Szerelmes brátim, vettetek már az illata miatt könyvet? Én például még sosem. Vettem már azért, mert szükségem volt a szövegre, mert az adott kiadás különleges volt, mert olcsó volt, mert éppen volt elverni való pénzem, vagy mert le voltam égve, de nem volt olvasnivalóm. Egyedül talán az illatáért nem vettem még.
Azért a kérdés, mert a nyomtatás vagy online vita azzal némult el ért véget, hogy az egyik oldal felsorolta az online kiadás előnyeit, a másik oldal pedig siratta a papír illatát. Az érvekkel szemben rosszabb esetben általánosítások, jobb esetben érzelmek álltak. Például így:
Regényt, esszét, hosszabb írást általában nem olvasunk gépen, és nem azért, mert sznobok vagyunk. Egyszerűen kényelmetlen. Sőt kevésbé érzéki, hiszen nincs papírszag, nyomdafesték pára, és nincs behatolás sem.
(részlet Forrás Imre leveléből, lapalja, permalink nincs)
És bár tényleg szeretném megérteni ezt a fajta érvelést, nem megy. (Forrás levelében nem ez az egyetlen érdekesség, de nem akartam kötözködni.) A papír illatánál fontosabbnak tűnik, hogy postaköltség nélkül olvashassa a világ bármely részére szakadt magyar. (Itt nézne ki jól belinkelni Vajszínűt vagy Zhaomant.)
Mindegy. Azért az illat miatt vásárlók kommenteljenek.
ha nem is csak a papír illata miatt, de ha nyomtatott terméket veszek biztos, hogy csak akkor adok rá pénzt, ha jó az illata. egy fontos, jó könyvet nagyon lehangoló rossz minőségű, nem jó illatú papíron olvasni
ez olyan, mint a digit-analóg vita a fotóban. csak még nevetségesebb. tudom, hogy sokan vagyunk, akik használjuk a számítógépet, de elenyészünk azokhoz képest, akik így vagy úgy könyvet, újságot - tehát nyomtatott terméket vesznek a kezükbe. a nyomtatott terméket se kerül sokkal többe előállítani. és bizony a kézbe fogás élménye nincs meg itt, a lapozás és a papír illata sincs. egyszerűen halott a digitális média az analóghoz képest. erre jópáran kezdenek rájönni, a fotóban is helyére kerül a kézműves technika és a digit világmegváltás.
mondok még valamit. igen jónevű fotográfus mondta tegnap, hogy az analóg nagyításban a digitálishoz képest érzelem van. a digit tárgyilagos, az analóg érzelmes. van benne valami.
zsoltu: “a nyomtatott terméket se kerül sokkal többe előállítani.”
Megállj, mert az előállítási ár mellett azért még ott a terjesztés/szállítás díja, ami egy könyv esetében legalább az ár felét teszi ki. Ezt az összeget, folyóiratok esetében nem szívesen fizetem ki. És akkor még határon túli postázásról nem beszéltünk. Ha a nagybetűs kultúra terjesztése, megismertetése a cél, akkor az offline forma egészen egyszerűen nem célszerű. Amennyiben lidérces messzi fény szeretne maradni a kortárs, úgy tökéletes.
Zárójel: 1, Antikvár könyvet vettem az amazonon. A könyv ára egy penny, a postázás anglián belül 2,7 font. Arra már nem emlékszem, mennyiből ért végül hozzám. 2, Wired előfizetés - évek óta nézem, de mindig volt fontosabb - az usán belül $10, európába $70 egy évre. A papírt mozgatni drága.
Becsulom azokat, akik monitoron tudnak konyvet olvasni. Gep elott ulve nekem sajnos tul rovid az attention span-em, hogy par oldalnal tobbet olvassak.
veszig: Szoftver és net kérdése. Ha nincs hálózati kapcsolatom, akkor tudok a szövegre fokuszálni. A szoftver meg a legjobb mellékszál lehet, erről egyszer mindenképpen kéne beszélni.
(Pl. bármennyi baja van az új Adobe Reader 8-nak, a fullscreen módja nagyon jó.)
Tofu nagyon jo, de nekem azzal is max 10-15 percig megy a koncentralas.
http://amarsagoo.info/tofu/index.shtml
Mikor papir konyvet olvasok, teljesen ki tudom zarni a vilagot, monitorrol olvasva ez sajnos net nelkul sem megy tul sokaig.
Kedves Ádám!
Azt hiszem, nem értettél meg! Írásomban egyetlen argumentum volt. Mégpedig az, hogy a különböző médiumfelületek nem törlik el egymást, hanem egymás mellett élnek. Azt hiszem, ezt könnyű belátni. Hiába jelent meg a rádió, a televízió, mégsem semmisültek meg a nyomtatott és írott médiafelületek. Ez után sem fognak, az online média hatására sem! Lehet, hogy a szerepük módosulni fog, azonban szerintem a polifonikus együttélés lesz a jellemző. Persze, hogy nem az illatáért veszünk könyvet, azonban alapvetően más élményt nyújt a fizikálisan megfogható nyomtatott valóság, mint az online. Miért mondanánk le bármelyikről is? A könyvbe firkálhatsz, jegyzetelhetsz, szamárfület hajtogathatsz, kezedbe foghatod, szinte bárhol olvashatod.
Olvastál már 16-17. századi nyomtatott könyvet? Ha nem, sürgősen próbáld ki, és ne az OSZK honlapjáról töltsd le, hanem fogd a kezedbe és lapozgasd, majd meglátod…
Nem vagyok az online médiumfelületek ellen (magam is használom – sokszor), de szeretném megmutatni mindazoknak, akik csak a monitort olvassák, hogy lemaradnak egy igen nagy élményről, ugyanakkor egy kicsit (nagyon) el is vannak tévedve, ha az online média kizárólagosságát hirdetik.
Üdvözlettel:
Forrás Imre
ha lehetőségem van megvenni, beszerezni egy könyvet (nem esszét, cikket, egyéb írást, folyóiratot, hanem rövidebb-hosszabb lélegzetű prózát) általában magasról teszek az árára. arra is volt már példa, h kinyomtattam (és nem a/4-es méretre, hanem kvézi könyv formát adva neki). mert úgy kényelmesebb volt. ennyit a digit irodalomról- és mert csak. úgy illik. ahogy te érzelmi alapon viszonyulsz a mac-edhez. mert így szocializálódtam. mert tökéletesebb olvasmányélményt ad. elnyúlni, elmélázni. te pedig belekeverted esetleg vonaton döcögni, kipillantani néha a koszos ablakon. rágyújtani. kisebb, könnyebb (és itt most nem alexandrás rémálom gyűjteményre gondolok), nem eszik áramot. és nem akkora beruházás. én tökéletesen értem az érvelést. felesleges behozni ebbe a publicisztikát és a terjeszthetőséget, mert érzésem szerint Forró Imre sem elsősorban arra gondolt.
te pedig belekeverted » megtennéd h törlöd. ezerszer megfogadtam, h szövegszerkesztőben írom meg először. de nem…
Kedves Imre, a mondatát a papírszag eklatáns példájaként hoztam fel. Hasonló mondatokat idézhettem volna Marlingtontól vagy Elek Tibortól is.
A fizikai valóságról való lemondás okaból, azt hiszem, megpróbáltam felsorolni párat. Kezdve a kisszerű és anyagias ‘nem szeretek postaköltséget fizetni’ tényezővel.
Úgy is érzem kicsit, hogy elbeszéltünk egymás mellett - három szóban így lehetne összefoglalni a vitát -, majd meglátjuk “kinek lesz igaza”.
Avman: 1, Küldj egy szerkesztett verziót, és cserélem a mostanit. 2, Alapvetően a vita egy print újság netre költözéséről zajlott. És abban a világban, ahol a WS kap nagyjából napi ötszáz látogatót (unique IP), ott valószínűleg egy kilencszáz példányos lap is tud hová terjeszkedni. (Ezért tartom a hogyant a kérdésnek, mert a mostani felületük például kényelmetlen.)
Nem csak az illat meg az élmény miatt fontos a papír, hanem pszichikailag is. Az agyunk úgy fejlődött, hogy térbeli tárgyakhoz kellett hozzászoknia, az emberi fajé általában, és az egyes embereké is. Emiatt az internetes munka, általában a számítógépes munka, a “cybertérben” tárolt adatok sokkal nagyobb elvonatkoztatási képességet igényelnek, mint a papíralapú. És ez lassítja a munkát, lassítja az olvasást. Én magam az utóbbi években rengeteget e-könyvet olvastam (több mint százat), de mindig megfigyeltem, hogy jóval gyorsabban túljutok egy könyvön, ha ki van nyomtatva. Egyébként ez más dolgokra is igaz. Az emberek általában ritkán tartják az adataikat CD-n, DVD-n, mert nem igazán bírják elképzelni, hogyan fér el annyi rengeteg minden azon a kis lemezen. Ehhez képest viszont a zenei CD-k, a filmes DVD-k nagyon sikeresek lettek - mert kézzelfogatóvá tették az egészet, egy lemez, egy film, ritka a kivétel. Ugyanezért lett sikeres a grafikus operációs rendszer is anno. Jóval egyszerűbb megérteni, elképzelni és használni egy olyan filekezelőt, amiben a mappa ikonjára kattintva nyílik ki a mappa, mint egy olyat, amiben be kell gépelni, hogy “cd mappaneve”. A nyomdai dolgozók mind tudják, hogy az első kefelevonatot még visszaviszik a szerkesztőségbe, mert a kinyomtatott könyvben vagy újságban megtalálják azokat a hibákat is, amiket a számítógépen nem. Szóval nem csak a papír illata a jó a nyomtatott könyvben, inkább az, hogy ezt kézbe veheted, megfoghatod, felmérheted, kiismerheted. Egy elektronikusan tárolt szöveg ehhez képest nem is létezik. Nincsen súlya.