Mindenki tud legalább öt olyan magyar rockert, aki vagy meghízott, vagy bőr helyett szövetnadrágban jár, vagy annyira nem lázad már, hogy a tévébe is beül megmondani a tutit. Ez meg valahol varázstalanítja a tinikorban csodált alakokat. Ezt a nem jó nosztalgiát üti helyre a Filmmúzeum Privát rocktörténet című sorozata, amire ipari késéssel találtam rá.
A műsor nem a nagy világmegváltásról szól, a szerkezete pedig rendkívül egyszerű: zenészek mesélnek az együttes történetéről, sztoriznak, megemlékeznek a tagcserékről, a halottakról, összehozott és elbukott lemezekről. Többnyire nagyon emberi dolgok hangzanak el, de mégis tele van “ahá, szóval ezért lépett ki”, “ó, szóval az tényleg igaz” meg “jaaa, ezért késik az album” jellegű rádöbbenésekkel a műsor.
Azt pedig, hogy a sorozat bevált az mutatja a legjobban, hogy minden zenekar fórumán, ingyenes hosztingokon működtetett rajongói oldalán ott a bejegyzés: Skorpió pont eoldal, quimy pont mindenkilapja, Eddarajongók pont networkhu. Találomra beszúrtam kettőt, a többit a YouTube-on és a szokásos torrentoldalakon lelitek meg.