A Locus - ami amúgy 2011-től e-magazin formában is megrendelhető - hívta fel a figyelmet arra, hogy Harlan Ellison eladja első írógépét, egy “zajmentes” Remington Randet. A gépet az viheti haza, aki hajlandó negyvenezer dollárt - ez 8,3 millió forint meg az apró - kifizetni érte. A Remingtonhoz eredetiségigazolás, és egy Harlan által félig teleírt lap is jár.
A hír eddig van, de érdemes továbbgondolni. Megtippelni sem merem, hogy mi volt az utolsó nagy SF - sőt, a korlátozásnak talán nincs is értelme - regény, amit írógépen írtak. A következő kérdés pedig az, hogy melyik az a regény, aminek már korrektúrája sincs papíron. Cserébe vannak számítógépeink, amiket pont úgy lehet eladni, mint egy írógépet, és vannak pontos időbélyeggel rendelkező böngészési előzmények, megnyitott cikkek, levelezés, csetlogok. Ha az író által használt szövegszerkesztő tud ilyet, vagy ha úgy mentik, akkor a szöveg több verzióját is megnézhessük. (Ezt például a Warbreakeren meg lehet nézni.)
Ezek egy része vastagon személyes információ, amit az ember nem adna ki míg él, esetleg egyáltalán nem adna ki. A többi része viszont biztos felizgatja a lelkes rajongókat és a még lelkesebb szekrénytanászokat. Továbbá arra sem lehet mérget venni, hogy a személyes információk nem kerülnek ki később Kant levelezéséhez - a példát Fuchs Petitől lopom épp - vagy a Szabad ötletek jegyzékéhez hasonlóan.
Eddig az ötlet, vége nincsen, csak egy kérdés: belenéznétek a StrossDesktopja.isóba vagy Douglas Adams IIfx-ébe?
Plusz egy: Gibson és Sterling vallott arról, milyen volt az első digitálisan írt regényük.