Mottó helyett a megfigyelői paradoxon definíciója: “a nyelvésznek az a dolga, hogy megfigyelje a beszélőt akkor, mikor a beszélő úgy gondolja, hogy nem figyelik. Ezt soha nem lehet tökéletesen kiküszöbölni” (Labov).
A WPA protokollban használt TKIP titkosításnak olvastam ma utána, annak örömére, hogy két német kutató fogást talált rajta. A kulcsot ugyan nem tudják megszerezni, de hamisított csomagokat, támadásonként ideális esetben hetet, tudnak küldeni a kiszemelt kliensnek.
A cikkhez Glenn Fleishmann összes művei - Ars Technica cikk, Wifinetnews bejegyzés egy és kettő - és a sebezhetőségről szóló tanulmány mellett mindenki okos nagybátyját, a Wikipédiát próbáltam használni. Utóbbit azért, mert a WEP-TKIP-WPA sztori megértéséhez háttéranyag kellett, amióta az eszemet tudom WPA-t támogató eszközeim vannak, előtte meg volt a drót.
Az enciklopédiában viszont kemény szakszöveg jött vissza. Nem tudományos, hanem az a fajta, amit a terület szakemberei akkor beszélnek, amikor laikusoknak próbálnak magyarázni. Legutoljára egy ismeretterjesztő elődáson volt hasonló élményem, ahol az internetről magyaráztak úgy felhasználóknak, hogy a hetedik-nyolcadik mondat környékén előkerült az OSI modell hét rétege.
Az előadáson sem éreztem azt, hogy a közönség megtalálta volna a számítását az előadásban - bár a végére lehet kisimultak a dolgok, én a felénél leléptem - a Wikipédiánál pedig biztos vagyok benne. Pláne mert miután a szócikkek böngészését abbahagytam és áttértem a tanulmányra, az sokkal értelmesebbnek bizonyult. A többszintes egyenletes részek kihagyásával olvasott szöveg világosan elmagyarázza a problémát, érthetővé teszi a sebezhetőséget.
Végig kéne egysze olvasni az összes wifihez kapcsolódó szócikket, hátha kiderül ki az ideális olvasója az enciklopédiának.
A cikkem amúgy erre található.
Sajnos a Viki matekos cikkeinek a többsége pont ebbe a hibába esik. Az első sorban leírják olyan pongyolán, hogy azt kár elolvasni, utána meg dzsu-dzsu-krsx-krax rúnákkal töményen. :)
Illetve még az OSI rétegekkel se lenne baj, ha ezt el tudnák mondani egy okos gyakorlati rendszeren bemutatva, ami megfelelően “állatorvosi ló” is, meg “valós életes” példa is.
Még illetvébb a matekos cikkeken is nagyot doba, ha nem csak egy definíciót meg esetleg tétel + bizonyítást firkantana fel a népes akadémikus szerkesztőhad Viki hátára, hanem esetleg példákkal illusztrálnák, hogy ennek mi a gyakorlati alkalmazása (akár egy mondvacsinált matek példa is végtelenszeresére növelné a mélymatekos cikkek társadalmi értékét, hisz’ jelenleg ez az érték 0).
Szociolingvisztikai tanulmányaim nekem is Labovnál indultak, és kis híján ott értek véget, hogy “engedély nélkül nem készíthetsz senkiről semmilyen felvételt, fiam”.
PS.: Jó a captcha-pótlód, de nem találtam el elsőre, milyen nap van. :D Tényleg, volt már cikk arról, hol milyen rendszer szerint készítik a captchákat? Egyes helyeken három-négy nekifutás kell a helyes megoldáshoz, a videa is ilyen (ha csak ez lenne vele a baj… psssztttt).
@PAStheLOD
Nem nyugtattál meg. Hátha valaki még előáll, hogy az ő területén teljesen hülyebiztosak a wiki cikkek.
Mellékszál: kívülről nézve valószínűleg a kedvenc magyar wiki cikkem is ilyen lehet, http://hu.wikipedia.org/wiki/Szleng .
@Eszter
Én továbbmentem még a szlengkutatás felé, ami az addig bennem lakó nyelvi anarchistát tovább erősítette. Ennek megfelelően nem lettem rendszenyelvész, hanem irodalmár. :)
A captchám “megtörésére” pedig a http://milyennap.wamma.hu/ szolgáltatást tudom ajánlani. Sajnos a nagyobb szolgáltatások krikszkrakszai ellen nem jó, oda már indiai kódolvasó csoportok kellenek tíz dolláros órabérrel ;)
Szia!
Én is hozzátenném a magamét, ha lehet, bár nem vagyok nyelvész, “csak” mérnök. Ha a Wikipedia-t, mint fennmaradó, precíz enciklopédiát tekintjük, akkor teljesen helytálló az abszolut precíz “nagyon szakszerű” megfogalmazás. De higgyétek el, hogy ettől még az úgymond szakemberek is a falra másznak. Kb. ez olyasmi, mint a törvények szövege. Az szerintem még inkább bicskanyitogató tud lenni, amikor az ember nem érti, nem tudja értelmezni azokat a szabályokat, amik rá vonatkoznának, és külön szakma van arra, hogy értelmezze, hogy mit is kéne akkor betartani. Arra akarok csak kilyukadni, hogy az illető valószínűleg nem ismeretterjesztésnek szánta a szöveget, hanem precíz definíciónak, amire inkább az néz rá, aki érti az egészet, csak esetleg valamilyen kisebb részlete nem tiszta a számára. Mondjuk pont a Wikipedia talán nem a megkérdőjelezhetetlen, biztos kiindulópont a folyamatos szerkesztésekkel, és nem is egy szakmai enciklopédia, szóval az biztos, hogy nem ilyen stílusban kellene bele írni. Na, csak ennyit akartam, hogy a precíz definíció és az érthetőség szempontjai mindig, minden témakörnél egymással ellentétesek. Mondjuk nekem a Te stílusodat valahogy mindig sértőnek érzem, de lehet, hogy csak én vagyok már öreg ehhez a mai világhoz.
Hagyjuk a mérnököket, bölcsészeket, nyelvészeket - ebből mondjuk csak a középső vagyok, ha egyáltalán - a TKIP-s kitérő csak az írás apropója volt.
A fenti példában a megértésre váró szakszöveg egyszerűbben volt befogadható, mint a kulcsként felhasználni kívánt enciklopédiai szócikk.A kérdésem továbbra is az, hogy ha egy általános enciklopédia csak összerakott hipertextuális szaklexikonokként olvasható, akkor az szerencsés-e?
Szervusz, talán nem bánod, ha tegezlek, remélem. Először is ne hagyjuk a bölcsészeket, mert közülük sokan szeretnek azonnal felháborodni, ha valamit nem értenek. Bár megértem, hogy ha valaki az emberhez közel álló dolgokkal foglalkozik, akkor idegennek hathat az olyan logikai, vagy talán inkább úgy mondom, hogy modellező alapú ismertetés, mint a Wikipedia szócikkei. Sajnos pl. én nem igen látom a problémádat, szerintem igen is szakszerűen, tömören és érthetően ír a 802.11i szabvány védelmeiről, igaz, nem igazán olvasmányosan, inkább tömören és célszerűen.
Szerettem volna azt írni, hogy az ilyen szöveg a kóbor apácák megtévesztésére van, azaz hogy a kívülállók távol tartására, a szaktudás szűk körben való megőrzésére - mert valljuk be, részben ennek is szerepe van a szaknyelv kialakulásában, nem csak a célszerűségnek és egyértelműségnek - de miután újra elolvastam a szóban forgó szöveget, nem igen értem a problémádat. Mint említettem, szerintem elég érthető. Igaz, hogy van benne egy-két, főleg az úgynevezett “informatikusok” által előszeretettel használt fordulat (a solution-tól pl. még a mai napig is kiráz a hideg, ha csak meghallom), de nagyrészt még mindig érthetőbb, mint a legtöbb szakszöveg.
Hogy a - trükkösen feltett - kérdésedre is válaszoljak, nem szerencsés, de egy lexikon speciális szakismereteknél, ha szabad így fogalmaznom, az általános mindenkinek szóló első mondat-bekezdés után inkább legyen szakszerű, mint olvasmányos, hiszen ilyenkor inkább egy szaklexikonról van szó.