Az elmúlt körülbelül két évben sokan rájöttek arra az egyszerű igazságra, hogy jól megírt hosszú cikkeket olvasni jó. Az aktualitásokhoz szorosan nem kötődő sztorik ráadásul időállóak. Az Esquire 2008-as, a hentes mesterség titkairól szóló cikke ma is annyira érvényes, mint 2008-ban, a megjelenésekor volt. A szűrőoldalak közül kedvünkre válogathatunk, akinek a Longreads szerkesztése jön jobban be, akinek a Longform vagy a Give Me Something to Read jön be, az arra iratkozik fel. És akkor még a saját Instapaper beüzemeléséről és haverokkal való megosztásáról nem is beszéltünk.
Onnan jutott ez eszembe, hogy tegnap egy cikkhez - A kormányok csak a más országok Blackberry-forradalmárait szeretik - megvettem a The Atavistról megvettem majdnem két dollárért David Wolman The Instigators című, az Tahrír téri eseményekről és a tüntetést megszervező csoportokról szóló cikkét. Ha meg nem is világosodtam, arra rájöttem, hogy ez a modell működhet. Ötszáz forint - egy sör - egy jól megírt hosszú cikkért jó ár. Lehet van egy modellünk, amiben tud élni a netre már túl hosszú cikk. Hát nem remek?