Két magyar lap is lehozta ma, hogy az elektronikus kereskedelem és az ebookok verték be a szögeket a Borders amerikai könyvkereskedelmi lánc koporsójába. Mivel a sztoriban szerintem több van egy ilyen narratívánál, utánaolvastam.
A cégtörténet fent van Wikipédián, ezért csak a három mondatos Cliff’s Notes verzió jön: a Borders családi/egyetemi vállalkozásként indult Ann Arborben 1971-ben, az alapítók meglátása az volt, hogy boltnak a saját közösségét kell kiszolgálni, testre kell szabni az árukészletet. Az első húsz év csendesen telt bővüléssel, majd 1992-ben felvásárolta a Kmart a Borderst és öszeolvasztotta a Waldenbooksszal, a menedzsment az első pillanatban lelépett, erre a Kmart leválasztotta külön cégbe a Borderst ismét. A cég külföldi terjeszkedésbe fogott, ám ezzel sem járt jól igazából.
A Borders utolsó jó éve 2006 volt, azóta nem termelt nyereséget, 2008-ban megpróbálták eladni, de nem sikerült. Ekkor a Borders fő részvényesétől 42,5 millió dollár hitelt vett fel borzasztóan magas kamatra, aminek hírére a részvényeinek ára az ötödére zuhant vissza. Szenvedtek még egy darabig, majd 2011 elején csődvédelmet kért maga ellen a cég.
Mit rontottak el?
Mike Edwards, a Borders Group elnöke februárban több olyan okot sorolt fel, ami a Borders gyenge teljesítményéhez vezettek: a cég 2001-ben átadta az Amazonnak az online boltjának üzemeltetését, agresszív részvény visszavásárlást hajtott végre, probléma volt a hosszútávú bolt bérletekkel, és nem tudott versenyezni a Nookkal és a Kindle-lel e-könyv eladásokban.
2011 feburárjára a cégnek 1.29 milliárd dollárnyi tartozása keletkezett, és 1.275 milliárdnyi vagyonnal rendelkezett. 642 üzlete volt - ebből rövid idő alatt körülbelül kétszázat tervezett bezárni - és 230 millió dollárral tartozott a különböző könyvkiadóknak. (Pontos számok a Locus Online hírében.)
Szerintem az Edwards által elsőként hozott ok a történet kulcsa. A harminc éve üzemelő Borders lánc az első dotkom lufi után nem fektetett az internetes kereskedelembe 2001-ben, inkább átadta üzemeltetésre az Amazonnak. Csak hét évvel később, 2008-ban kaptak észbe, ekkor indították el saját webboltjukat. Eddigre valószínűleg teljesen sikerült rászoktatni az online vásárolni akarókat az Amazonra. A cég egyébként a vége felé beállt a Kobo mögé, San Franciscóban járva az egyik könyvpalotájukban meg is tapiztam az egyszerű, de rém olcsó olvasót. Addigra azonban valószínűleg már késő volt, a rossz döntések nyomán felhalmozódott adósság már megvolt.
Verdikt: az Amazonnak - és rajta keresztül az e-könyvnek - valóban van köze a Borders bezárásához. Az Amazon azokat a dolgokat csinálta jól, amiket a másik cég elhibázott. Bolt helyett webboltot épített, és szeretettel fogadta a Borders által rátestált vevőket. Külföldi terjeszkedés helyett szállított külföldre is. Az igazi ok viszont rövidebbnek tűnik, a menedzsment folyamatosan rossz döntéseket hozott. Úgy próbált terjeszkedni, ahogy az e-kereskedelem előtt kellett, végül pedig a földbe állt.
Plusz egy link
A hét elején keresett meg Fejes Balázs azzal az ötlettel, hogy miért nem csinálunk egy podcastot a könyvekről, amiket éppen olvasunk. Rádiózni ezer éve szeretnék, ellenérvem nem volt, úgyhogy fel is vettük az első adást tegnap.