Olvasónapló hétvégéről. Nem a legjobbak, hanem amikről a legizgalmasabb lenne bor mellett beszélgetni.
“Amikor a szovjetek eljöttek Afganisztánból, rengeteg amfetamin maradt a raktárakban, amit az orosz katonák munícióként kaptak. Hihetetlen mennyiségű speed. A dílereknek, akik ezzel foglalkoztak, kapóra jött a Love Parade, a technózene, az úgynevezett szabadság. Azonnal elkezdték Leningrádból befelé tolni az anyagot.”
Az indexes Nagy István Gábor Bernáth/Y Sándorral és fiával ült le beszélgetni a technóról és a live actekről. A cikk címe: Kell a mély a technóhoz.
Ilyen az arizonai sivatagban épülő Arcosanti is, a 91 esztendőt Paolo Soleri álomvárosa. Soleri elmélete, az „arkológia” a sűrűn lakott területeken speciális építészeti hiperstruktúrákat feltételez, amelyek számos funkciónak otthont adva önfenntartó várost hoznak létre. Az ötezer fősre tervezett Arcosantiban ehhez képest mindössze 13 épület készült el negyven év alatt, 80-100 állandó lakossal. A város felépítése most már minden bizonnyal utópia marad csupán.
A HG.hu az elmúlt száz év elhibázott városépítési ötleteiből közölt válogatást. Az egyértelmű hibák mellett olyan terveket is megemlítenek, amik jók, izgalmasak is lehettek volna, még ha nem is valósultak meg. A fenti Arcosantiról például sosem hallottam volna, ha nem kerül elém a cikk.
Ha így megy tovább, a diákok hamarosan egyetlen könyv végigolvasása nélkül végzik majd el az egyetemet – figyelmeztet Romano. „Hacsak a kor egy másik aggasztó folyamata közbe nem szól. Mert ha a klímaváltozás következtében leállnak az erőművek, és velük az elektromos árammal működő médiahálózatok, akkor talán újra felfedezzük a könyvet.”
A Metazin Könyvnélküli egyetem? cikkét nem tudom egyelőre hová tenni. Egyrészt nincsenek adataim, másrészt meg van egy képem a felsőoktatásról, ami nem feltétlenül valós. Rég volt na. Mindenesetre az anyag zavaróan alarmista, de ez lehet, hogy csak a zanza miatt van.