Mark Dery Escape Velocity-jébe lapoztam bele dolgozatíratás közben. A bevezetőt olvasva jött a felismerés, hogy az kilencvenes évek elején tapasztalható fellángolás a virtuális valóságok iránt, amit eddig nem tudtam hová tenni, valahol mélyen ugyanarról szól, amiről Németh Ádám írt múlt héten. A jelenlétről.
A kötet maga 1996-os, az AT&T 1993-mas You Will reklámaira, az ezt követő WELL-es poénkodásokra a közelmúlt eseményeiként néz vissza. Jelenként ír a “pornográf GIF-ek” cserélgetéséről, a szexchatről, a cyberhippikről és a neokiberpogány body artról. Forrás is és szakirodalom is.
Ami most érdekes, hogy segít értelmezni a virtuális világba vetett hitet. Az már világos - de viszonylag friss élmény - volt, hogy a hálózat helyként viselkedik. Az ember a fórumon, BBS-en, levlistán van, nem csak olvassa/írja. Ennek a helyérzetnek a kibővülését várhatták a teljes háromdés valóságpótlékoktól. Csak azzal nem számoltak a cyberhippik, hogy pár sornyi text (á Twitter) is elég a jelenléthez.
Na, szedjetek szét.
Nagyon jól beszélsz, Ádám, tetszik.