Linkek (12.29.)

Egy A BBC Radion 4 IPM műsorának legutolsó adásában (mp3) - kösz banyek - szó esik az internetes nyelvről, a szlengből a köznyelvbe beszivárgó kifejezésekről. Az apropó az, hogy a w00t-ot az év szavává választotta a Merriam-Webster szótár. Ami viszont ennél a régi hírnél izgalmasabb, hogy a világ boldogabb felén hogyan beszélnek a netes nyelv beszélt nyelvre való hatásáról: szó sincs romlásról meg káros hatásról, van helyette belenyugvás a világ rendjébe, illetve kiemelik, hogy a veszélyeztetett nyelvekért mennyit tehet az internet.

Másfél Nem veszélyeztetett nyelv a kecsua, tízmillió beszélője van a wikipédia szerint, ilyen számokkal meg csak a rinyás magyarok szoktak kihalástól félni. Ráadásul a neten vannak pofás kecsua nyelvleckék is. Az ilyenek mindig meghatnak.

Kettő Írja a hup, hogy tegnap volt tíz éves az GnuPG, ennek apropóján a projekt elindítója megemlékszik a kezdetekről egy levélben, ami már magában is érdekes és kordokumentum. Ami még ennél is sokkal jobb, hogy karácsonyra kijött a MacGPG Leopárd kompatibilis stabil verziója. Így már csak a Mail.app-hez való plugin béta állapotú, lassan attól sem kell félni, hogy összeszakad.

Három Elindult a CourtTV-n a Tiger Team biztonsági reality. Szakértők egy csoportja megbízásból drága pénzért biztosított épületekbe tör be, a kameraman meg kúszik utánuk. Némiképp szenzációhajhász, ráadásul a húsz perces epizódok rémesen rövidek, de egy-egy új hibalehetőségre minden részben fény derült eddig. Szórakoztatóbb, mint mély. Egynek jó.

Marsallbot a táskában

Az Aranykor [szerkesztés]
Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Magyar science fiction vonatkozású anyagokat nézegettem esti horrornézés helyett - MASFITT, magazinok, wikipédia - így találtam ezt a csodát a wiki science fiction szócikkében. Volt durvább is, bele se menjünk.

A hálózat csapdájában mint hackerfilm

Bármennyire utálják, utálták a geek kritikusok A hálózat csapdájábant, hacker filmként újranézve egészen érdekesnek bizonyult. Például rendelnek benne pizzát rendelni az interneten, mi előremutató, ha már ez sem?

Best pizza in cyberspace

A Sandra Bullock ijedten de mégis céltudatosan fut a rezzenéstelen arcú gonosz emberek elől motívumtól eltekintve, van pár izgalmas ötlet a filmben.

1995-ben bőven nem volt újdonság az identity theft, hitelkártya-csalásra vonatkozó vádakkal már a Crackdown is tele volt, viszont a teljes személyiség lenyúlása nagy ötlet volt. Évekkel későbbről van egy eset, ahol valóban létrehoztak egy duplikát személyt, de ott értelemszerűen nem szerepeltek kiberbűnözők és szuper számítógépes rendszerek.

A kritikák egy része kiborult a villogós cyber-GUI-n, de a Cathedral trójaija meglepően szoftver szerű. Billentyűkombinációra indul, azonosítás után hozzáférést biztosít a Gateway szoftverrel védett cégek adatbázisaihoz, nem egy parancssoros hackertool, de csillogásban meg sem közelíti az ugyanebben az évben megjelenő Hackers csodaprogramjait. A filmben szereplő felületek dicséretesen két dimenziósak, a csúcstechológiát az egymást gyorsan, villogva váltó oldalak jelentette információáramlás jeleníti meg, nem a szofisztikált virtuális valóság jellegű felület.

PI menu

Akkori és mai szemmel nézve is vicces a Pretorian rendszerét tönkretevő vírus. A kártevőt tartalmazó lemezről nem futtatnak semmit, a törölt adat nem a megfertőzött gépen van, ráadásul a törlés gyönyörű szétkenődő képes effekttel jár. Ez a részlet tényleg ‘ahogy Hollywood elképzeli’ kategóriás. (Kicsit talán a csilli, grafikus whois is ide tartozik, de nincs szívem…)

Photoshop virus :)

Végül legyen szó a hősről. A Sandra Bullock által alakított Angela Bennettet megpróbálják hackernek beállítani, de igen rosszul sikerül. Alkalmazásban van, bétateszterként, vírusirtóként, bugvadászként, nem derül ki egészen pontosan milyen pozícióban és milyen tudással. Nincs kapcsolati hálója, beszélget két-három emberrel az interneten, van két legyilkolható ismerőse és ennyi. Tökéletes búvóhelynek nevezi az egyik beszélgetésben a számítógépet, és így is használja. Ha géphez kerül jól elboldogul, de közel sincs a Sneakers grifter/hacker csapatához.

A The Net a menekülős részek vontatottsága miatt néhol unalmas, de egy haxploitationnek nézhető. Továbbá jár a piros pont a Wolfenstein 3D for Mac szerepeltetéséért.

A filmnek létezik második része, The Net 2.0 címen. A szereplők nem azonosak, a rendező az eredeti film rendezőjének fia, egyedül a sztori azonos nagy vonalakban. Eleve nehezen hihető alapszituációból indul ki, több logikátlanságot tartalmaz, egyedül a következő mondatért érdemes megnézni: “A szuperkomputerünk. Ibrahimnak hívom. Magamról neveztem el, persze.”

Sky kapitány és a nem is tudom

Kezdem a nem spoileres résszel, aztán majd lesz egy ugrás.

Az IMDB cselekményt leíró kulcsszavai között hoz egy nagyon jó kifejezést a [Sky kapitány és a holnap világára][sky]: neo-noir. Tökéletesen passzol, benne van az a színesen is fekete-fehérnek tűnés, ami az animációra a film nagy részében jellemző. Amikor ez elmarad, akkor a Vernés, kalandfilmes, ponyva scifis világ kerül előtérbe, erről se a technicolor jut az ember eszébe. Konzisztensen hozza az harmincas évek vége, negyvenesek eleje képet. Annyira, hogy a valódi valóságban a Zeppelin művek és a Náci Párt együttműködésének köszönhetően megépült Hindenburg léghajónak itt a hármas számú példánya úszik be a képbe a film első másodperceiben. Tiszta a jelzés: alternatív valóságban vagyunk.

Mellékszál: A neo-noirhoz tartozó wikipedia szócikkbe beleolvasva kicsit összekavarodtam, 1973-ról már tudnak a műfajra példát hozni: a Soylent Greent. Ennek majd egyszer még utána kell nézni, mert vagy egy neo-neo-noirunk, vagy egy harminc éves trendünk van.

A náciknak nyoma sincsen, a Zeppelin vezérsíkjáról hiányzik a szvasztika, az orrára viszont még gót betűkkel díszlik a léghajó neve. Persze ha nácik nincsenek, akkor nem is tudják betiltani 1941-ben a gót betűket, de ez megér egyszer egy külön mesét majd. A fentiek ellenére a negatív hősnek - játssza: digitalizált Lawrence Olivier, az a nem semmi - sikerült valódi beszélő germán nevet adni, Doktor Totenkopfnak hívják. Ha nagyon akarjuk a villámok által megvilágított kasrélyban, halálfejes vaskerítés mögött dolgozó tudós - Polly mutat fotót róla a film elején - lehet a náci okkult toposzra való kikacsintás, sokkal valószínűbb viszont, hogy a gótikus őrült tudós toposzt használják fel. Úgyis értelmezés kérdése.

Innentől pedig spoiler alert. Folytatás az ugrás után.

Continue reading “Sky kapitány és a nem is tudom”

Disznófejű… ügyvéd?

And so maybe what we’re talking about with the blog is giving up a little of your freedom in exchange for money, but this is a transaction we’re all making every day.

Then he says he’s prepared to offer me two hundred and fifty thousand dollars, and he says that while he can’t tell me what Nick Ciarelli got I can feel confident that this is a very good offer on Apple’s part.

I’m like, Dude, do you realize that guys like Nick Ciarelli don’t write their blogs because they want to hurt you, they write their blogs because they love Apple? And do you not also realize that you could put a lot of this stuff to rest simply by announcing product roadmaps instead of living under the cone of silence and locking yourselves down like some kind of weird Scientology cult and threatening to ruin people who write about you?

He says, I can go to three hundred thousand.

Legyen elég ennyi a fair use-ból. A teljes történet úgyis olvasható a The Secret Diary of Steve Jobs-on. Fake Steve leült tárgyalni az Apple egyik ügyvédjével. Vagy nem. Nem tudom, hogy mi fikció és mi tényvalóság a történetből. Mindenesetre riasztó, mennyire könnyű komolyan venni.

Ugyanebben a műfajban van pár Ady vers is.

Két véglet

Egy. Nagynevű kiadó múlt évben megjelent könyvét vettem meg, mert egyik kedvelt szerzőm magyarul addig meg nem jelent regényét adták ki. Már otthon veszem észre, hogy a kötet gerincén ordító elgépelés figyel a címben. Levél megy a kiadónak: ‘ezt mégis hogy’, majd jön a válasz: maguk is restellik, remélik többet nem lesz ilyen. A kötet nagyjából egy éve van a boltok polcain, egy nem elgépelt szövegű védőborító talán ráférne.

Kettő. Idegennyelvű könyvesboltnak írok, hogy kéne Charlie Stross nekem, főleg az Accelerando, mert meguntam félsoronként lapozni a PDA-n, ők az utolsó reményem Válasz érkezik: van, ennyibe kerül, eltették nekem, alább pedig felsorolnák a készleten levő többi Stross művet, szóljak ha abból kell valami. Napok óta ezt mesélem mindenkinek.