Thunderbird++

A Mozilla programok mac alatt a ‘lehet használni, de minek’ kategóriába tartoznak. Szólnak mellettük érvek - kitűnő adblocking, webfejlesztői kiegészítők, greasemonkey - de nem elég jók, hogy az OS X rendszerszintű szolgáltatásainak hiányát feledtessék.

Most végre valaki megtalálta a lehetséges kiutat és összetákolt egy olyan Thunderbirdöt, ami beszél az OS X Address Bookjával és a Spotlighttal. Sőt, a fórumok tanulsága szerint a 3.0-s Thunderbirdben ez a viselkedés már alapértelmezett lesz. A gond csak annyi, hogy a 3.0 2008-ra várható, addigra pedig kijön az Apple Mail legújabb változata is sok hozzáadott csillivillivel új funkciókkal megpakolva.

Marad nyitva a kérdés, tud-e mit kezdeni a Mozilla a rendszerbe integrált alkalmazásokhoz szokott macesekkel.

Csillivilli takeover

This will be optional in a soon future version due to popular request.

írja evansd az Adium egyik fejlesztője a Hogyan kapcsoljam ki a kontaktlist animálását fórumtopik utolsó hozzászólásában. Talán az 1.1.2 már nem akarja majd, hogy odakapjam a tekintetem, ha valaki bejelentkezett.

Nincs pofám beírni, hogy már csak a tabkezelést kell helyrerakni, mert a mostani ugyan szabványos, de nem kényelmes.

Lehet indokolatlan, de tartok a Leopardtól.

Kínos szépítések

A következő ötletben igazából az a csoda, hogy eddig senki nem csinálta meg. Először is: a wikipédiába - “a bárki által szerkeszthető lexikonba” - akkor is bele lehet többnyire nyúlni, ha az ember nem tag. Ilyenkor a rendszer a szerkesztő IP címét tárolja el. Másodszor pedig lehet tudni, hogy melyik céghez melyik IP tartomány tartozik.

A Caltechen végzett Virgil Griffith pedig összekötötte a kettőt egy spártai kinézetű, de nagy port felkavarni képes szolgáltatásba. A Wikiscanneren rá lehet keresni, hogy mely vállalatoktól, IP intervallumról milyen wikipédia szócikkeket szerkesztettek anonim szerkesztők.

Egy raklap maszatolást már lelepleztek a Wired olvasói. Egyelőre a kurrens hülyeségnek számító amerikai elektronikus szavazógépek körüli botrányról szóló szócikk finom módosításai vezetik a gusztustalansági listát, de felzárkózóban van az ECHELON-nal, az UKUSA Közösség kémprojektjéről szóló szócikk is.

Bővebben a Wired Threat Level blogján »

Hackerek Magyarországon, 2002

Volt valamikor az ezredforduló környékén pár év, amikor a kiberkultúra, számítógépes underground, hacker tematika kúl volt. Igaz az előásható kordokumentumokat, irodalmakat végigpörgetve az internet is ekkor számított meglepő és körbejárandó nagy újdonságnak.

A Médiakutató 2002-es őszi számában például egy, a magyar hackerekről, etikai kódexükről, hackeléshez való hozzáállásukról készült tanulmány jelent meg. Írója, Flammich Mariann megpróbálja kibogozni a hacker és cracker fogalmak szövedékét. Elválasztani a régi értelemben vett hacker jelentést - szakállas guru ;) - az új értelemben vett kárt nem okozó, szürke kalapos kíváncsi hackertől. Hogy aztán a végén, amikor adatfelvételre kerül a sor, csak “új típusú” hackereket és script kiddyket találjon.

A nyilatkozók nagy magabiztossággal fejtik ki, hogy az IRC-n minden megvan, elszórakoznak, megy a “pingflad”, kékhalál, backdoor, defacement, dicsőség. Nehéz elhinni, hogy a magyar hackerszféra 2002-ben a Hackers egy az egyben leképezése volt, csak éppen Angelina Jolie nélkül:

Lányokkal nem sikerült találkoznom, a fiúk saját becslése alapján egyébként is legfeljebb öt olyan lány lehet, aki valamilyen szinten foglalkozik hackeléssel.

Nehéz bármit is mondani összefoglalóan a tanulmányról. Felemás az egész, megpróbálja megtisztítani a fogalmakat, hogy aztán a gyakorlati alkalmazáson elcsússzon. Ha másért nem, azért jár a pluszpont, mert tartalmazza magyarra fordítva ReDragon romantikus válaszát a ki a hacker kérdésre:

Hacker vagy? Válaszolj néhány dologra! Mondd meg, illik-e rád ez a leírás! Jó pár hónapja van saját internet hozzáférésed. Szörfölsz a neten és röhögsz az információs szupersztrádáról szóló híreken. Nem fizetsz a telefonhívásaidért. Az iskolában mindenki el van ájulva a számítógépes tudásodtól, a tanárok tőled kérnek segítséget. Rád illik mindez? Igen? Te nem vagy hacker. Belőled ezrével vannak odakint. Olvasol ezt-azt és kérdéseket teszel föl. Csinálsz ezt-azt és kérdéseket teszel föl. Azt kérdezed, mi ezzel a baj? Elvégre hackernek lenni azt jelenti, hogy megkérdőjelezni dolgokat, nem? De te nem tudást akarsz, te válaszokat akarsz. Te nem akarod megtanulni, hogy működnek a dolgok. Te válaszokat akarsz. Te nem akarsz felfedezni. Mindössze válaszokat akarsz az átkozott kérdéseidre. Te nem vagy hacker. A hacking nem válaszokról szól. A hacking magáról az ösvényről szól, amin megtalálod a válaszokat. Ha segítséget akarsz, ne válaszokat kérj, azt kérd, hogy mutassák meg az ösvényt, amelyen te magad találod meg a válaszokat magadnak. Mert nem azok a hackerek, akik a válaszokat tudják, hanem azok, akik elindulnak az ösvényen.

  • Flammich Mariann: Hackerek, in Médiakutató, 2002 ősz

Digitális Sherlock Holmes

Az internetnek megvannak a maga mítoszai, tündér- és csalimeséi, szerelmes- és detektívtörténetei. Az utóbbiak klasszikus példája a csillagászé, aki rendszergazda lett és lebuktatta a gonosz külföldi hackert. Regény is van belőle, az egykori csillagász, Cliff Stoll, maga írta meg. Ma rádöbbentem, hogy van film(ecske) verziója is, és hogy fent van a youtube-on. Ímé az első rész:

Más esti mese ma úgyse lesz, iszonyatosan el vagyok késve egy írással.

Reklám helye - Cryptonomicon

Cryptonomicon cover Angol könyvet venni a magyar kiadás ára alatt mindig nagy dicsőség. Egyrészt mert Bantamék, Harperék satöbbiék még alkalmaznak korrektort, tördelőt, másrészt meg csak eredeti nyelv.

Most például arra döbbentem rá, hogy Stephenson világháborús, kódtörős, titkosítós, hackeres több szálon, csavart érpáron futó magnum opusa rendkívül akciós a Bookline-nál. A Cryptonomicon azoknak való, akik túl tudják élni egy lassan induló regény első száz oldalát, és nem sértődnek meg, ha a két oldalon keresztül a modulo mibenlétéről beszélgetnek a világháború kellős közepén tanyázó hősök. Szóval remek olvasmány, és most 2k alatt megkapható.

Egy ideális világban rakhatnék a posthoz affiliate kódos linket, és miután özönöltetek könyvet venni, befektethetném a hasznot kojaknyalókába. A kis magyar online életérzés része, hogy nincs ilyen.

Zelóta.infó

The Macuser site apparently launched an in-depth investigation to uncover just who would be stupid enough to ask such a ridiculous question. Ultimately, Macuser tracked down and posted my bio, e-mail address and Web site info (but didn’t bother contacting me). One poster to the site suggested someone spy on my home and office to see how many Intel stickers I have on my computer (which by the way is a sticker-less MacBook). Others said I obviously know nothing about Apple, “good design or good taste.

(Bob Keefe - And They Call it the Cult of Mac…

És hogy mit ártott ez a szerencsétlen? Megkérdezte az Apple legutóbbi sajtótájékoztatóján, hogy ugyan miért nincsenek Intel Inside matricák a maceken.

Az uborkaszezon nem magyarázat ilyen mérvű suttyóságra. A hülye kérdés - amit megint csak újra kell majd értelmezni, ha megjelenik Keefe cikke az Intel Inside jövőjéről - feletti felháborodás sem lehet indok. Értetlenül állok a jelenség előtt.