#1442

Hogy adományoz az ember annak a donationware fejlesztőnek, aki elfelejtette feltüntetni a paypal azonosítóját, nem rakott ki buttont és nem válaszol levelekre?

10 4 10

A kitalálható legjobb poént még update megjelenésének hajnalán elsütötte az ars technica Photo_Smith nevű felhasználója. Meghajlok nagysága előtt.

Tiger, tiger, burning bright
In the forests of the night,
What immortal hand or eye
Could frame thy fearful symmetry?

(William Blake: The Tiger)

Ctrl-Alt-Felsőrúgás - Hasznos (?) billentyűkombók

Van pár olyan billentyűkombináció az OS X-ben, aminek a létére átlag félévente rácsodálkozok. Annyira célszerűek, igazán használni kéne őket, de elfelejtődnek. Leírok párat, hátha rögzül.

Először is engedélyezni kell a rendszer billentyűzetről való teljes vezérelhetőségét (Full Keyboard Access). Jellemzően van billentyűkombinációja.

  • Ctrl + F1 - Enable Full Keyboard Access

Ha ez megvan, akkor miénk a játszótér. Talán Jalkutnál olvastam, hogy kódolás közben egérhez nyúlni automatikus feketepontot von maga után, írásra ugyanez igaz, na most elérhetjük a menüt egér nélkül.

  • Ctrl + F2 - Move focus to the menu bar

Ha nem a menün ülő parancsra van szükségünk, vagy gyorsabb elérni a toolbaron, amit akarunk, akkor oda is tudunk ugrani. (Ez különösen célszerűnek tűnik windowsosan szövegesre kapcsolt toolbarral.)

  • Ctrl + F5 - Move focus to the window toolbar

Nálam a dokkon csak a futó programok ülnek - illetve a projekt könyvtáram - launchernek nem használom, így a fókusz adása a dokknak parancsra nincs igazán szükségem (Alma + Tab-olni gyorsabb). Lehetőség mindenesetre van rá.

  • Ctrl + F3 - Move focus to the Dock

Fájóan hiányzik, hogy a menü jobb oldalán ülő vackokat (BT, Airport, óra, szkript menü stb) is elérhessük billentyűzetről, de erre egyelőre nem tudok módot. Viszont az ott található lényeges dolgokat két-három perc szkriptesíteni - így hirtelen az jutott eszembe, hogy do script “blueutil on/off” -, szkriptet pedig gyorsan futtathatunk QuickSilverből. (QS > Catalog > Scripst részben adható meg, hol keresse őket.)

Várom a hasonló hasznos billentyűkombinációkat “Aki nem tudja, tanítja” jeligére a szerkesztőségbe kommentdobozba.

“Igazi innováció irányítatlanul, strukturáltan” - KiBu megnyitó

Ülök a Kitchen Budapestben és nézem, ahogy Gazs tolja ki egy Samsung LCD tévére a szoctöri jegyzetet. Repülnek a szavak - legutoljára a flying windows képernyővégő volt ennyire laza annó 3.1 - és nem tudok mit írni a helyről. Itt ülök a sajtómegnyitó óta, láttam, ahogy György Péter ajkait elhagyták az “emergens kultúra” illetve “kortárs kultúra innovációja” kifejezések, és mégse vagyok meggyőzve.

A bevezető ismertetése helyett - röviden: Christopher Mattheisen rendkívül optimista, György Péter rendkívül optimista, Somlai-Fischer Szabolcs pedig még náluk is optimistább - linkelem a három érdekes projektet.

  1. Tárcsás mobil - Fogj egy tárcsás bakelit telefont, hackeld össze egy szétszedett mobiltelefonnal úgy, hogy a tárcsa működjön, nézd, ahogy a közelben található alfageekek körbeállják és csodálják. Nem a legnagyobb innováció - a kicsit hasonló ötletre épülő BT kagyló ráadásul piacképesebb, de iszonyatosan jópofa. Ha ma lehetne venni kitet mondjuk R600-hoz - van vagy kettő a fiókban, magam is megbántam - elgondolkodnék.

  2. Bluespot - Telepíts egy 500k-s klienst a mobilodra, és ha támogatja - K700-zal nem tudtam életre kelteni még - akkor Budapesten ingyen küldhetsz üzenetet különböző kocsmákba. Például át lehet hívni a haverokat egy sörre, átkiabálni a legújabb beszólást, vagy hogy szerepeljen a “hivatalos cél” is el lehet mondani a később érkezőknek, elkezdődött-e a koncert. Bár az ötlet sír azért, hogy több városban - sőt, Szigeten vagy Művészetek Völgyében - megvalósítsák, csak pesti tesztrendeszer lesz belőle. A program három hónapig fut, majd az összegyűlt szövegeket elemzésnek vetik alá, hogy megkeressék a “bennük található információk helyfüggő sajátosságait”. Ingyen SMS korában jobban tetszett, így viszont talán jobban megmozgatja majd Konrád fantáziáját.

Gazs felhívta a figyelmemet arra, hogy a Bluespot amúgy nem is KiBus projekt, csak itt van.

  1. CityScout - Jó-Helyesektől kapott API-n keresztül kapott adatok Yahoo! Mapsre pakolva, mobilon. Egyelőre csak S60-on működik béta fázisban van, de LacKac demója alapján ez A Mód Ahogy Kocsmát Kell Keresni. Megvett.

Ami aggasztó, a három érdekesség közül kettő a KiBu előttről származik, csak átköltözött ide. Hát hogy fog így kultúrális érték ([sic!][6]) teremtődni?

(A szerző szkeptikus. Az indexében is ott van szakpárként.)

Távröpködészeti sugárlöködönc - The Rocketeer

A klasszikus pulp scifiből kimaradtam, sose volt Doc Savage a “személyes hősöm”. A Jetsons jó volt, de robotot meg repülő táskaautót szerettem volna belőle. Későn láttam a Star Wars, Bobba Fett meg amúgy se volt szimpatikus karakter. Tele van a popkultúra repülő hátizsákokkal, de az élmény, a vágy az 1991-es The Rocketeerhez kötődik. A filmnek van eredetije is, egy képregény. Mindkettőről lesz most szó.

Nosztalgikus műről beszélünk, így két évszám is kötődik hozzá. Az első 1938, ekkor kezdődik a történet azzal, hogy Cliff Secord versenyre felkészített Gee Bee R1-es repülőjébe két tolvaj bedob egy csomagot.

És persze itt kínálja a képregény az első kifelé mutató “linket”, ezzel még visszaélek, a többit kihagyom. El kell mondani, hogy a Granville testvérek a Springfield-i reptéren gyártották zömök ‘végy egy hatalmas motort, rakj rá kis kasztnit’ sportrepülőiket. A gépek hajlamosak voltak igen gyorsan menni, és a földbe fúródva megölni a pilótáikat. Szóval bámulatos masinák voltak, igazi hősalávaló.

The RocketeerA történet másik kezdőpontja 1982, amikor egy Dave Stevens nevű képregényrajzoló úgy dönt, hogy megteremti azt az 1938-at, amiről csak filmekből, képregényekből származó emlékei lehetnek. Hogy a nosztalgia teljes legyen, teremt hőst, a nép egyszerű fiát, teremt nőt a hős mellé, akinek a testét a rajzoló exfelesége, az arcát Bettie Page adja. Nosztalgia és hommagehalom, ha az egyik irányból olvassuk, klasszikus mese, ha a másikból.

A The Rocketeer két sztoriból áll, az első self titled, a második címe Cliff’s New York Adventure. Valós időben tizenévek teltek el köztük - ráadásul közben film készült az első történet alapján -, a történet ideje szerint viszont pillanatra pontosan folytatódik az elsőben éppen hogy csak lezárult eseménysor. (Nem lehetett jó Rocketeer fanatikusnak lenni.) Az első történetben erős a hazafias felütés, mégiscsak nácikkal kell küzdenie az erre abszolút nem felkészült, cserébe önfejű Cliffnek. Ezt az elképzelést csupaszították le film kedvéért egy amerikai hős vs náci ügynökök történetre. Jellemző nagyjelenet: a gengszterek nem hajlandók a náci ügynöknek dolgozva és vállt vállnak vetve gépelik le a rendőrökkel a hirtelen előkerült (ámerika kellős közepe!) eszeszlegényeket. A képregény hőse ennél kidolgozottabb. Cliff Secord a helyi repülő cirkusz egyik pilótája, a legjobb indulattal sem túlfizetett vagy épp biztos egzisztenciával rendelkező alak. Nem hőstípus, amikor először megpillantja a jetpacket, az jut eszébe, ezzel olyan trükköket csinálhat, amivel több pénzt kereshet. Egy el- vagy éppen félre- (?)értett beszélgetést követően - nem tudjuk meg mi hangzott el, csak a két résztvevő olvasatát ismerjük - úgy gondolja, a barátnője és a repülés megtartása csak drágább trükkökkel lehetséges. És isten adá a rakétát, egyszerű mint az egyszeregy. Rutinból menekül végig a történeten Cliff, egyik csapat verőemberről a másik csapat ügynökre pattan, mint a flippergolyó.

The Rocketter OMGA pattogásnak két következménye van. Egy: végül megússza a jetpack lenyúlását. Kettő: az elhanyagolt barátnője - megánéleti szál Stevenstől - lelép egy aktfotóssal. Cliff a Gee Beevel indul el keresztül az országon, hogy elérje Betty hajóját. Közben előbukkannak régi barátok - egy autogiróval, ami eleve kúlság - arcok a múltból, ősgonosz, rejtélyes mágus, miegymás. Ha az első történetet a menekülés tartja össze, akkor ezt az üldözésnek (Betty hajója, és a régi barátokat gyilkoló szörny) kellene. Ezzel szemben a folyamatos deus ex machinák - most akkor ki is az a mágus? - és a annak az igénye, hogy a film náci monstrumát, Lothar, valahogy beépítsék a képregénybe, teljesen szétkapják a történetet. A garantált csók-könny-igazszerelem megoldás sem javít a második történeten.

Ajánlott fogyasztási sorrend:

  • The Rocketeer képregény
  • The Rocketeer film és ha nagyon nincs más olvasnivaló csak akkor
  • Cliff’s New York Adventure

A Disneynek hála a sztoriból készült játék is, aminek a pécés kiadása a mérvadó Home of the Underdogs szerint kiemelkedik a Disney alkotások közül. A játékot kiadták SuperNintendóra is - ROM erre -, tegnap fél óra alatt nem jutottam tovább a nyitó repülőversenyen. Sok szerencsét, ha megpróbálkoznátok vele.

Tíz kicsi PC

Most nézem, hogy a Tíz kicsi négert megint átnevezték. Régebben történt, de egy krimit érintő kérdés miatt most néztem utána. Vonatkozó infó az indexből 2002-ből:

Agatha Christie 1939-ben megjelent regényének címét különben angol nyelvterületen már jó ideje megváltoztatták, mégpedig két változatban is: 1) “And then there were none” (És azután már senki nem maradt), 2) “Ten little indians” (Tíz kicsi indián).

Talán ember se vagyok, de kicsit röhejesnek érzem.

Upd.

A wikipédián van publication history, azt írja:

The novel was originally published in Britain under the title Ten Little Niggers in 1939. All references to “Indian” in the story were originally “Nigger”: thus the island was called “Nigger Island” rather than “Indian Island” and the poem found by each murder victim was also called Ten Little Niggers rather than Ten Little Indians.

(…)

English-language editions although in the 2003 Harper Collins edition the name of the island is changed to “Soldiers Island” and the nursery rhyme is changed to “Ten Little Soldiers”.