Spenót meg webreklám

Ha nem eszed meg a spenótot, nem kapsz sütit. Ha nem is hallotta mindenki gyerekkorában, olyan tipikusan szülői mondatnak hangzik. Ugyanez a logika volt jelen a Zugügyvéd, adblocker-ügyet értelmező postjában is. Hogyaszongya:

A reklámok ugyanúgy hozzátartoznak Index anyánk arcához, mint a hatos villamoshoz a BKV ellenőr. Lehet ezt utálni, de e nélkül nem működünk. Ha egyes felhasználók blokkolják a reklámokat, hosszú távon az újság létét is veszélyeztetik.

Láttunk már kisebb marhaságot is. A legvérmesebbje sem blokkolja például a szöveges hirdetéseket, a szponzorált rovatok fejlécét vagy a PR (és nem jelzett, de annak tűnő) cikkeket. Az előbbire maximum nem kattint, az utóbbi miatt meg hosszasan méltatlankodik a twitteren, de megjelenik.

Magyarul azzal van baj, ha az oldal úgy néz ki mint a karácsonyfa - tudom, az új dizájnban jóval kevesebb a reklám - és még a mennyből az angyalt is éneki hozzá. És itt el is értünk a spenóthoz. A reklámnak nem spenótnak kéne lenni. Az elvben el akar adni valamit, brandet akar építeni, ésatöbbi. Ha a reklámról nem az jut eszembe, hogy na megnézem már mit akarnak, hanem az, hogy sudo pico /etc/hosts akkor régen rossz. De erről a marketinges blogger urak úgyis többet tudnának írni. Szoktak is.

Amúgy szeretem a spenótot, ha nincs utána süti, akkor is.

#1535

Kishírek a nagyvilágból jelleggel. Megjelent a Transmit 3.6-os verziója, mostantól van benne beépített Amazon S3 támogatás is. Különösen jó azoknak, akik - mondjuk Paul Stamatiou tanácsát követve - kiköltöztették a blogjuk grafikai elemeit S3-ra, hogy onnan majd gyorsabban töltődik be.

Kipróbálni nem tudtam egyelőre, mert az Amazon szerint momentán nincs Amazon Web Services account a nevemen. Nyitott kérdés, hogy akkor a backupom mégis hová van feltöltve. Mivel a JungleDiskem elérem, a kérdés megoldását nyugodtan az ügyfélszolgálatra terheltem. Furcsa.

Frissítés:

Az Amazon egy levél után helyretette az AWS accountomat. Az új Transmit tényleg szépen csatlakozik S3-hoz, nincs itt semmi látnivaló.

Jungledisk: 20 dollár

A Megér neked 24 forintot egy backup? postban megénekelt Jungle Disk lassan kezd felnőtté válni. Kezdésnek például eltűnt a honlapról az ígéret, hogy egyszer csak beárazzuk majd. A szoftver bevezető ára 20 dollár, ezért jár frissítés a végtelenségig, korlátlan számú gépre való telepíthetőség (a licenc a használt Amazon Web Services felhasználóhoz kötődik csak) és kliens mindhárom platformra.

A JungleDisk az Amazon fizetési rendszerén keresztül vehető meg, ami elsőre felesleges bonyolításnak tűnhet, de úgyis ott kell fizetni az S3 tárhelyért is. Van harminc napos próbaverzió a bizonytalanoknak, és harminc nap pénzvisszafizetési garancia a még bizonytalanabbaknak. Én beneveztem rá.

Kéremkapcsoljaki

  • Meghirdetődik egyszerre három-négy forrásból is, hogy az iTelefon függetleníthető.
  • Az egyiket igazolja az Engadget, a másikról videó készül, a legkisebb mind megette, megfájdult a hasa tőle.
  • Sólyomszárnyon kiszállnak az AT&T ügyvédjétől az ilyenkor mintegy megszokottnak számító levelek. Van bennük DMCA, ejnyebejnye, FUD, fejsimogatás.
  • Az iPhonetörő készletek rilízelése lassul némiképp - a forrasztós srác beújít egy sportkocsit - mert senki nem akarja a következő évezredet kőtöréssel tölteni büntiből.

És itt érzi úgy az Apple sajtó, hogy foglalkozni kell az üggyel, ez elemzést igényel, itt céges érdekek ütköznek társadalmiakkal, ez a harc a végső lesz, nem más. És megírja O’Grady a ZDneten, hogy nem is úgy volt, tuti kamu.

Függöny, az úri közönség táncol. Esetleg elolvassa Ed Felten gondolatait az ügyről, meg arról, hogy kit és miért kell védenie a törvénynek.

A CP vége (sokadik rész)

Futó poén a cyberpunk történetét ismertető írásokban - néha itt is - hogy a CP halálát személyesen Billy Idol okozta. A vélemények az 1993-mas Cyberpunk albumról megoszlanak, szerintem sikerületlen koncept, amin van egy jó autóvezetős szám, a kommentelők szerint CP hangulatú remekmű, kötelező hallgatnivaló minden rajongónak. Nem is az albumról lesz szó.

Az ugyanis érdekesebb, hogy honnan indul ez a vicc. Én Jack Boulwar 1995-ös Mondo 2000 történeti cikkében találtam meg a gyökerét. Ekkorra a magazint már elhagyta RU Sirius - most egész jó rádióshowja van - de még nem szűnt meg, az majd csak 1998-cal és a tizenhetedik számmal történik meg. A csapat összegyűlt egy utolsó kúl könyv összehozására - ez lesz vegyes fogadtatású The Cyberpunk Handbook - pörög a szalag, megy a mese, lelepleződik a cyberpunk mozgalom artsy, underground, divatos irányzata.

Nagel’s Fisher-Price video camera pans across Hudak’s gear as he recites, perhaps a tad earnestly, from a color PowerBook: “The term ‘cyberpunk’ has been used to describe music, lifestyles, and artistic sensibilities, but it really describes one narrow school of science-fiction writers,” Hudak says. “God, it was a good word … poetic, efficient, and romantic. Distance and passion. Machine and man. Technology and attitude. Cyberpunk. Great fuckin’ word. And what the hell; we stole it.” After several takes a break is called and the crew sips brew and chatters. Slouched against the refrigerator, R.U. compliments Hudak’s performance and adds, “Boy, am I working hard!” When did cyberpunk die? I ask. “1993,” smirks somebody. “The release of the Billy Idol record.”

A sztori tovább is van, a Mondo 2000 amúgy is megérne több külön írást, de legaláb a CP halálának a taglalását kipipálhatom. Akkor lett vége, amikor könyv jelent meg, és a borítóján úgy pózoltak a trendi srácok, mint Kalapács és Bíró Ica az interpress magazin rocker oldalán.

Teljes/részleges?

Tegnap bedobtam delicseszbe, de írni kell róla, mert érthetetlen, meg idegen.

A Freakonomics könyv és a hasonló című blog írói pár hete beköltöztek a New York Times alá. Partnerség lett, összeborulás, domain átirányítás, archívum költöztetés, ahogy ilyen esetekben szokott lenni. A Times-nak viszont megvoltak a maga elképzelései, például nem szerette, hogy a Freakonomics teljes feedet ad az olvasóknak, mert mi lesz így az oldalon elhelyezett hirdetésekkel. És lőn az első ötvenpár szót tartalmazó feed helyette.

A váltás miatt elindult vitáról már a harmadik postot írják, tegnap jelent meg a gigantikusan hosszú című The Last Word (for Now) on Our RSS Feed: An Excruciatingly Long and Boring Post That Will Please Exactly No One. Ebben még egyszer elmondják, hogy a feed olvasók nem tűnnek olyan értékesnek, ugyan ki hirdetne ott, meg amúgy is, ingyen elérhető a tartalom, csak épp nem feedben. Szóval oszoljon mindenki, legyen szíves. Majd. Később.

Igazán az a megható, hogy az olvasók többségének semmi baja nem lenne a feedben elhelyezett reklámokkal. Többen jelezték azt is, hogy még valamilyen előfizetéses rendszerben is benne lennének. (Nem is a benne levés, hanem az authentikáció szokott a gond lenni.) Páran pedig jelezték, hogy egyébként lehet full feedesíteni a mostanit is, megvannak rá a szolgáltatások.

Innentől csak kérdések vannak. Reklámbevételtől esik-e el a Times ha a teljes szöveget szindikálja? Reklámbevételtől esik-e el, ha az olvasók saját gyártású teljes feedet használnak? Tényleg jó-e a legelhivatottabb olvasókkal kiszúrni? És persze, ezek ennyire old media?

#1530

Woz gyorshajtása, ajándék baseball sapka, szoftver frissítések és iTelefon. Miért olvasok még TUAW-ot?