A szovjetek jóvátételként megkapták a jénai Carl Zeiss gyárat, amit úgy, ahogy volt, átvittek Harkovba. A jénai homokbányából vonaton szállították oda a kivételes minőségű kvarchomokot, amiből kitűnő objektíveket lehetett előállítani, és a német meg szovjet szakemberek közös munkájaként elkezdték gyártani a keleti Contaxot meg a Kijevet, ami a nyugati Contax másolata volt. Aztán a német szakemberek valószínűleg kihaltak, már nem is volt rájuk szükség, mert a szovjetek megtanulták, amit lehetett, úgyhogy a hatvanas évektől már saját konstrukcióik is voltak, amellett, hogy a Hasselbladot is leutánozták.
Bacskai Sándor: Huszonöt év a pályán – Beszélgetés Járai Rudolf fotóművésszel
Valami egészen bagatell hülyeséget keresve bukkantam rá a Fotóművészetben megjelent Járai Rudolf interjúra. A törénet a harmincas években keződik, amikor a fiatal banki alkalmazott megtanul fotózni, megismerkedik Dulovits-sal, majd folytatódik egy világháborúval, a Fortévé váló Kodak gyárral, fotós szövetkezetekkel, cégekkel és végül az MTI-vel. Szó esik a csengőfrászról, az államosításokról, és az 56-ban disszidáló fotósokról és fényképezőgépekről is. Olvassátok el, megéri.
(Fotó: Kishajó a Lánchíd pillérénél, 1946 © Magyar Fotográfiai Múzeum)