudja hogy működnek, és pont ezért nem szereti a fekete dobozokat)

“Hörgésből ötös”

Az ASVA már felismerte, hogy a magyar webről leginkább az a tartalom hiányzik, ami miatt beköttetik a netet az emberek. Sőt, meg is próbált tenni ez ellen, a Sulinet oldalon elérhetővé tette a “Másik oldal” című interaktív oktatóképregényt.

A flashes csodán végigkattingatva egy rockzenekar indulásának lehetünk szemtanúi, akiket ráadásul megvert az Isten egy kishúggal, aki fejből fújja a szerzői jogot. Ne lepődjön meg senki, hogy a időnként teljes paragrafusok bukkannak fel a szövegbuborékokban, hogy szó sem esik a Creative Commonsról, és hogy nem életszagú a sztori. Jogászt is felhasználó üzemben készült.

(via Bala)

App-a-sztár

Véget ért a MyDreamApp, a nyertesek: Atmosphere, Portal, Cookbook. Eddig a hír.

Ami ezen túl érdekessé teszi nekem az, hogy nem a leghasznosabb, a legújszerűbb vagy a legszórakoztatóbb ötletek nyertek, hanem egyértelműen a legcsillogósabbak. Az aktuális időjárást mutató desktop háttér (Ablak 2.0?), csillagkapun keresztül fájlokat másoló szinkronizáló program és online zöldségvásárlásra is kitanított szakácskönyv. Kíváncsi vagyok üzletileg is sikeresek lesznek, vagy a kóstolni jó, inni rossz édes kólákhoz hasonlóan a való életben elbuknak. Esetleg ugyanez a kérdés nagyobb léptékben: tényleg van a tömegeknek bölcsessége?

(A szerző a Desktop Wars-nak szurkolt és a SweepIt-et tartotta a leghasznosabbnak.)