Hackermesék

Halasztottam ezt a rivjút, ahogy tudtam, mert ambivalens érzéseim vannak a Stealing the Network sorozattal kapcsolatban. Azt semmiképpen nem mondanám, hogy az STN jó irodalom vagy jó szórakoztató irodalom lenne. Lehúzni sem tudom igazán, ahhoz túl mohón rágtam magam át a történeteken. Jöjjenek a bájos miértek.

A sorozat két kötete járt a kezemben, a független sztorikból álló How to Own the Box és az ördögi gonosz által kitervelt rablást követő Hogyan lopjunk kontinenst. Az előbbi eredeti nyelven, nagy úr az eDonkey, az utóbbi, a Kiskapunak hála, magyar fordításban. A novellákat számítógépes biztonsági szakértők, fehér- és nem annyira fehér kalapos hackerek írták. Olyanok, mint az nmap-ért felelős Fyodor, a Paketto Keiretsut megíró Dan Kaminsky, vagy a csapatot összetrombitáló - meg előtte néhány könyvet megíró - Ryan Russel.

A szakértői gárda adott. A könyvek előszava nagyvonalúan meg is ígér mindent; bevezeti az olvasót a hacker szó jelentésváltozásának folyamatába, mesél egy rövid hackersztorit, és ami a legfontosabb: szembehelyezkedik a populáris kultúra kialakította hacker képpel. Hús-vér hackereket, védőháló nélküli töréseket és ellenintézkedéseket ígér, betekintést egy olyan világba, amit csak outsiderek által gyártott filmekből ismerünk.

Ez az az ígéret, amit nem tud teljesíteni. A védőháló nélküli hackeléssel szembesülünk ugyan, a szöveget időnként portszkennerek, hexeditorok outputjai szakítják meg, de a hackerekkel nem találkozunk. Helyettük a könyv legtöbb lapját kétdimenziós, papírízű, nyomdaszagú karakterek népesítik be: naiv wifista srác, romlott, kiégett phreaker, feledékeny vagy lusta rendszergazda, kitartó kiberzsarul. A papírmasé karaktereknek többnyire életük, hátterük sincs. Diet coke-ot vagy kávét isznak, hajnalig gépészkednek, a barátnőjük - ha van egyáltalán - megadóan tűri nördizmusukat, a háttérben maradva, mint Columbo felesége.

A kötetek legrosszabb darabjai olyanok, mintha az épp használt program man oldalát “regényesítették” volna meg, dokumentálva az összes kapcsoló használatát. A többség rendkívül olvasmányos, de középszerű. A papírmasé figurák briliáns töréseket követnek el, ügyes, váratlan trükköket találnak ki a rendszergazdák kijátszására. Ezek azok a sztorik, amiket egyik kezünket a billentyűzeten tartva, lelkesen apt-getelve a használt programokat, lehet olvasni. A kötet végére kicsit script kiddie-vé is válik miattuk az olvasó, ennyit a sokáig mélységbe nézésről.

Végül, kötetenként egy-két igazán jó novella. A How to Own the Box nyomozós története - Mark Burnett: The Art of Tracking -, a wormök terjedésésvel és visszafejtésével foglalkozó The Worm Turns vagy az Egy igazán hiszékny zseni a Hogyan lopjunk kontinest kötetből a hacker fiction/kiberkrimi igazán jó kezdeti művei lehetnek. Nem a legelső és legjobb, a címet meghagyják Homérosznak, de kezdésnek megfelelőek. A kiberpunk vérfrissítései film noirral úgysem sültek el túl sikeresen, hátha egy kis valóság lökést adhat neki.

Kinek ajánlható? Hackereknek, akik fel szokták magukat húzni a Kardhal jellegű filmeken. Cyberpunk wannabeknek; elindulni hazafelé a valóságba. Hálózati biztonság iránt érdeklődőknek; valahol el kell kezdeni az egészséges paranoiát. És persze azoknak, akiket érdekel, hogy szeretnék magukat látni/láttatni az igazi hackerek.

A könyvek:

4 Replies to “Hackermesék”

  1. Én is birtoklom a könyv egy példányát, de sajnos még nem volt alkalmam kivégezni. Bele-bele lapozgattam és tetszett amit eddig láttam, pont azért amit Te is említessz: felhúzom magam a Kardhal jellegű filmeken, A hálózat csapdájáról ne is beszéljünk :D

    “A kötet végére kicsit script kiddie-vé is válik miattuk az olvasó” Érdekes, én csak belelapoztam és már éreztem is, hogy kezdek script kiddie-vé átalakulni. Már ütöttem is fel a google-t és keresgéltem :D

    Kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz a könyv - ha majd egyszer elolvasom - minden esetre érdekes volt amit írtál róla. Köszi!

  2. Amúgy remekül szórakoztam a Kardhalon és szeretem a Hackerst is. Annyi talán, hogy el kell fogadni a fikció voltát. :)

    Szkriptkidiségről pedig annyit, hogy nmap, paketto, hping… :)

Comments are closed.