Ez itt egy Sega Dreamcast, alatta pedig az íróasztalom sarka. A debreceni piacon leltem kábelekkel, egy karral, de memória nélkül. Úgy nézett ki, hogy szórakoztatóbb lesz, mint a három sör, aminek az árát rá kellett költeni.
A “befektetés” már a gép történetének utánaolvasva megtérült. A Sega Saturnt leváltani érkezett a piacra - ami az érdekesség kedvéért két SH2-es 32bites RISC procit tartalmazott, meg plusz egy SH1-et a CD vezérlésére - illetve hogy agyonverje a Nintendo 64-et és a Playtation 1-et. Ezzel szemben ez volt a Sega utolsó konzolja, ennyit az agyonverésről.
Már a Saturn sem volt cartridge alapú és a Dreamcast sem lett az. Viszont szültek hozzá egy saját diszkformátumot, ez volt a GD-ROM. Annyiban különbözött a CD-től, hogy a pitek közelebb vannak egymáshoz, így 1,2GB adatot lehetett felzsúfolni egy GD lemezre. A warezszcéna viszonylag gyorsan kitalálta, hogy lehet a GD-n megjelenő játékokat cédésíteni, a formátum pedig sosem terjedt el. Pedig a maga módján ügyes hack volt.
Nagyon röviden, mert nem tudom kihagyni. A lemez fele olyan gyorsan forog, konstans szögsebességgel, és sztenderd CD olvasó alkatrész olvassa az adatot. Olcsó is, kúl is, sokat is tárol.
A masinán a Win CE alapú rendszer futott - szép nagy plecsni van az elején, hogy Win CE kompatibilis - amiért a korabeli kritikák nagy szerecsenmosdatásokat tartottak. ‘Bár a Win CE nem olyan elterjedt, mint a Palm OS, de nem mondanánk bukásnak…’ és a többi. Van viszont hozzá KallistiOS néven BSD licenszű fejlesztői könyvtár, portoltak Dreamcastre linuxot (DC firewall, nincs mit hozzáfűzni), és ahogy utánagugliztam, hardverhekkerek is akadtak szép számmal. Ami pedig az egészre felteszi a koronát, akadnak homebrew programo is. Alig várom, hogy pingelhessem a localhostot a gépemen.
Első körben ennyi. Eddig ragasztottam kontroller csatlakozót, előreláthatólag fogok újraforrasztani tápcsatlakozót, és legalább csinálok pár fotót az SH4-es prociról. Meg majd valahol egy zárójelben dőlt betűvel beismerem, hogy a konzolok története van olyan érdekes, mint a desktop gépeké. (Következőnek azért továbbra is SGI O2-t szeretnék találni.)