Ér először marhaságnak bélyegezni egy vita témáját de aztán mégis belemászni? Akár igen akár nem, ez fog történni, ugyanis Elek Tibor válasza BDK nyílt levelére szerintem teljesen elmegy a lényeg mellett. Nonszensz arról vitázni 2007 elején, hogy szüksége van-e egy bármilyen folyóiratnak netes megjelenésre. Sokkal inkább arról kéne beszélnünk, milyen megjelenésre van szüksége.
Ahhoz, hogy ez a vita igazán termékeny lehessen, először magunk mögött kellene hagyni az olyan előítéleteket, hogy az internet “időrabló és egészségkárosító szenvedély” és “megpróbál behálózni”. Ilyen attitűddel tényleg felesleges erőltetni. A web - mert valójában erről beszélünk, nem az Internetről - olyan, mint a rock’n’roll, egyszerű, de hinni kell benne, hogy működjön. (A jelenlegi Bárka Online megjelenésének szétszedésébe nem mennék bele. Ezer szó helyett egy kép.)
Egy használható online megjelenés elsősorban olvasókkal járna a Bárkának. Nem látogatókkal, nem számokkal a statisztikában, hanem valódi, hús-vér olvasókkal. Olyanokkal, akik egy-egy nekik tetsző cikket továbbküldenek az ismerősöknek, kinyomtatnak, neadjisten belinkelnek a blogukban, és a következő alkalommal talán megkérdezik az újságosnál ‘Tessék mondani, Bárka van?’. Talán ha nem kérdezi meg, az sem katasztrófa, a cél, a kortárs irodalom megismertetése, népszerűsítése papír nélkül is megtörtént.
Aztán az online kiadás járna még olvasókkal is a Bárkának. Olyanokkal, akik egy témához keresnek anyagot, és a cédulakatalógus megtámadása, az OPAC behívása előtt szétnéznek a neten. Olyanokkal, akik nem feltétlenül az Elektronikus Periodika Archívumban kezdik a kutakodást, hanem előbb lefuttatnak pár Google keresést. (Most tekintettem el nagyvonalúan attól, hogy a Google például PDF-ekben is keres.)
Végül pedig az olvasók is nyernének, mert a digitális szöveg egyes esetekben sokkal könnyebben használható, mint a nyomtatott. (Arról nem is beszélve, hogy míg digitális szövegből könnyű nyomtatottat csinálni, fordítva kissé macerás.) Kivágható, elrakható, elküldhető pár kattintással a világ bármelyik pontjára. Ahogy Körös-parti webkamerák sem feltétlenül a Körös-parton lakóknak vannak kitéve, úgy a digitális kiadás sem feltétlenül azoknak szól, akik megvehetik az újságosnál is.
Lehetne talán folytatni, de inkább hagyom, hogy mások is hozzászóljanak. Csak még három mondat.
“Igazi kulturális termékek, irodalom esetében, szerintem, a példányszám, a látogatottsági mutatók bűvköréből ki kellene végre lépni.”
Asimov óta tudjuk, fabatkát sem ér az az atomfegyver, amivel nem lehet mindkét oldalra célozni. Nyitva hagynám tehát a kérdést: apológiája-e az a kulturális termékeknek, hogy kevesen olvassák őket?
(a postot felraktam a Blogarlécre is)
a nettől szokás félni. írónak azért, mert ellopják az írását, nem fizetnek érte és terjedni fog, kvázi éhenhal. aztán meg szokás lenézni azt, aki a netre ír, főleg, ha szakmányban írónak titulálható, mondja magát neki. és a legszörnyűbb persze az, amikor a szépíró betámolyog a netbe, és ott építi a maga elefánt házikóját, ahogy azt láthattuk, ír blogot, kitiltva a kommentelőket, teremtve ezzel valami torz, beteg kékszakáll várat. félnek a nettől, mert a hazugság furcsamód a neten hamarabb bukik ki, az óccsított tartalom gyorsan kopik, a netes közönség azon része, aki nem az aktuális pináért jön nap mint nap, rövid idő alatt kikupálódhat abban, mit hol érdemes keresni és hol nem. az erőlködés nagyobbat és hangosabbat szól errefelé. bdk tisztes munkát végez, ügybuzgalommal, ami jó és érthető. elek tiborról és újságjáról - szégyelljem? - most hallok először. az nem teljesen világos számomra, hogy bdk és elek miért és min csattant, hogy mi a hitvita oka. miért kellene ennyire akarnunk, hogy enkedvük ellenére nyíljanak online oldalak, teljenek kényszer-tartalommal? így is sok megélhetési netes van, minek ezt szaporítani? nem értem, de majd biztos rádöbbenek. merthogy 2007-ben mi sem könnyebb, mint írónak utat találnia olvasóihoz a neten. ehhez nem kellenek centrista központok, főleg, ha a centrum fejei kútfejek.
zsoltu, nincs csattanás és nincs hitvita; Tibor jó barátom, egy igazán nívós (de a marginalitásból kitörni nehezen tudó folyóirat főszerje), épp barátságunk okán gondoltam, megengedhetem magamnak, hogy szembesítem néhány évvel ezelőtti véleményével, és ennek apropóján elmondhassam a sajátomat egy-két dologról, arról is, amit honlapindító cikkében említ, s ami korábbi álláspontjához képest nagy elmozdulást mutatott. Ő szükségesnek tartotta, hogy hasonló módon válaszoljon (ebben érzésem szerint újabb visszább lépett kicsinyég), s ha már van egy ilyen levélváltás, tegyük ki vitára itt is, ott is. Persze, hogy ott, a Bárkán miféle vita lesz lehetséges egy üzenőfalon és egy megadott ímélcím révén, azt nem tudom. Én viszont máris kaptam több értékes véleményt, és a reagáló posztok is kiterjesztik a vélekedések terét. Ennél sokkal többre nem is számítok, illetve arra mégis, hogy a Bárka nem gubózik vissza a pdf-formátumba valamilyen rosszal felfogott önvédelem önvédelemből.
van pár elgépelés fentebb, bocs.