Volt múlt héten egy cikkünk a kézírás digitalizálásának több mint száz évéről. Az időintervallum mérete miatt leginkább ugrálás volt a korszakok között. Kezdtük a távíróval, mert minden valamirevaló ötletet megpróbáltak már az első drótokon megvalósítani, aztán jött egy kis hidegháború, ARPA pénzből végzett fejlesztéssel, majd CAD és végül az első tabletek, PDA-k, és Bill Gates 2001-es bejelentése, hogy a tábla PC a jövő.
A cikkből az ARPA, RAND korszak részletezése mellett az igazán látványos, kidolgozott, dicsőséges tévutak és meghaladott technológiák maradtak ki. Se idő, se karakter nem volt rájuk. Egyet átmentek most ide.
Nem csalás, nem ámítás, és nem is spéci üzletembereknek szánt notebooktok, hanem a IBM rendkívül rövid ideig gyártott korai tábla PC-je. A Transnote nevű készüléket 2001 elején kezdte gyártani a cég, és 2002 februárjában vonták ki a piacról. A háromezer dollárba kerülő kütyüből annak ellenére nem lett siker, hogy maga volt a megtestesült science fiction.
A fenti mappa egyik fele teljesen egyértelmű: a Transnote részben egy furcsa szerkezetű, a hagyományostól eltérő felépítésű, origamizós tábla PC volt. Lehetett rá rajzolni, gépelni, böngészni vele. Került bele egy 600 mhz-s Pentium III processzor, 10 gigabájt merevlemez, 64 megabájt (320-ig bővíthető) memória. Alapból Windows 98-at futtatott a gép, de lehetett rá XP-t is rakni később.
Az egész mappa nem volt nehezebb 2,5 kilogrammnál, így még hordozhatónak is nevezhetjük. Egyedül akkumulátorral nem bírta a Transnote, a Pen Computing magazin cikke szerint az 1600 mAh-s telep maximum két és fél óráig húzta.
A mappa másik oldala az izgalamasabb, a szabvány méretű jegyzetpapír alatt ugyanis egy digitalizáló rejtőzik, ami a géphez járó speciális tollal készült rajzokat, írásokat átmentette a számítógépre is. A felhasználónak arra kellett figyelnie, hogy a ThinkScribe digitalizálónak tudnia kellett, hogy hanyadik lapra írnak, hogy ne pakolja egymásra szinkronizáláskor a különböző jegyzeteket. A Pen Computing tesztje szerint akkor sem ért véget a világ, ha összekeveredtek a tollvonások, az IBM segédprogramja szét tudta válogatni a lapokat.
Az ára mellett az is megtorpedózhatta a Transnote sikerét, hogy a digitalizálón leírt jegyzeteket nem tudta átalakítani gépelt szöveggé. A szokásos műveletek egy részét el lehetett végezni a digitális kézíráson, kereshetővé azonban csak a kulcsszavakat tette a szoftver. Illetve gyaníthatjuk, hogy magyar nyelven még erre sem lett volna képes.
Linkek
(A fotók a svéd IBM oldalról származnak, máshonnan praktikusan eltűntek.)
