Professzionális énblog

  • SF, geek és jövőkutatós linkeket ajánlok az SF Portalon. Ennek megvan az a bája, hogy most már kénytelen leszek frissíteni az oldalra kirakott legalább féléves OPML-emet is, mert legalább a fele nincs benne.
  • Még nincs kint a nevem, de én fogom moderálni Buherátor, Andrei és Krasznay Csaba vitáját a magyar hackerek lehetőségeiről az idei Hacktivityn. Bemelegítésként találtam egy remek passzust a Steven “Istenverte kultúrhérosz vagyok, de mindenki a MacBook Air elhagyása miatt ismer” Levy Hackers könyvében. Koffeinbevitel után begépelem vagyvalami.

Felülírja?

A Weber Shandwick július elején indított blogot a Häagen-Dazs bevezetőkampány részeként “Nem tilos az ä” néven, amelyen budapesti utcatáblák és közlekedési feliratok “a” betűire photoshoppoltak umlautokat (német “a” betűt két rövid ékezettel), emellett egyes utcatáblákon rövid időre a fotók elkészítése után is kint maradtak a pöttyök.

*(Kreatív Online)

Billentyűzetbotlás persze, órákig tudnám sorolni a saját hasonló hülyeségeimet. Ettől teljesen függetlenül tíz perce könnyezve nevetek azt elképzelve, hogy a sietve dolgozó gerilla urak rámentenek tévedésből a táblára.

Ne mást, sünt!

Recovery lemez készítésnél két út van. Vagy lemezt ír az ember, vagy isókat készíttet a szoftverrel, amit aztán az úr nagyobb dicsőségére kiír egyszer vagy többször. Ha lúzer módra a lemezt választja, akkor arra vigyázhat, mint a szeme fényére, mert többször nem írhatja ki. Az érvelést lásd fent.

Ha az ember ebbe nem nyugszik bele, akkor kábé két keresés után megtudhatja, hogy a Recovery partícióról (és esetleb a c:\Windows\SMINST könyvtárból) kell törölni a HPcd.sys fájlt, és írhat új helyreállító lemezeket.

Igen, balfasz vagyok, nem hordom állandóan magammal a haváriakészletet, mert minek.

GiTS egyszeregy

Kezdetben volt Siró Maszamune mangája, ez egészen biztosan a sztori eleje. Olyan mint a kezdőrúgás, előtte nem volt Ghost In The Shell, utána már igen. 1989-től 1991-ig jelent meg az első tizenegy történet, amit a Human-Error Processor négy története követet. Ezek azok a sztorik, amik amanga utolsó adagját jelentő 1997-es Man/Machine Interface kötetből kimaradtak. Maga az MMI is több verzióban létezik, de elvben nincsenek nagy törések az eredeti történetszálhoz képest.

Az első tizenegy fejezetes képregényből Osii Mamoru készített filmet 1995-ben. A rendező sokkal sötétebbre vette Siró világát, szinte teljesen eltűnt az önirónia, komorabbá vált a csapat. A mű egy, csak a Szárnyas fejvadásszal összemérhető cyberpunk alapfilm. Ennek folytatása a 2003-mas filozofikusabb, az egymásba forduló virtuális világaival művibb Innocence. Nekem a gyakori irodalmi utalások, folyamatosan repkedő idézetek miatt inkább az intertextus játék rémlik a filmből, nem az alig létező történet.

Az Innocence-nek van egy előzmény regénye az After a Long Goodbye, amiben Bató a főszereplő. Erről én is ma hallottam először, nem tudom milyen viszonyban áll a kánonnal.

Eddig egy konzisztens univerzumról beszélhettünk, itt jön a csavar. A 2002-ben Kamijama Kendzsi rendezésében készült Ghost in the Shell alapú sorozat, a Stand Alone Complex ugyanis egy elegáns retconnal nem vesz tudomást a mangák és filmek világáról. A világ hasonló - csak átpolitizáltabb -, a szereplők ugyanazok, csupán a manga és a film történetét adó konfliktusra nem került sor. A sorozatnak folytatása is készült Stand Alone Complex: 2nd GiG címmel, még több világpolitikával és háttérrel. Ezt a szálat egyelőre a Stand Alone Complex: Solid State Society című film zárja le.

Most jön az a rész, hogy kijavítjátok kommentben, amit rosszul írtam.

A témáról van egy remek szócikk-kezdemény a magyar wikipédián, ahol még a nevek is át vannak írva szépen. Utóbbival a józan eszem mentették meg.

Ugratások nem is annyira kisistenei

Az internetes trollokról jelenik majd meg eposzi hosszúságú, időnként rendkívül rácsodálkozós, mégis nagyon jó cikk a New York Times vasárnapi magazinjában. A világ netet használó boldogabb fele ráadásul már előre elolvashatja a Malwebolence címet viselő írást. (Lehet hogy regisztációt szeretne, néha van olyanja.)

Az újságíró által másodikként meglátogatott főállású troll szabadfogású webes vállalkozó, Weev-ről hangzik el a következő:

Zeno of Elea, Socrates and Jesus, Weev said, are his all-time favorite trolls. He also identifies with Coyote and Loki, the trickster gods, and especially with Kali, the Hindu goddess of destruction. “Loki was a hacker. The other gods feared him, but they needed his tools.”

Itt berobbant, hogy pont ugyanezt már olvastam valahol, és mintha az Stephenson lett volna. Rövidre fogva, nyertem. Sőt Stephensonnak annyira tetszett a trickster-hacker párhuzam, hogy legalább két helyen elsütötte. Szeretem ahogy a popkultúra működik

Aki bírja még cérnával, az folytathatja az apokaliptikus hackermitológia olvasását Weev livejournalján - már ha tényleg az övé-, mert a troll nem tudta szó nélkül hagyni a NYT cikket.

Játszótársam, mondd, akarsz-e lenni?

Az elmúlt napokban bejárta a világsajtót - meg részben a hazait is - hogy a Hasbro betiltatta/leszedette a Scrabulous appot a Facebookról. A hír hazai megjelenése azért vicces, mert a legnagyobb tiltások közepette is lehetett játszani a játékkal, a korlátozás csak az amerikai és a kanadai netezőkre vonatkozott. Ráadásul mire meg lehetett volna írni az első felháborodott blogpostokat, addigra a Facebook app visszajött új, a Scrabble-re egyáltalán nem emlékeztető felülettel és új névvel. Mostt épp Wordscraper-nek hívják.

Az igazi az lenne, ha magyar betűkészlettel játszhatnánk, illetve szótárfájl helyett a vérre menő vita közmegegyezés döntene mi számít érvényes szónak. De az angol se rossz. Nyomás játszani!