Hardverrül

I’ve got a Dungeon Master’s Guide
I’ve got a 12-sided die…

Van legális Vista Business kulcsom, fel van ragasztva a notebook aljára, csendesen kopik időnként. Ezzel kaptam száz százalékosan szabályos XP-re visszaállási lehetőséget, ha úgy gondolom, hogy a számítógép célja nem csupán az operációs rendszer futtatása, akkor visszaállhatok az uralmi törekvésekkel kevéssé rendelkező OS-re.

Mellékdal: és persze jogom van letúrni az egész Windowsos mókát és felrakni egy bármilyen linuxot, ennek megvan az az előnye, hogy a munkámhoz szükséges összes cucc emulációs rétegen keresztül futhat, így ritkán unatkoznék.

Innen jön a szépség. Van XP visszaállító lemezcsomagom, amivel a ThinkVantage alapvetően jó csak néha iszonyatosan megfagy kategóriás szoftvereivel megfejelt alap XP-t tudom visszarakni. Plusz egy Rescue partíciót, amire igazából nem vágyok, de van. Nincs Vista visszaállító lemezem, a gyári rendszerről lehetett volna kiírni, utólag talán vehető ilyesmi. Meg amúgy ott a kulcs.

És ami csodálatos. Sima mezítlábas XP lemezről csak varázslással lehet felrakni rendszert, mert az XP kiadása óta fejlődött a világ. A mágia pedig három és fél - négy órát vesz igénybe. Mindez azért, mert a brand géphez nem jár egy hozzáadott érték nélküli rendes telepítőlemez. A számítástechnika pont ugyanaz a szopás, mint megboldogult gyerekkorunkban, csak a dobozok lettek kisebbek. Köszönöm, hogy elmondhattam.

I’ve got a ‘65 Cadillac
Spare tire on the back…

Kutatók Éjszakája: A hacker mint showelem

Mi van akkor, ha tinédzserek kényük-kedvük szerint tudják átszabni egy vállalat honlapját? Vagy ha a konkurencia akkor sétál be a cég adatbázisaiba, amikor csak akar? Vagy a bizalmas belső információk rendszeresen feltűnnek a folyosói pletykákban? Esetleg, ha a milliós értékeket előállító gyártósor vezérlő számítógépét a parkolóból egy egyszerű wifi kapcsolattal át lehet programozni? Mi van akkor, ha a cégvezetés mindezekről ráadásul mit sem sejt?
Az informatikai rendszereket sokféle veszedelem fenyegeti. Hogy egy adott cég esetében ezek közül melyik milyen mértékű kockázatot jelent, az nagyban függ az informatikai rendszer biztonsági állapotától, sérülékenységétől. Ennek kiderítése, folyamatos figyelése minden vállalat, intézmény számára létfontosságú.
A sérülékenység vizsgálat során a KÜRT szakemberei ugyanazokkal az eszközökkel, módszerekkel kísérlik meg az informatikai rendszerek feltörését, mint a rosszindulatú hackerek. A nagy különbség az, hogy mindezt szerződéses alapon, szigorúan szabályozott körülmények között teszik. A vizsgálatok eredményéről jelentést készítenek, illetve javaslatot tesznek arra, hogy a feltárt hibák és biztonsági rések felszámolása érdekében milyen teendőket, milyen sorrendben szükséges elvégezni.

Az idézet a Kutatók Éjszakájának millernárisi programjából való - Piros-Fekete Galéria este hét és nyolc között -, és nem is tudom, hogy mit gondoljak róla. Egyrészt nagy és dicső dolog IT biztonságról beszélni a népeknek, másrészt nem tudom mennyire lesz cirkuszi attrakció a dologból. Úgyhogy elmegyek megnézni.

Lesz továbbá kriptó előadás a BME-n, illetve előtte káoszos és fraktálos téma, továbbá meg lehet nézni a szélcsatornát is, ott kerül a tartóshullám az ember hajába.

Nagy hirtelen ennyi, ha találtok még valami jót, amit feltétlenül meg kéne nézni, várom kommentben.

Hacktivity 2008

Arról már volt szó, hogy lesz Hova tart a magyar hackerség vita Andrei-jel, Buherátorral, Krasznay Csabával és a közönséggel, ezt most mellőzzük is.

Viszont Buherátor beszél az SQL injectionről, közben pedig Veres-Szentkirályi András a jelszavak és titkosírások nagyipari visszafejtését ismerteti. Utána haladó wifi törés, amiről nem lehet eleget beszélni, másnap pedig lesznek majd szivárványtáblák is. Lesz némi privacy, és ha elég kávét tudok magamba dönteni vasárnap reggel, akkor talán valamit felfogok a kvantumkriptográfiás előadásról is.

Összegezve: gyertek Hacktivity-re, mert az jó. A jegy egyelőre 6k pénz, később 8k lesz.

Glider, a hacker jelkép

Addig biztosan ismerős a történet, hogy Eric S. Raymond javaslatára ez a hacker embléma. Glidernek hívják, a John Horton Conway-féle Életjáték egyik alakzata.

A játékról remek szócikk van a wikipédián, ne is menjünk nagyon bele. Az életjáték lényege annyi, hogy egy rácsszerkezetben elhelyezett sejtek bizonyos feltételek teljesülése mentén élnek és szaporodnak, egyébként meghalnak. Egyes minták pár generáció után kipusztulnak, mások szaporodnak, vándorolnak, kaleidoszkópszerű formációkat alkotnak. Pszichedelikus geek öröm az egész.

A hackerek ott kerülnek be a történetbe, hogy Conway ötven dollárt ígért az első végtelenül növekedő formációt létrehozó játékosnak. Az MIT hackerei pedig addig játszottak az életjátékkal, amíg egyikük, Gosper, meg nem találta a Glider-ágyút. Az alakzat a negyvenedik ciklusban kilő egy glidert, majd minden harmincadik ciklusban újra tüzel. Legalábbis így meséli Levy a többször fényezett Hacker’s - Heroes of the Computer Revolution-ben.

Az ágyúval egyébként az MIT-s hackerek megnyerték az ötven dolláros díjat, az életjáték még csak ekkor kezdte átvenni az irányítást a géphez férő emberek élete felett. Akit magába szívott az nem szabadult egy ideig, vallásosan épített újabb és újabb alakzatokat. Ennyit erről, menjetek játszani.

Linkek: