Posted on by Szedlák Ádám

Kaszparov és a számítógépek

In 1985, in Hamburg, I played against thirty-two different chess computers at the same time in what is known as a simultaneous exhibition. I walked from one machine to the next, making my moves over a period of more than five hours. The four leading chess computer manufacturers had sent their top models, including eight named after me from the electronics firm Saitek.

Fogalmam sincs, hogy ki linkelte Kaszparovnak a The New York Review of Booksban megjelent cikkét, de nagyon jót tett. A nagymester nem csak arról mesél, hogy az ember-számítógép sakkversenyek legérdekesebb tíz évét hogy élte meg, beszámol arról is, hogy mi lehet a folytatás. A Deep Blue-t szétszedték a gép 1997-es győzelme után, mára, viszont - írja a cikk - egy átlagos PC-n is futtatható egy nagymesteri szintet megütő sakkprogram. Ha pedig bárkinek lehet számítógépként, erőből játszó sakkmestere, akkor ötvözni is lehet a többezer előre kiszámítható lépést az emberi kreativitással, ez az advanced chess.

Az írás érinti a játék jövőjét - például, hogy egyre fiatalabbak a mesterek -, a dámajáték halálát, és azt, hogy a tökéletes dámát játszó szoftvert megíró programozó most épp a pókerrel foglalkozik.

9 Replies to “Kaszparov és a számítógépek”

  2. alig valamit értek a sakkhoz, de szerintem akkor lenne szép jövője, ha kezdenénk valamit a Fisher-féle ötlettel.

  4. Szerintem erre gondol: http://en.wikipedia.org/wiki/Chess_960 Tök jó ötlet. A sakknak az a baja, hogy eléggé véges számú variációból áll. Ezért lehet olyan programot csinálni, ami megveri az embert. A sakkprogramok tudtommal egyáltalán nem intelligensek, csak annyit csinálnak, hogy minden lehetőséget végigszámolnak. Ez pl. a góban nem működik, tudtommal ezért nincs is olyan gó-program, ami megveri a nagymestereket.

  5. Az világos, hogy a brute force számítógép taktikában verhetetlen, az ember viszont stratégiában jobb. Miért nem lehet beleírni a stratégiát a program állásértékelő funkcióiba, ha ugye a sakkprogramokhoz a legjobb nagymesterek segédkeznek (pl. Botvinnik, a szovjet iskola atyja kapott “felkérést” elsők között sakkprogram alapjainak megvetésére)? Na az az érdekes kérdés sztem. Meg az emberi intuíció, ami az előbbit nem teljesen fedi. Mondjuk ennek kissé ellentmond, hogy Kaszparov a híres vereségekor azt nyilatkozta, hogy a számítógép úgy játszott ellene, mint egy ember. De azért ismert a horizonteffektus, főleg asztali pécéken. C-16-om pl még én is vertem összekötött gyalogpárral :)

    Ja meg számítástudományi oldalról a retrográd elemzés, mint bizonyos értelemben a taktikai brute force (előre haladó) számítás ellentéte. A végjáték-adatbázisok. Hááát, egyelőre nem vetítik előre még a levelezős sakkjáték végét sem, mert még nem sikerült eljutni (a végső állástól visszafelé építve az adatbázist) a hét figuráig sem. Ezért is nevezik őket végjáték-adatbázisnak:) Akármilyen hipiszupi adatbázisrendszerek sem elegendőek, és itt nincs semmiféle “gondolkozásról” szó, csupán “renderelt” kimenetelekről. Sok hely kéne, sok feldolgozó kapacitás. Nem férne el egész Újpesten! Na jó, Miskolcon:) Cseppben a tenger, avagy elegendő lenne-e minden gondolatomhoz a sivatag egy-egy homokszeme. Vagy mi. Szal adódnak itt filozófiai problémák, és ez csak egy 64 mezős univerzum. Marcel Duchamp festett erről képeket, hja könnyű annak nyilatkozni, aki tud festeni:) De majd mindjárt elolvasom, mit mondott a Kaszpa.

  6. @ Bereczki Zoltán Remélem az előbbiekkel sikerült ellenérveket hoznom a véges számú variáció elméletre. Bár matematikailag bizonyított ősidők óta, hogy vannak a vételennek is fokozatai :)

  7. Ja meg bocs, a Fisher-sakk. Na az egy jó kis rebellis ötlet, nem véletlen, h a Bobby nevéhez fűződik…egyébként állítólag magyar volt az apja, azt tudtátok? :) Na szal csak az van, hogy ez az alternatív kezdőállás-javaslat nem a gép-ember párharcról szól, hanem a(z emberi) versenysakk “eldöntetlenesedéséről”, aminek a nagyon dominánsan emberi, történelem során felhalmozott megnyitáselmélet az oka. Szal ne keverjük a pánikokat. Már elnézést a sok reért, de végre valamihez hozzá tudok szólni…valamilyen szinten:)

Comments are closed.