A PC-n töltött lassan egy év alatt meggyőződésemmé vált, hogy a Foobar2000 zenelejátszón lehet bemutatni, hogy milyen lenne a poweruser menyország. Alapból a Foobar egy csepp program, megeszik kábé harminc mega memóriát, elhanyagolható hányad processzort, csendesen ül a tálcára kicsinyítve és pumpája a zenét. Egyszerű, viszont kiszolgálja az olyan pre-y2k szinten megragadt emberek kívánságait is, mint én, aki szeret mappa alapján listázni.
Az előnye abban rejlik, hogy egyszerűen lehet hozzá funkciókat adni, Olyan mint a linux, csak a megmagyarázhatatlan szopások nélkül. Öt perc guglizással lehet a Foobarból podcatchert építeni, ha szembejön néhány érdekes műsor. Nagyjából ugyanennyi időt vett annó igénybe egy VST hostot rakni a program mögé, hogy kedvemre rontsam el a zenéim hangzását. (Tényleg rosszabb, de kíváncsi voltam egy effektre.) Aztán van audioscobbler is, anélkül, hogy a tolakodó Last.fm klienst fel kéne rakni. Legózás az egész, a legjobb értelemben.
Lapzárta után érkezett, hogy a VST hostra egyszer már rácsodálkoztam. Akkor fehérzajt szerettem volna gombnyomásra.
Ahá, szóval a “zenelejátszók linuxa” nem fikázás volt! Furcsa :)
Halálkomoly volt. A Linux mint ötlet tök jó, a kortárs megvalósításaival azonban eddig mindig akadt valami problémám. A hivőket meg hagyjuk. :)
Ha esetleg úgy érzed, néha nem csak mappák alapján brózolnál:
http://foobar2000.audiohq.de/foo_facets/
(És apró megjegyzés. Jelenleg linuxon is a foobart használom a wine segítségével. Egyszerűen nincs jobb, gyorsabb nála.)
Egyetlen gond, hogy nincsen GNU/Linux-ra natívan. Kedvencem volt Windows alatt, de szerintem az Amarok azért kicsivel többet tud (és az legalább van minden főbb op.rendszerre is).