Ötösömleszinformatikából

Nem volt enter a jelem óvodában. Egyrészt, mert ha lehetett volna ilyesmi, akkor is maximum return lett volna jó Commodore-os módra, másrészt meg tökéletesen elégedett voltam a mozdonnyal. Arról nem is beszélve, hogy véletlenül sem akartam problémákat megoldani, az volt a cél, hogy a nindzsás játék elinduljon, ezzel pedig sosem volt gond.

De zárjuk az ovis éveket, a nyolc bites processzorokat rendes tizenhat bitesek követték. Megtanultam a 10 print “adam okos” 20 goto 10 című alapprogramot, jött a 32 bit, Pascal, Csáth Géza, egyetem, az első igen durván szélessávú élmény, különböző linuxok, szakdolgozat science fictionből, majdnem diploma. Még véletlenül sem lettem informatikus, technológiai újságíró vagyok, abból is a bölcsész féle. Innentől mindent foghatok szakmai ártalomra.

Az informatika nekem problémamegoldás. Ha nagyon unatkozom, akkor problémáknak a legyártása is. A kezdetekben például az sem volt evidens, hogyan lehet felkelteni álmából azt a gépet, ami a sarokban alszik, és aminek az eléréséhez ki kellene mászni a paplan alól. Szerencsére már gondoltak rá mások, készen vannak a szoftverek. Vagy letölteni a kedvenc webcomicom összes részét. Erre megint van megoldás, bár a paraméterekkel már el kell játszani. Ezek persze apró, lustáknak való, maximum szkriptelős feladatok. A szakmát választók nagyobbakat és szebbeket is találhatnak maguknak. Építhetnek, létrehozhatják azokat a legókockákat, amiből majd a kisebbek összelegózzák a maguk dolgait. A problémamegoldás viszont közös, és ebben benne van esetenként a dolgok - pl. az iPhone védelme - összezúzása is, mondhat bármit Tolkien a dolgok összetöréséről és a megismerésről.

Aki nem akar megrekedni a szoftvernél, játszhat hardverrel. Építhet prototípust legóból vagy arduinóból, aminek a nagy testvérei majd ezer tonnákat emelnek. Rakhat össze olyan rendszereket, amik az átlageber számára felfoghatatlan sebességen működnek. És persze lehet kever A felhasználó játszik pár meccs Nanowart, az informatikus megépíti mobiltelefonos-mobilnetes alapokon a játék élő emberekkel működő verzióját.

És végül, aki mindennek ellenére sem megy IT-s szakra, az még mindig lehet geek. Lelkesedni nem szégyen, egy-egy témáról mindent tudni dicsőség, háztartás csavarhúzó és forrasztópáka nélkül nem létezhet.

(Karmának, mert szépen kérte.)