Egyrészről annyira igyekszem magam távol tartani a magyar SF művektől, amennyire az lehetséges. Másrészről tiszta szívből hiszem, hogy a science fictionnek nem a jövőt kell megjósolnia, nem jósolnia kell, hanem irodalomnak lenni. A fenti két elvet sutba vágva vettem meg a Galaktika csapatának HiperGalaktika című speciális számát. Ez a honlap szerint:
A kötet igyekszik felölelni és bemutatni az információs társadalom aktuális üzeneteit, mindegyik témát kétféleképpen dolgozva fel. Egyfelől novellaként, másfelől az információs társadalom tudományának ismereteit összegző, mai álláspontját bemutató népszerűsítő irodalomként, egyetemi szöveggyűjteményként: így igyekezve ötvözni a Galaktika legjobb hagyományait az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK) legprogresszívabb anyagaival.
A gyakorlatban inkább a fent leírt két részre zuhan szét a szám. A továbbiakban spoiler és véres szubjektivitás alert.
Az irodalom
“2011 körül a kormányok is rájöttek, hogy milyen hasznos a rendszer, ezért mindenáron kötelezővé akarták tenni a wiwre regisztrálást.”
A novellák többnyire gyengék, sőt olyan is volt, amitől felnőtt ember létemre majdnem sírásban törtem ki. A tömegből Ray Vukcevich (wp) A logika melege című írása emelkedik ki, bájos, ahogy Turing-tesztet próbál egymáson végezni flörtölve egy férfi és egy női hangú állítólagos hűtőszekrény. Kellemes, rövid, finom csattanó. Olvassátok el könyvtárban, újságosnál, satöbbi.
Meglepően rossz a kötet három nagy nevének novellája. A Vinge írás - Sütiszörny / The Cookie Monster - a kétezer környékén szétcsócsált ‘mi van ha ez a világ mégse az igazi’ kérdéskört boncolja belső nézőpontból. Szóval olyan mintha a Tront összemixelték volna a Mátrixszal, és hozzákeverték volna A Gyűrűk Ura utazgatós részeit. Meglepő, hogy ez a novella Hugót kapott annak idején.
Pohl régen provokatív most már csak poros novellája - Milliomodik nap - a poszthumán lények szerelméről ír. Mint minden írás, amiben rég kikopott informatikai eszközök alapozzák meg a jövő technológiáját, ez is vicces a maga módján. A jövőhöz viszont kábé annyi köze van mint a Star Trek korabeli részeinek. Külön szórakoztató, hogy a narrátor ki-kiszól a korabeli hitetlenkedő olvasóhoz. Igen rossz választás.
A külföldi nagyok sorából legkevésbé a Clarke novella rossz. Viszont a steampunk illusztrálásához nem a legjobb szöveg. Az érdeklődők inkább töltsék le a Steampunk Magazine-t és olvassák el mit írt a témáról D4m4ge mester.
A magyar szerzők novellái olyanok mintha demonstrációs célzattal íródtak volna egy-egy technológiához. Michael T. Cricket, az folyóirat tudományos szerkesztője, a jövő autóját, az RSS olvasást, a videokonferenciát és az RFID technológiát mutatja be egy papírízű, kiszámítható írásban. Antal József a Terminátor univerzumot hozza össze a Kiálts farkast!-tal, példát adva a remix kultúrára. Ez a legjobban megírt magyar novella a számban, ha nem jutna eszembe két mondatonként Gáspár András, még talán tetszene is. Lehetne persze játszani azzal, hogy hommage-e vagy sem, de ezt is eljátszotta már egyszer a Hiperballada, és igazán abban sem tetszett.
És végül ott az arany kacaj díj nyertese, Lacza Gábor, akitől a fenti mottó származik. Írok absztraktot róla: miután kötelező lesz az iwiw, zöld szélsőségesek egy csoportja összehoz egy iwiw regisztráltságra ölő nanovírust, a kevés megmaradt, nem szocháló megszállott ember pedig Ádámnak és Évának érzi magát a narrátorral az élen. Ez így kavarcs, az apokalipszis oké, kapjuk meg a magunkét, pusztítsa el a digitális kor a gyermekeit, de akkor legyen már valami hihető kataklizma, ne holmi világméretű iwiw. Jó, hogy nem a négyes metró ébredt öntudatra.
Mellékszál: milyen szép techdemo írás lenne ez a majdani sok OpenSocial és Facebook motor alapú oldal egybeolvadásával, tiszta webkettes Neurománc.
A tudomány
“A Google keresőrendszerével kapcsolatos legvadabb összeesküvés-elméleteket összegyűjtő Valleywag (www.valleywag.com) oldalán például megjelent már az “öntudatra ébredt keresőóriás” teóriája.”
A novellákkal szemben a tudományos ismeretterjesztő cikkek egészen jók, néhol érződik, hogy hozott anyagból ennyit lehetett, de ez maradjon a novella bűne. A fent mottót is csupán azért emeltem ki Z. Karvalics és Székely Levente írásából, mert bájosan tévesen mérte fel a kedvenc itbulvár lapunkat.
Szerintem legjobb Kincsei Attila gőzhajtásról, létező steampunkról szóló cikke. Röviden levezeti, mit tudott, mire volt alkalmas a gőz és óramű alapú technológia, milyen akadályokat állított volna az emberiség útjába ezek alkalmazása. De Kollányi Bence mesterséges intelligenciás, Turing-tesztes cikkét is élvezettel olvastam.
A külsőségek
A laptervező több cikkíróval is derekasan kiszúrt, ember nincs, aki szeretne fekete alapon fehér betűkkel szedett szöveget olvasni. Még akkor se ha a szöveg legalább kisbetűs és több hasábba van tördelve. Értem én, hogy színes-szagos, de ezért jár a hátbavágás szívlapáttal.
Lélekemelő steampunk novella mellett űrhajós képeket nézegetni. A gőzszövegszerkesztőhöz semmi sincs ennyire közel technikailag.
És végül meglepett, hogy az ajánlott irodalom/felhasznált irodalom rovatban mennyi a wikipédia link. Ezek az írások amúgy is olyanok néha, mintha az ember összeolvasna öt szócikket, és akkor még a végén erre is buzdítják. Az már csak hab a tortán, hogy a magyar wikire mutató linkekből ki vannak eszképelve az ékezetes karakterek. Gépeld csak be, hogy Ismerets%C3%A9gi_h%C3%A1l%C3%B3zat.
Összességében
Régi és újabb jövők témájában ezek szerintem jó olvasnivalók:
- Sex Drive Regina Lynnel
- Steampunk Magazine
- IFTF’s Future Now
- The End of Cyberspace
És mivel ilyenekhez - plusz az obligát wikipédia, angolszász techsajtó - hozzáférek, nem érzem magam a HiperGalaktika célcsoportjába tartozónak. Az ezt megelőző MetaGalaktika 9.5-ből beszerzek egy példányt, az állítólag jobb volt. És persze Vukcevich nevét felírtam.
Mások ugyanerről
- Béka kritikája
- Post Antal Józsefnél az IT és mostról
Csak a dátum ment meg attól a vádtól, hogy rólad plagizáltam a saját írásomat. Hátborzongató volt olvasni, mennyire egyformán látjuk a szám problémáit. :D
Annyi mentségem van, hogy már elkezdtem írni a postot, mikor megjelent a te kritikád. :) De sajnos ezen a néhány ponton tényleg nehezen védhető a HiperGalaktika. Pedig lehetne ezt jól is.
Helló!
Köszi a véleményezést a novellámról, még ha nem is pozitív. Egyébként mások is (írók) mondták már rá, hogy lehetett volna jobb is, de nekem ezt sikerült kihoznom belőle. Látom, nem vagy elragadtatva a HiperGalaktikától, s ezt az indokaid alapján meg is értem. De azért vedd figyelembe, hogy a magyar piacon ritkaságszámba megy egy ilyen kezdeményezés, tehát már annak is örülni kell, hogy megjelent!
Az a baj az ennek is örülni kell érveléssel, hogy hozza magával a kettős mércét, meg persze hogy elkopott. Ha választhatok io9-t, Steampunk Magazine-t és SFS-t, akkor nem olvasok Hipergalaktikát.
És mivel mégis SF-ről van szó, még azt sem tudom nyugodtan mondani, hogy nem vagyok a magazin célcsoportja.