Valami csodálatos volt először Moleskine noteszt használni. Egyrészt, mert az első normális fizetésemből vettem, másrészt, meg mert remek volt a papírja. Fénymásolópapíron végigjegyzetelt egyetem után egyszerű megvenni az embert. Megkapó, bár vicces, volt, hogy milyen marketinget épített a noteszek köré a gyártó. Tudjátok, ilyenen firkált Van Gogh, mikor nem festett, sőt egy kotta vonalazású Moleskine-ből énekelt Picasso a kórusban és a többi.
Múlt héten írta Greg - tőle van a kép is itt oldalt - hogy a Tescoban Moleskine-klónokat lehet kapni. Nekem épp fogyóban volt a karton fedelű füzetem, amire az ikonikus fekete, műbőr noteszről álltam át, úgyhogy elmentem megnézni. A hír pedig igaz volt: hasonló papír, hasonló külső, tök más márkanév (Mitos), és lényegesen alacsonyabb ár. A három Moleskine füzet 2500 forint körül van, a Mitos-verzió egy ezres.
És itt jön a kérdés. Mit csinál az a cég, ami azért különleges, mert ezt mondja magáról? Nincs titkos Stradivari lakk, nincs rejtett kokacserjét - és nyomokban mogyorót - tartalmazó recept. Csak papír, karton, és könnyen lemásolható minőség.
A sznobságra épít. Mert bár a Tescóst jól lehet használni, egy Moleskine-nel dicsekedni lehet, de legalábbis státusz szimbólumként megemlíteni/kirakni az asztalra. A slusszkulcs és a telefon mellé.
Milyen jó, hogy Mitos nevű is van. Én a Moleskine-t alapvetően a neve miatt nem tudtam használni. A kert tele van vakonddal, de azt sem tudom bántani, inkább kiviszem vödörben a határba (Vakond Tours). És akkor olyanba írjak, aminek a neve folyton azt sugallja, hogy ennek a jópofa állatkának a bőrébe van kötve? Irány a Tesco.
@Martina:
Pont ugyanúgy néz ki, tökéletes másolat. Átverős módon még a logó is ugyanoda van nyomva a füzet hátlapjára.
Az a furcsa egyébként, hogy más cégek ügyesen tovább tudták építeni a márkájukat. Az amerikai Field Notes képes úgy - ne nevess - limitált sorozatokat kiadni noteszből, hogy minden egyes alkalommal elmondják, hogy ezek amerikai kisipari termékek. Egyszer volt hozzájuk gyönyörű videó is: http://fieldnotesbrand.com/ravens-wing/
@Studiolum
Létezik, azt hiszem a Müllernél, Office nevű klón is. De hát hol van annak a csengése a mítoszhoz képest? Még talán egy magyar versenyzőt hiányolok, lehetne skribler. Vagy akár valami elegánsabb is.
Azon kívül, hogy ugyanúgy néz ki, olyan jó is? Mert ennyiért szimpatikus. (jó= Nem széthullós, puha papír, stb.?)
A tartósságot nem tudom egyelőre, nem egészen három napja van meg a notesz. Ráadásul a fekete Moleskine noteszem gerince szét van szakadva, így azt sem tudom, hogy annak mit kellett volna kibírnia. A papír viszont rendben van.
@Ádám, és nem is mondasz hülyeséget, akkora mítoszt lehetne építeni köré, hogy ihajj. Pl. ebbe írta Radnóti az utolsó verseit, Babits ezt használta, amikor nem tudod beszélni, Kosztolányi erre flesselte a Hajnali részegséget, Rejtő ebbe írta meg a regényeit, Zrínyi ebbe hagyta meg utolsó üzenetét, mielőtt kirohant a törökre, a másik pedig ebbe jegyezgette gondolatait, mikor lerohanta a vaddisznó, Tinódi ebbe írta a puskát a dalaihoz, sőt, már Anonymus is csak ezt használta :D
Azért nem egy cég megél abból, hogy életérzésnek ad el egy nem túl egyedi terméket, szolgáltatást. A sok Tesco-márkás termék nem csak azt bizonyítja, hogy sok az árérzékeny (“igénytelen”) ember, hanem azt is, hogy sok a sznob (“márkahű”).
Mondjuk én még Mitost sem vennék. Nem az ár miatt, hanem mert a legjobb (közüzemi) számlák borítékjára jegyzetelni. Azt ugyanis széttépheted és kidobhatod, amikor elkészültél a ráírt feladattal. Ami igen jó érzés!
@Cucu
Tennivalólistának nem is használnám, arra mindenféle fecnijeim vannak többnyire. (Meg egy két éve befejezetlen az egyik noteszem elején.) Viszont a munkámhoz szükséges interjújegyzeteknek, terveknek, kontaktok neveinek, telefonszámoknak, és sörök után tett ígéreteknek - pl. Csabának francia hiphop - a füzet a megfelelő helye. Ebben javíthatatlanul egypontnullás vagyok. :)