Gyerekek, az interneten tulajdonképpen akár üzletet is lehetne csinálni. Ez lenne Kis Gergely Hacktivitys előadása egy mondatban.
Statisztikákkal kezdett. 2007 első negyedévi adatok szerint a 14 év feletti lakosság 39,4%-a fér hozzá a nethez, ez nagyjából négymillió ember. Ezeknek a 20%-át egyáltalán nem érdekli a háló, 60%-a viszont aktív felhasználó (heti többször, napi rendszerességgel nethez nyúlók). Van tehát 2,4 millió ember, akivel lehetne valamit kezdeni.
A fenti 2,4 millióból 1,43 millió tölt le rendszeresen, arról viszont nincs létező statisztika, hogy milyen arányban legális és milyen arányban illegális a forgalom.
Elkeseredésre adhat okot, az online áruházakban létrejövő vásárlások megoszlása fizetési mód szerint. A teljes statisztikát nem jegyeztem meg, de úgy kezdődött, hogy 70% utánvét futárral, 14% helyszínen készpénzzel, 2% online bankkártyás fizetés.
A szórakoztató számok után üzleti modellekről esett szó. Gergely is a DRM megoldások rövidtávú halálát prognosztizálta - kényelmetlen a fogyasztónak, pusztuljon. Hasonlóan problematikus a streamingre épülő modellek, mert szembe mennek a birtoklási vággyal. (Tóth Benedek nappalijában ülve, igazi sorozatdévédéket nézve tudom miről beszél.)
Az öt bemutatott modell egyébként a Napster, Spiralfrog (csak USA, Kanada), az Amiestreet, a Jamendo és a Sellaband.com volt. A felsorolásból nekem hiányzott a Magnatune a maga ‘döntsd el, mennyit ér neked’ modelljével, de így is egész jó körképet adott.
Különösen az utolsót, a Sellabandet érdemes megnézni, ügyesen épít a rajongókra, támogatásra, szokatlan, sikeres lehet.
Nekem a deezer modellje bejon: nem akarom megtartani, csak naaaaaaagy adatbazis kell amit barmikor meghallgathatok;a birtoklando szamokert lehet fizetnek.
A Deezer jó, de mellé még kell valamilyen online bolt, ahol lehet zenét venni. És ezzel vissza is értünk a start mezőre.