O’Seamus kérdésére - miért web, miért nem könyvtár és egyáltalán van-e ennek teteje? - rendes válaszom ugyan nincsen, cserébe készültem egy egészen jó negyed felelettel, ha már játszunk jeligére. Fogtam a meg kéne venni könyvlistámat és a címeken végigmentem a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az Országos Idegennyelvű Könyvtár keresőjével. Az eredmények a várakozásaimnak megfelelően alakultak, van már “papírom” is van arról, hogy nem mainstream az érdeklődésem.
A lista magyar nyelvű elemei kivétel nélkül megvannak a könyvtárban, még a szerzői kiadásban megjelent a „A Lenin-szobor helyén bombatölcsér tátong” szubjektív punktörténeti alapvetés is. Sőt, kiderült az is, hogy Ravenscroft Spear of Destinyjéből - ami valami okkultos nácis csoda, ahogy emlékszem - van magyar fordítás. Az egyetlen angol könyv, amit a gyors vizsgálattal sikerült a könyvtárakban meglelni az Steven Furnell Cybercrime - Vandalizing the Information Society-je, ami nem is csoda, ott lelte annó Gazs.
Az angol nyelvű irodalmakkal nem jártam szerencsével. Az elszálltabb, nyomokban game studiest vagy hackeretikát tartalmazó források hiányát még megértem, de sima szórakoztató irodalom sincs. Se Cory Doctorow, se Shockwave Rider, se olyan Stephenson, ami nem a Snow Crash vagy a Cryptonomicon. Ennél talán még a Bookline is jobban teljesítene.
És akkor a fél válasz: majd ha az engem érdeklő témákról lesz magyar olvasnivaló, majd ha a könyvtárban az alap szakirodalak meglesznek, - öncélú intertextus következik!- majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról, akkor megyek. Addig barátaim az Amazon, Bookstation, Bestsellers meg persze az angol, amerikai szakblogok. Persze ugyanúgy válogatni kell köztük, mint a könyvek közt is.
Zárójel: Valahol persze röhej, hogy még probléma a nyomtatott papír utaztatása, miközben az utolsó munkafázisokig minden digitálisan zajlik. Átmeneti egy jövő a miénk.
(Ezzel a lendülettel jegelem egy időre a keressünk rá és csodálkozzunk vonalat. Mindenkinek jobb lesz.)
Van HJ: Convergence Culture a Fszekben.
:) Az Amazon meg a többiek az én barátaim is, nem a könyvtár vs net szembeállításra akartam ennyire kihegyezni a dolgokat. Csak mostanában, mivel főleg (szak)blogokból informálódok, azon gondolkodom sokat, mitől jó egy-egy írás és mitől lesz felkapott (~vírusmarketing,). Arra jutottam idáig, hogy az egy szakterületre specializálódottak és a kapcsolati tőkéjükre alapozó énblogok mocsara között széles szakadék tátong, és főleg az előbbiek lesznek sikeresek. És ha már itt olvasok és főleg írok, akkor vajon illene-e elköteleződni, mondjuk szűkíteni a mondanivalót a negyedére, “szakosodni” az ismertségért és az elismertségért. Zárójel: a “Kéne” listát végiglapozgatva most találtam meg a polcomon a ‘78-as Révay Titkosírásokat, az egyik kiskori kedvencem volt:)
Na ezért negyed - ha egyáltalán - a válasz. Más részről nem hiszem, hogy a tematika szűkítése lenne a megoldás, vagy hogy a kapcsolati tőke felhasználása gond lenne. Talán csak nagyon feltűnőek azok a példák, ahol a networkön túl igazán nincs tartalom..
Ez szerintem csak helyi sajátosság: magyar nyelven feltűnően kevés a eredeti anyagokkal dolgozó (ide értve a külföldi híreket szemléző blogokat is, de nem az utánközlésre építő online portfoliókat) szakmai blog, pláne, ha kivesszük a számítástechnikával foglalkozókat (azért, mert ott evidens a net - pl. egy földrajzblognál nem.)
Ennek két oka van: egy szakmai blog sok munka (min. napi kettő), másrészt a magyar net elég kicsi ahhoz, hogyha egy hasonszőrű blog létezik, már eléggé elveszi a kedvet (és olvasótábort) attól, hogy valaki ugyanazzal próbálkozzon.