Októberben nekiültem, és megpróbáltam magamból kiírni az elmúlt három-négy évemet teljesen megtöltő hackereket. Egyszer már írtam a filmekről és a regényekről, most összefoglaltam a Meetupon egyszer már előadott játékokat, egy kicsit többet írva a mechanikáról, sztoriról, mint ami a márciusi öt percembe belefért.
Úgy kezdődik, hogy…
Ahogy az internet megkerülhetetlenné vált, úgy lett tele a sajtó, a mozivászon és a monitor hackerekkel. Míg a nyolcvanas években a számítógépes varázslók a katonák ügyeibe avatkoztak be a mozivásznon, a kilencvenesekben a cégeket és a kormányokat piszkálták, mostanra viszont a mindennapok részévé váltak. Ez a cikk csak a szóba jöhető képernyők egyikével foglalkozik, azokat videojátékokat járva körbe, amelyek hackereket, biztonsági szakembereket és kéretlen hibakeresőket szerepeltetnek.
Furcsa szleng kifejezés jelent meg 1963. november 2-án a The Tech, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) lapjának címoldalán: “Telephone hackers active”. A cikknek nem az a legnagyobb érdeme, hogy hírt ad az egyetemi telefonhálózatot a saját céljaikra felhasználó, a drágább távolsági hívások díját másra hárító ügyeskedőkről, akik később majd phreakernek fogják hívni magukat. Fontosabb, hogy először, évekkel a hackerkultúra legendás színhelyeinek megszületése előtt, szerepelteti a napjainkig vitatott szót a sajtóban.
…és hamarosan felrakom ide is.
A lap aktuális száma megvásárolható az összes jobb debreceni könyvesboltban, a többi pedig letölthető a Deol.hu-ról.