Kilenc könyv

Dani hívott meg a játékba még hetekkel ezelőtt, most jutottam el odáig, hogy válaszoljak is. Előrebocsátva persze, hogy a kedvenceim havonta változnak, meg nem is lista, hanem felsorolás..

• Gárdonyi: Egri csillagok (MEK és MEK rovásírással) - Kell egy közös vonatkoztatási pont, amit mindenki ért. Nekem ez az Egri csillagok, és még sose kellett magyarázni, hogy ‘miért nem lövünk’. Ennek ellenére szomorúnak tartom, hogy ez lett a Nagy Könyv, de ez egy másik tál tészta.
• Rejtő: A tizennégy karátos autó (MEK és MEK mp3) vagy a Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam esetleg a Bédekker csavargók számára - Vonatkoztatási pont is, dokumentumai is a valódi bohéméletnek, villanykörtelopásostul és tömegszállásostul.
• Asimov: Alapítvány - A legeslegelső SF regény, ami a kezembe került. Megtanultam belőle, hogy semmit sem ér az az atompisztoly, amit nem lehet mindkét oldalra ráfogni. És pár hasonló hasznosságot.
• Gibson: Neurománc (NewArk, teljesen kalóz) - Az első CP regény, ami a kezembe került - hajlandó vagyok arról vitát kezdeni, hogy ez-e a legelső CP mű úgy általában - és ami után néztem nagy kerek szemekkel, hogy akkor most mi is van. Meg hogy ez a fickó tényleg csak a mondanivalója felét írta le, és a másik felét rám hagyta. (A válasz: igen.)
• Gibson: Virtuálfény - A regény, ami kapcsán rádöbbentem, hogy a magyar fordításokkal iszonyatosan kell vigyázni. Amennyire jó szöveg az angol, annyira döglött a magyar. Nagy tanulság volt.
• Stephenson: Cryptonomicon - Annyira friss élmény, hogy még egy ismertetővel is lógok. Populáris irodalomban ennyire jól kezelt párhuzamos történetszálakat nem szoktam látni. És akkor a hacker istenekről még nem is beszéltünk…
• Király László: Az elfelejtett hadsereg - Igaz verseskötet, de “vele csomagolt” verses dráma “töredékért” szeretem. Kevés szóval mond sokat az elnyomó rendszerekről. (Mennyivel könnyebb lett volna Szilágyi Domokost, Kányádit vagy KAF-ot linkelni.)
• Benedek István: Aranyketrec - Ha már eddig annyi szó esett az emberségről, akkor ez az utolsó. Bolondokról, emberi bánásmódról satöbbi.

Több is mint kilenc, kevesebb is eggyel. A labdát Ádámnak - mert ebből minden körben kell legyen egy - és Gerinek gurítom tovább.