Az egyik magyarázat tisztán irodalmi jellegű. Márai Sándor kései, 1985-ös vallomásában írja, hogy voltaképpen egész életében tervezte egy bűnügyi regény megírását, de végül is csak egy töredékes formában fennmaradt regényig jutott el, mely Szívszerelem címen jelent meg a halála után. Az utószóban ez olvasható: „Egy tapintatlanul hosszúra nyúlt írói pálya műfaji kísérletei közben visszatérően megkísértett a kaland: írni egy krimit. Mert ne áltassuk az olvasót, a krimi az ős-irodalmi műfaj. Az Odüsszeia, mint a Hamlet, az Isteni színjáték, mint a Faust mind bűnügyi remek is. (…)”
Lassan neki kéne állni dokumentálni a filosz játszmák alapvető stratégiáit. Valahogy úgy, ahogy a becslési játékokat megírták Thomsették. Onnan ugrott be az ötlet, hogy a fenti szöveg jött szembe Bán Zoltán András A magyar krimi nyomában című cikkében. Figyeljük meg az eleganciát, ahogy a klasszikus bölcsészjátéknak számító ókori görögözést egy tekintéllyel végezteti el. Ezért biztosan dupla pont fog járni majd.