#2610 (f mint formátum)

Megvan annak a bája, amikor a pénzért vett, abszolút DRM nélküli, a szabad és nyílt EPUB formátumba csomagolt könyvemet végül konvertálás, kiherélés és sóskútba tevés után tudom felmásolni az elvben ilyen könyvek megjelenítésére szolgáló Sony Readerre. (Igen, teszt íródik.)

A történet több oldalról is vicces. Egyrészt a könyvet gyártó Electric Book Works valóban nem ígérte, hogy az ingyenes Adobe Digital Editions szoftveren túl mással is működni fog a flashes zenebetétekkel - ld. még soundtrack - megfejelt kötet. Másrészt a Sony kütyün is az ADE szoftver fut. Harmadrészt a remek szabványhoz igazából nincs is más olvasó, a Calibrét fél pontért sem fogadom el.

Ahogy most kinézünk, a saját bolt nélküli készülékeket vásárlóknak egy talicska izgalomban lehet még részük.

A megoldás amúgy egyszerű: az EPUB valójában bezipelt xhtml, css, grafika és metaadatok. Kicsomagolás után a könyv szövegét tartalmazó fájlból bármit lehet csinálni, például földműves, mindenen megnyíló rtf-et is.

Laptop beépített thereminnel

Eredetileg a Thinkpadem tapipadját akartam rábeszélni, hogy ugyan működjön rajta a Mac stílusú kétujjas görgetés, de a hack az istennek se akart működni. Se a hivatalos UltraNav driverrel, se a gyári Synaptics programmal nem lehetett bekapcsolni a kétujjas módot.

Megtaláltam visszont a legviccesebb kiegészítőt, amit minden nap használt, ám észrevétlen alkatrészhez ki lehet adni. A neve theremin, a nagy felfedező, kultúrhérosz és kém, Leon Theremin által megteremtett hangszer után.

sytheremin

A program egyszerű, mint a fémforgács. A tapipad bal oldala mély hang, jobb oldala a magas. Korlátozottan nyomásérzékeny a műszer, így a hangerőt is lehet valamennyire befolyásolni. Hangszernek nem az igazi, játszani viszont remekül lehet vele. Aki ezzel nem éri be, annak van egy buta négy hangot tudó, egy maréknyi mintával felszerelt dobgép, illetve egy Simon says játék is.

Mellékszál:

Theremin: Két változtatható kapacitású kondenzátor egyik fegyverzete vagyok egyszerre. Ha közeledek valamelyik kondenzátor másik fegyverzetéhez, az illető kondenzátor kapacitása megváltozik, s vele együtt az oszcillátor tulajdonságai is, amelyet e kondenzátorral kontrollálok. Ezt a hangszert nem kell megérintenem ahhoz, hogy megszólaljon.

(Najmányi László: Theremin)

Noteszgép, szó szerint

Volt múlt héten egy cikkünk a kézírás digitalizálásának több mint száz évéről. Az időintervallum mérete miatt leginkább ugrálás volt a korszakok között. Kezdtük a távíróval, mert minden valamirevaló ötletet megpróbáltak már az első drótokon megvalósítani, aztán jött egy kis hidegháború, ARPA pénzből végzett fejlesztéssel, majd CAD és végül az első tabletek, PDA-k, és Bill Gates 2001-es bejelentése, hogy a tábla PC a jövő.

A cikkből az ARPA, RAND korszak részletezése mellett az igazán látványos, kidolgozott, dicsőséges tévutak és meghaladott technológiák maradtak ki. Se idő, se karakter nem volt rájuk. Egyet átmentek most ide.

trans_3

Nem csalás, nem ámítás, és nem is spéci üzletembereknek szánt notebooktok, hanem a IBM rendkívül rövid ideig gyártott korai tábla PC-je. A Transnote nevű készüléket 2001 elején kezdte gyártani a cég, és 2002 februárjában vonták ki a piacról. A háromezer dollárba kerülő kütyüből annak ellenére nem lett siker, hogy maga volt a megtestesült science fiction.

A fenti mappa egyik fele teljesen egyértelmű: a Transnote részben egy furcsa szerkezetű, a hagyományostól eltérő felépítésű, origamizós tábla PC volt. Lehetett rá rajzolni, gépelni, böngészni vele. Került bele egy 600 mhz-s Pentium III processzor, 10 gigabájt merevlemez, 64 megabájt (320-ig bővíthető) memória. Alapból Windows 98-at futtatott a gép, de lehetett rá XP-t is rakni később.

Az egész mappa nem volt nehezebb 2,5 kilogrammnál, így még hordozhatónak is nevezhetjük. Egyedül akkumulátorral nem bírta a Transnote, a Pen Computing magazin cikke szerint az 1600 mAh-s telep maximum két és fél óráig húzta.

trans_1

A mappa másik oldala az izgalamasabb, a szabvány méretű jegyzetpapír alatt ugyanis egy digitalizáló rejtőzik, ami a géphez járó speciális tollal készült rajzokat, írásokat átmentette a számítógépre is. A felhasználónak arra kellett figyelnie, hogy a ThinkScribe digitalizálónak tudnia kellett, hogy hanyadik lapra írnak, hogy ne pakolja egymásra szinkronizáláskor a különböző jegyzeteket. A Pen Computing tesztje szerint akkor sem ért véget a világ, ha összekeveredtek a tollvonások, az IBM segédprogramja szét tudta válogatni a lapokat.

Az ára mellett az is megtorpedózhatta a Transnote sikerét, hogy a digitalizálón leírt jegyzeteket nem tudta átalakítani gépelt szöveggé. A szokásos műveletek egy részét el lehetett végezni a digitális kézíráson, kereshetővé azonban csak a kulcsszavakat tette a szoftver. Illetve gyaníthatjuk, hogy magyar nyelven még erre sem lett volna képes.

Linkek

(A fotók a svéd IBM oldalról származnak, máshonnan praktikusan eltűntek.)

Akciós játékok hétvégére

Megszakítjuk műsorunkat, játékakciók estek be a postaládába az origós heti játékcikk lapzártája -lásd még: nem vagyok hajlandó hozzányúlni - után.

Egy A kalandjátékok kedvelőinek az Ubisoft két címét árazta le a Good Old Games. A Beyond Good and Evilben Jade-t, a csakis-számítógépen-kikeverhető-zöld szemű fotóriportert vezetve kell leleplezni a bolygókat veszélyeztető gonosz DomZ-t és a saját, kacskaringós útjait járó Alpha Prime katonákat. Lopakodós, fotós, mikrojátékokkal teli program, időnként idegesítő platform részekkel.

A másik játék a Prince of Persia: The Sands of Time. Ez kevesebb magyarázatra szorul: a Herceget alakítjuk, meg kell állítani a gonosz varázslót-bölcset, aki 1) már alaposan átvert minket 2) aki a romos palota tetején ügyködik. A kicsit - de még pont nem zavaróan - konzolos irányítású játékot már azért is megéri kipróbálni, mert a “meghaltál-loadképernyő” módszer helyett párszor vissza lehet benne pörgetni az időt.

A két játék együtt 9,99 dollár, azaz kábé 1900 forint.

Kettő A kolozsvári Exosyphen stúdió Uplink-klónja a Direct 2 Drive brit boltjából - ahol a kínálat nagyobb felét mi is megvehetjük - szerezhető be olcsón. A játékba épp csak belenéztem, az alapján a nagy elődénél irreálisabb háttérsztorit kapunk, cserébe jó cyberpunkként egy MI ellen szállhatunk harcba. A Hacker Evolution több gépeléssel jár, parancsokat kell kiadni, címeket kell beírni, haxxorabb, mint a kattingatással is navigálható Uplink. Határozottan jól néz ki.

A játék 4,5 fontért, azaz körülbelül 1400 forintért kapható. Hetven százalékkal olcsóbban szerezhető be a Meridian4 többi kiadványa is.

SF meetup videók

Nálam kötött ki az SFPortal Meetup - minden hónap második csütörtöke, gyertek, jó szokott lenni - utolsó két szeánszáról készült felvétel, és fel is kockáztam őket szépen Ningre feltölthető méretű videókra. (Zárójel: az, hogy egyes megosztók méret-, más megosztók időtartamkorlátokat állítanak, nem teszi egyszerűvé ezt a videós dolgot.) Az ugrás után beillesztettem őket két lejátszási listában. Vannak lapozógombok, a hangerőt lehet, hogy maximumra kell húzni, minden más oké. Jó szórakozást.

Continue reading “SF meetup videók”

Veszélyes vélemények?

Nagyon amerikainak tűnő vita van a tor.com-on, érdemes beleolvasni. A történet azzal kezdődött, hogy John C. Wright - akitől szerintem egy sort sem olvastam, ám emögött nincs semmi elvi megfontolás - elküldte a melegeket ööö melegebb égtájra, miután a Gay & Lesbian Alliance Against Defamation (GLAAD) szervezet elmarasztalta a Syfy tévét. Az ok: a csatorna műsorai nem mutatják be hitelesen - illetve egyáltalán - a meleg életmódot. (Pirospontot az HBO kapott.)

Wright írása azonban csak apropó volt, Jason Henninger azt kérdezte meg a scifi oldal látogatóitól, hogy az írók kirohanásai, vitás nézetei, jobbossága, balossága, libsisége, konzisága, jellemhibái és a többi mennyire befolyásolják a népet a könyvek megvásárlásában. És itt elszabadult egy kicsi és rendkívül jólnevelt pokol, már esett szó a veszélyes véleményekről, betiltásról, bojkottról, és még nem volt a vitának Fuck it, Dude, let’s go bowling pillanata.

A beszélgetás egyébként tényleg jó, de a szituáció az abszurd. Máshogy megfogalmazva, ha politikai meggyőződés szerint választok szórakoztató irodalmat, lelőhettek.

Hitler dinoszauruszai és a Gyilkos sorok

Time gentleman, please!

Vannak ügyek, amikért megéri küzdeni. A tévé helyreállítása, hogy a hőseink le ne késsék a Magnumot vagy a Gyilkos sorokat, na az például ilyen. Ezt a nagyszabású tettet a Zombie Cow első kalandjátékában, a Ben There, Dan That-ben tehetjük meg. Az antennajavítás időutazásba, gonosz jövőbeli hasonmások megszivatásába és az amerikaiak által megszállt anglia meglátogatásába torkollik. A játékos kénytelen megfejtve okos rejtvények tucatjait megfejteni, illetve leütveni egy papot egy Bibliával. Kemény világ.

A kalandok a Time gentlemen, please!-ben folytatódnak, mert ugye nem kell mondani, hogy az tévé megjavítása közben kicsit összeszakad a téridő. A játéknak nagyon az elején vagyok - illetve a Ben there néhány rejtvénye is rosszallóan nézi a hátamat - de már látszik, hogy kellően beteg, ahhoz hogy jó legyen. Például sikerült már összefutni Hitlerrel, aki a Végzet Vállfáját keresi klónozott robotdinókból álló hadserege élén. Öt dollár, két sör, tudjátok a dolgotokat.