Egy. Nagynevű kiadó múlt évben megjelent könyvét vettem meg, mert egyik kedvelt szerzőm magyarul addig meg nem jelent regényét adták ki. Már otthon veszem észre, hogy a kötet gerincén ordító elgépelés figyel a címben. Levél megy a kiadónak: ‘ezt mégis hogy’, majd jön a válasz: maguk is restellik, remélik többet nem lesz ilyen. A kötet nagyjából egy éve van a boltok polcain, egy nem elgépelt szövegű védőborító talán ráférne.
Kettő. Idegennyelvű könyvesboltnak írok, hogy kéne Charlie Stross nekem, főleg az Accelerando, mert meguntam félsoronként lapozni a PDA-n, ők az utolsó reményem Válasz érkezik: van, ennyibe kerül, eltették nekem, alább pedig felsorolnák a készleten levő többi Stross művet, szóljak ha abból kell valami. Napok óta ezt mesélem mindenkinek.
Ha mindezt kárpátaljáról nézem és egy itteni magyar kiadónak írnál valamilyen okból, akkor kis sorozatodat kiegészíthetnéd a mínusz 1 esettel: jobbik esetben nem válaszol a kiadó, rosszabbikban jól legorombít, hogy miért merészeled bántani az anyagi nehézségekkel küzdő kisebbségi nyomoroncokat. Én még ahányszor hibájukra figyelmeztettem itteni könyves műhelyt, csak dühödt haragot kaptam érte. Na ja, valaha ki is végezték a rossz hír vivőjét.
Egyszer küldtem be egy hazai technikai témájú könyvekkel foglalkozó kiadónak fordítási hibákról szóló jegyzéket. Nem egy levélbe került, hogy eljussunk az emberi hanghoz. Legalább anyagi nehézségekről nem esett szó. A hibák javításáról nem esett szó, könyvet meg azóta se vettem tőlük, nem tudom gondosabbak-é.