G4 Puzzle (2. rész) - “Zap the PRAM”

A sokáig nem használt, vinyótól, cédétől, mindentől megfosztott macek hisztisek tudnak lenni első bekapcsoláskor. Máshogyan megfogalmazva: elfelejtettem rögtön első indításkor resetelni a PRAM-ot. Ebben az alaplapi ramban tárolódik a gépre vonatkozó beállítások fele. Például a rendszert tartalmazó lemez címe, monitorbeállítások, hangerő satöbbi.

Resetelni viszonylag egyszerű, újraindításkor az Alma-Alt-P-R billentyűket kell nyomva tartani, a gép kolompol egyet felcsendül a startup gong és minden megy tovább a megszokott módon. A trükk viszonylagos egyszerűsége miatt a világ problémáinak legalább felét próbálták már vele gyógyítani lelkes macesek - tán megfázásra is jó - így én startból vudunak nyilvánítottam. Ilyen esetekben nem az, írjátok fel valahová.

(állapotjelentés és linkek a hajtásvonal alatt)

Az ügy jelen állása:

  • a gép bootol egy kikannibalizált dvd meghajtóról 10.3 Panther installert
  • felismeri, de nem szereti a kukázott 8 GB-s seagate vinyót
  • az elsőre belerakott 64 megás sdrammal kernel pánikokkal bombázott, most egy 128-assal vígan megy
  • megvan a hiányzó drivebay összes mérete, hamarosan felkerül, lehet majd jót szörnyülködni a rajzkészségemen

Linkek:

Lelet: Massimo 1999

A kredit Gabidzsinek jár a beszmek fórumon. Talált egy 1999-es Emanuelle Massimo interjút sok-sok csodával. A kedvencem:

Ritkán találkozunk a tizenhatezer magyarországi végfelhasználóval - az a húsz-harminc, akit személyesen ismerünk, nem sok -, így csak akkor jutunk információhoz, ha a viszonteladóval beszélünk.

Valamiért nem érzem, hogy az utóbbi pár évben megpróbáltak volna kapcsolatba lépni a felhasználókkal. Persze ‘99 óta nem figyelem ezt a trendet.

Marx a polcon

“Számunkra, magyar fiatalok számára elképesztő, hogy 16 évvel a rendszerváltoztatás után a rendőrség cinikus, törvénysértő, a demokráciát semmibe vevő módon zárja le a Kossuth teret az emberek elől” - írta közleményében a Fidelitas két alelnöke, Ágh Péter és Koszorús László pénteken. (MTI)

(én meg az indexen olvastam)

Számomra, magyar fiatal számára, irritáló, ha valaki a magyar fiatalok nevében nyilatkozik. Talán ennyi direkt politizálás még nem feszíti szét a WS kereteit.

Minden mást meg megbeszéltem a tegnap a kedvenc antikváriusommal. Debrecen belvárosától egy utcányira van az üzlete, az ajtóból pont kilátni a városházára. A szemerkélő esőben vagy harminc lelkes tüntető zárta épp le a városháza villamosmegállót árpádsávval meg szittyakürttel. Mi bent arról beszélgettünk, kényelmes távolságra a monnyonlétől, hogy a múltkorjában egy szittyamagyar leteremtette őket, mert volt Marx a polcon.

Végül egy penetráns nyelvművelő írásra ruháztam be. A nyelvi udvariasságról akar szólni, de tartalmaz tanácsokat autósoknak és még sok más szépséget is. Kordokumentum, gondoltam. Lehet, nem lennék elég jó szittyának.

PGP, minél kevesebb szívással

PGP-t akartam installálni, mert a hackermesék és a Cryptonomicon olvasása közben teljesen érthető emberi vágy alakul ki a titkosított emailre. Annyi a gond, hogy a Mac GnuPG honlapján az utolsó hír, hogy a 1.4.5-ös verzió sebezhető, dolgoznak a friss verzió telepítőjén. Illetve ott van az is, hogy akinek igazán fontos, az letöltheti a forrást és lefordíthatja, ehhez valahogy nem volt kedvem.

Rövidre zárva a történetet - kimarad a hosszasan kerestem és a telepítettem régi binárist rész - a finken fent van a már nem hibás 1.4.6-os verzió és a

$ fink --no-use-binary-dist install gnupg

paranccsal telepíthető is. Ha ez megvan, akkor a felhasználói élmény fokozása végett be lehet építeni a Mail.appba a Sente GPGMail pluginjével, a System Preferencesbe a GPGPreferences-zel. Non plus ultraként a Mac GPG oldalán van grafikus felülettel rendelkező kulcspár kezelő app is, hogy a telepítés után már abszolút ne kelljen terminálban dolgozni. (Más kérdés, hogy a kulcsgenerálást nem tudtam működésre bírni benne.)

Amúgy meg lehet oldani FinkCommanderrel is a telepítést, de úgy nincs benne semmi szép.