Az OLPC az a projekt, amiben annyira jó lenne hinni. Kis néger és dél-amerikai gyerekek boldogan számítógépeznek barátságos zöld laptopokon a tanteremben, mi a szívet melengető, ha ez se. Most viszont, hogy napokig nálam volt egy XO laptop, legalábbis vegyesek az érzéseim.
Majdnem ebook olvasó
Az XO hatalmas trükkje az új típusú kijelző. Ez a gép egyik olyan része, ami tényleg annyira zseniális, mint a rajongók állítják. Lehúzod a fényerőt, fekete-fehérbe vált és élesebb lesz a kép, visszaadod a fényt, csökken a felbontás, de színes lesz. Gyönyörű. Kikapcsolt háttérvilágítással a gép tökéletesen alkalmas ebook olvasónak, ha az ember megtalálta az egyetlen állást, ahonnan elérhetőek a lapozógombok. Ez nekem tablet nézetben volt a kép elforgatása nélkül. Állított nézetben a gép fogantyúja mindig újtban volt a lapozógombokhoz. Tablet nézetbe forgatva érezni, hogy az érintőképernyő volna a legcélszerűbb fejlesztés, de ez valószínűleg végleg többszáz dolláros laptopot csinálna az XO-ból.
Birtokba vétel
Az XO használatba vétele úgy néz ki, hogy az ember kínozza magát egy darabig a gumbillentyűkkel és a váratlanul véget érő tapipaddal, aztán rádug mindenféle usb eszközöket. Mellékszál: a touchpad három azonos tapintású részből áll, a középső működik, a két szélső majd egyszer fog. Ha az egérmutató nem mozog, akkor a felhasználó letért a helyes ösvényről.
Az XO használatba vétele úgy is kinéz, hogy kibekkeli valahogy az ember azt a két napot, amíg kap fejlesztői kulcsot. (Például elmegy berúgni és szingsztározni.) Amíg nincs kulcs, nincs update, és csak parancssoros mágiával kevert folyamatos újraindítgatással van WPA-s wifi. Persze a 653-mas build sem vasal ki minden hibát a rendszerből, de legalább a wifit nem kellett visszabutítani a kis zöld laptop miatt.
És végül az XO használatba vétele úgy néz ki, hogy leszokik az ember a több programban vagy akár több böngészőablakban/tabban gondolkodásról. Az XO böngészője, egy alaposan átszabott Firefox, kényelmetlen a normális böngészőhöz szokott embernek. Ez egy oldalról hasznos lehet, ha egy lap létezik, ha a web lapozható könyvként viselkedik, az segíthet a fokuszálásban, másrészről hihetetlen kényelmetlen információt vadászni így.
Új metaforák
A Sugar grafikus felület készítéséhez első blikkre minden eddig megszokott megoldást elvetettek. A fájlkezelésért felelős Journal például egyszerre tartalmaz egyfajta historyt - cserébe ezt a böngésző nem tudja -, a felhasználó által létrehozott fájlok listáját, telepített programokat, azaz mindent, amihez hozzányúltunk. Külön szép, hogy ezt anélkül teszi, hogy zavarnák a könyvtárak. Listáz minden adatot hierarchia nélkül, azt csaó.
Eldobták a hálózat hagyományos megjelenítési módjait is. Bonyolult hálózati beállítások helyett három nézetből - környék, csoport, otthon - válogathat a felhasználó. Ezeket használva lehet csetelni a többi XO használóval, wifikre csatlakozni, közösségi életet élni. Ez gép másik nagyon jól eltalált része.
Komolyan nem tudom, ki fog húsznál több alkalmazást mindig végigszkrollozni a dokkon? Az sem világos, hogy aki lemond a szkrollozásról, az vajon mindent megkeres a Journalban? Kész szerencse, hogy a funkciók többsége nem érhető el GUI-ról.
Parancssorba kényszerítve
Felhasználónevet váltani csak terminálból lehet. Nagyobb (10 mega feletti) fájlokat letölteni csak parancssorban javasolt. Rendszer frissíteni csak parancssorban lehet, illetve alapból ott se, mert az ehhez szükséges szoftver lemaradt a gépről, utólag kell beszerezni. Flasht telepíteni csak parancssorban lehet - mert a géphez, ó infóhippik, gnash jár - nem mintha lenne benne köszönet. És végül: fájlokat kezelni normálisan csak terminálban lehet.
A dolog egyetlen előnye, hogy a parancssort nem szabták át, így ott a linux használóknak már ismerős könyvtárstruktúrával találkozhatunk. Mellékszál, de a kölykök így azzal fognak szembesülni, hogy a rendszer belülről más, mint kívülről tűnik. Ez főleg akkor zavaró, amikor a grafikus felületű zenelejátszó a /home/olpc/music/-ban keresi a médiafájlokat, amely könyvtárat csak terminálban lehet megtalálni. És ez még a jobbik mégialejátszó, a másikat használatba se sikerült venni.
Összességében
Az laptop gyártása közben összeszedett tudással, kidolgozott technológiákkal készülő XO 2.0 nagyon érdekes és valószínűleg nagyon jó gép lesz majd. Drukkolok Jepsennek és a Pixel Qi-nek, hogy el tudják terjeszteni ezt a fekete-fehérbe váltó képernyőt kereskedelmi forgalmazásra készülő gépekben is.
Az XO viszont nem kéne. Nem múlik az érzés, hogy a célszerűség helyett néhol elvek mentén döntöttek a fejlesztés során. Így nincs flash, vagy így nem érkezik mp3 codec a géppel. Infóhippik vannak a kormánynál, ez pedig mindig veszélyes. Negroponte pár héttel ezelőtti Inteles/Microsoftos nyilatkozat-ámokfutása remek példa.
- Techbázis teszt is van - benne van a kezem a videóban, ez már a világhír
- Meg Economist teszt
- És The Register teszt is.
az, hogy hogy van felepitve a rendszer az egy dolog en nem mondok rola velemenyt, mert meg nem lattam. lehet, hogy van benne logika, csak az egy expertebb usernek mar tul egyszeru.
az, hogy milyen a szoftverkeszlete, azt szerintem nem hatarozta meg, hanem a szoftverek licenszei.
szeretem ezt az oldalt (ezert) sajnalom hogy ezt a cikket igy irtad meg. Most nem az, hogy pont te. Az infohippizesnel keves alparibb dolog van, (na jo, sok van, de a tobbi nem erdekel) - tedd mar meg legyszives hogy ha egy ures feloraban talalod magad, kicsit atnezed a szoftverlicenszekre vonatkozo nemzetkozi jog anyagi vonatkozasait. Ha van valami amit nem biztos hogy fikazni kell akkor az pont ezek az urgek meg a mozgalmuk. (A GNU-ra gondolok nyilvan)
@mrbond
Próbáld ki az oprendszert, elvben vannak emulátorba szánt lemezképek, bár nekünk se Qban se VmWareben nem akart a legutóbbi elindulni, de egy próbát megér: http://wiki.laptop.org/go/OS_images_for_emulation
A szoftverkészletet annyiban határozzák meg a fejlesztői döntések, hogy az összes programot átírták az OLPC Sugar grafikus felületére. Van aminek ez nem tett rosszat, de a Firefoxot kvázi használhatatlanná tette.
@gyula
A GNU-val semmi bajom, leállnának a gépeim nélkülük. Az zavart, hogy az OLPC alapítvány olyan döntéseket hozott a szabadság javára, amik a gép oktatási funkcióját durván hátrányosan érintik. Így kerül a szinte kiölhetetlen Gnash az ide_kattints_kettőt_hogy_flashed_legyen.sh helyére, vagy így választhat a szoftverdiverzitás nevében több, teljesen használhatatlan médialejátszóból a szerencsétlen gyerek.
Szóval ha már ott tartunk, hogy dualbootos windows masinák lesznek az XO-k (nem teljesen), akkor talán néhány egyéb esetben is szögre akaszthatták volna az elveiket Negropontéék. Ebben a formában az OLPC inkább egy elvnek felel meg, mint a funkciójának. Nagyjából ezt értettem a hippiség alatt.
nekem hiába mondja a nagybátyám, hogy márpedig nekem egy ilyenolyan szuper teherautó kellene, hogy tudjak szállítani… nekem hiába mondja a pctuning-wingamer haverom, hogy nekem ilyenolyan grafkártyás szuperhűtős gigagép kell, hogy tudjanak játszani…
nem akarok fuvaros lenni. és nincs igényem látványos játékokra (meg időm sem). az a jó, hogy megmondják, mi kell nekem, de előtte meg sem kérdeztek
olpc: vajon azoknak a gyerekeknek mi kell? azt megkérdezték? kell nekik digitális oktatótábla, amikor még rendes táblájuk sincs? kell nekik olpc, amikor még rendes táblájuk sincs?
a gép egyébiránt olyan, amit $100-ért beválallnék, többért nem. főleg amiatt, mert csináltam magamnak $100-as laptopot egy régi powerbook-ból :)
azért az nem Firefox, hanem XULRunner (vagy hogy is hívják éppen most) magyarul csak a Gecko motort használják belőle. Magyarul éppen csak a FF lassúságát vették át és raktak köré egy Python keretet :)
Nem könnyű eldönteni, hogy mely problémák fakadnak a gépből és melyek abból, hogy Kelt nem egy szegény, számítógép nélkül élő, sovány nigériai kisgyerek.
@Caracalla: azért azt fontos megjegyezni, hogy sehol nem mondják, hogy ezt a számítógépet szegény, éhező, afrikai, (egyéb jelzőkkel ellátott) gyerekeknek csinálják. csak gyerekeknek. Szal szerintem úgy kell elbírálni, hogy mi lenne ha Magyarországon minden kölök kezébe egy ilyet nyomnának.
@sala: Persze, nem jellemző, hogy megkérdezték volna őket. Ugyanakkor lenne akkora kulturális/technikai ugrás az OLPC, hogy ez az előzetes megkérdezés értelmetlen legyen. Inkább a tesztelési fázisból hiányolom a józan észt.
Visszakérdezve, ha a rendes táblát átléphetjük, és rögtön szállíthatjuk a digitális táblát, miért nem azt tesszük meg? Vannak bőven kételyeim a programmal kapcsolatban, de bízom benne, hogy lehet ezt működőképesen is csinálni.
@Caracalla: Szívesen vizsgáltam volna működés közben, de apróságok hiányoztak. Például egy osztályteremnyi gyerek, olpc és rendes oktatószoftverek. ;)