Modális szerelem

Figyeltétek már, hogy a popipar majdnem az összes modális segédigével gyárott le szerelmes számot? Még tovább is lehet szűkíteni, fogunk olyan számokat találni, amelyek azt szögezik, hogy ez akár, esetleg, talán szerelem lehetett volna, szerelemnek kellett volna lennie, szerelem kell legyen. Sok értelme persze nincs egy ilyen lista összeállításának, ráadásul a bájos might as well hiányzik is, csak sima might van, de játéknak jó volt.

&autoplay=0&fullscreen=1” type=”application/x-shockwave-flash” allowscriptaccess=”always” allowfullscreen=”true” width=”450” height=”320”>

A playlist szabadon bővíthető, átrendezhető. Ha nem menne a beillesztett verzió, itt van hozzá a link.

Hová tűnt Antal József kisregénye?

Update: Az iDeal javított PDF verziója letölthető az SFportalról. A könyvet megvenni pedig erre lehet.

Nem szeretünk dolgokat elveszteni, még akkor sem, ha valójában nem ragaszkodtunk hozzájuk. Ez nem csak a fizikai világ valódi dolgaira igaz, hanem digitális jószágokra is. Amihez egyszer hozzáfértünk, amit nekünk adtak, amit letölthettünk, azt szeretnénk máskor is megkapni. Idén ebből már volt egyszer e-könyves ügy, amikor a MEK-en a jogtulajdonos engedélye nélkül (bővebben lentebb) fent levő Zsoldos Péter regényeket vetette le az SFportal E-book.

A Zsoldos könyvek 1999 és 2004 között kerültek fel a Magyar Elektronikus Könyvtárba - mondta el akkor Moldován István, MEK könyvtáros. Ebben az öt évben a könyvek közös jogkezelés alá tartoztak, a könyvtár évente leadta az általa szolgáltatott jogvédett művek listáját, kifizette a jogdíjat, az olvasók pedig hozzáfértek például Zsoldos Péter regényeihez. A közös jogkezelés megszűnte után nem törölte azokat a műveket a MEK, amelyekhez nem volt egyedi engedély. A Zsoldos regények csak akkor kerültek le, amikor a Miyazaki Jun, az e-kiadást készítő SFportal E-book vezetője kérte a jogszerűtlenül fent levő e-könyvek törlését. Végül egy könyv és két hangoskönyv maradhatott fent az villanykönyvtárban..

Tegnap este Kleinheincz Csilla hívta fel a figyelmemet arra, hogy ismét eltűnt egy ingyenesen elérhető könyv az internetről. Antal József három regénye vált elérhetővé a sci-fi e-könyv-boltból. Ezek közül az egyik, az iDeal című korábban az XLibris Terra sorozatban is felkerült a netre ingyenesen, PDF formátumban. Csillának az tűnt fel, hogy az iDeal ingyenes letölthetősége megszűnt. A PDF-re linkelő blogbejegyzés eltűnt a Terráról, a Google cache-ben június 14-én még megvan a lap, ma viszont nem érhető el. A Google által elmentett oldalon délelőtt még működött a PDF letöltés is. A könyv levéltelére rákérdeztem Junnál, ám ő sem tudott róla, valószínűleg a szerző döntött úgy, hogy csak a fizetős verziót hagyja meg a regényéből.

Ha a könyvet megnyitjuk - mert vagy délelőtt, vagy korábban beszereztük - egy érdekes passzust találhatunk:

© Antal József
© Borító: Antal József
Az elektronikus kiadás egésze, beleértve a borítót és tipográfiát is a Crative Commons hatálya alá esik

A szöveg ugyan nem szabja meg, hogy melyik Creative Commons licenc alatt volt elérhető a szöveg, de még a legrestriktívebb BY-NC-ND, azaz Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! licenc mellett is elég sok mindent tehetnénk vele. Például azt, hogy iDeal, Antal József regénye.

Amikor Junnak jeleztem, hogy egyrészt a PDF még elérhető, másrészt pedig szerintem bárki kirakhatná a netre a CC licenc miatt, megígérte, hogy az ingyenesen letölthető verzió visszakerül a netre. Sőt, ennél sokkal jobbat mondott, a szöveg javított verzióját fogják közzétenni, amelyben egyrészt szerepelni fog, hogy melyik CC licenc alatt érhető el a regény, másrészt pedig linkelni fog a megvehető e-könyvre.

Eddig a történet. Eddig is hittem abban, hogy egy jól elkészített, tartalomjegyzékkel rendelkező ekönyv akkor is megér párszáz forintot, ha ingyenes forrásból magam is elő tudnám állítani azt. Remélem, hogy az e-olvasóra szánt tartalom és az ingyenes PDF meg tudnak élni egymás mellett.

Disclaimer: az SFportal Meetup szervezője vagyok, dolgozom e-könyves projekten az SFportállal, ám az e-könyv bolt működtetésében nem veszek részt.

Ájsudbiszólaki - Thrill Collins

Atyaúrég mi lapult itt kiposztolatlanul. Nyomok rá egy közzétételt azonnal. Még tavaly nyáron járt a Tündérgyárban Cheltenham legjobb bandája - ők mondják, nem én - a Thrill Collins, és egy remek skiffle-s feldolgozásos koncertet adott. Olyasmikkel, mint ez:

A srácok könnyek között ígérték meg, hogy máskor is elcipelik pestre a gitárt, a bőgőt, meg azt a tornazsámolyra emlékeztető dolgot, amin a ritmusszekció ült és dobolt. Azóta is várunk második eljövetelükre.

#3236 (k mint katarzis)

Érdemes lenne egyszer leülni sörök mellé beszélgetni arról, hogy mekkora aljasság a történetet rétestésztára, a katarzist pedig cliffhangerre cserélni.

Urbex a Dűlőben

Ám a nagyvárosi felfedezésről szóló diskurzus maga sem egységes. A felfedezőket ezerféle különböző ok vonzza az elhagyatott ipari létesítményekbe. Sokak a tiltott helyekre való bejutás izgalmát keresik. Mások egyszerűen csak kíváncsiak. De a személyes motivációktól függetlenül elmondható, hogy a felfedezői honlapokon közzétett beszámolók értékes rálátást adnak arra, hogy néhány fehér, középosztálybeli, észak-amerikai tizen- és huszonéves hogyan látta a deindusztrializációt az ezredforduló idején. A beszámolók többsége hasonló forgatókönyvet követ. Elmondja, hogy hogyan érezte magát az utazó egy ismeretlen helyen, amely olyan, mint egy másik világ vagy másik kor. A fantázia kéjét kereső turistákhoz hasonlóan a nagyvárosi felfedezők is azt az érzelmi és érzékszervi intenzitást értékelik a leginkább, amelyet ezek az elhagyatott helyek nyújtanak. Félelemmel vegyes tiszteletük jól kiolvasható az elfojtott hangvételből és a deindusztrializáció esztétikája iránti fokozott figyelemből. Sokak számára az ipari romok egy eltűnt életforma emlékművei — inkább emlékeztető, mint a múltat visszasíró funkcióval. A legtöbbjük számára azonban ezek az elhagyatott épületek csak posztindusztriális játszóterek. A nosztalgia alárendelt szerepet játszik a tilosban járás izgalmával szemben.

Ezzel záródik a Műut művészeti folyóirat, kizárólag digitálisan létező Dűlő nevű mellékletében megjelent Corporate Wasteland könyvrészlet. Az urban explorationről szóló írást érdemes elolvasni, bár marad egy kis elemezzünk halálra valamit, amit mások csinálnak érzése utána az embernek. Az urbexesek felé megfogalmazott kritikák némelyike ettől függetlenül nagyon találó.

Májusi SF meetup (hang és kép)

Több mint egy hónap telt el a legutolsó SF meetup óta - meg egy el is maradt közben - úgyhogy a videó és hang publikálásával minden eddigi késési rekordot megdöntöttem. Az önéletrajzomnak az lesz a címe: ipari késéssel.

Előadóink voltak:

A meetup hanganyaga letölthető egy jópofa zipben is, úgy kevesebbet kell kattintgatni.

A jövő autóit rajzoló magyarok

Tudjátok mi a közös az olcsó kategóriában versenyző Kia Cee’d-ben és a csak a szupergazdagoknak elérhető Bugatti Veyronban? Mindkettőn dolgoznak magyar tervezők. Lencsés Csaba, autórovatos kollégámnak már a negyedik, nagy autógyáraknak dolgozó magyar dizájnerekkel készített interjúja jelenik meg. Az ipar minden titoktartása mellett is érdekesek. Erre tovább: