Elszámolási vitába keveredni - ha néha fontos dolgok is múlnak rajta - kellemetlen élmény. Én pedig ezzel az élménnyel kapcsoltam ki a felzárkóztató képzés keretében végigjátszott Batman: Arkham City-t. A program ugyan azt állítja, hogy a játék 48 százalékánál járok, de elfogyott a történet. Tudom mi lett Jokerrel, rácsuktam a kalitkát Bane-re, összehaverkodtam Mr. Freeze-zel és még arra is volt érkezésem, hogy leüssem Zaszt és megoldjak néhány Macskanős küldetést. Túlzás tán, de azt is mondhatjuk, hogy mintajátékos vagyok.
Még mintább akkor lehetnék, ha összegyűjteném a pályán elszórt trófeákat, fáradnék azzal, hogy megkeressem a sztorihoz nem, vagy csak alig kapcsolódó mellékküldetéseket. Ja és még vannak tarzanozós és siklórepülős bemutatófeladatok is, amiknek a végén Alfred rádión keresztül megsimogatja a hegyes füleimet.
Panaszra igazából akkor lenne okom, ha a kétéves játékot az eredeti, 50 dollár körüli árán veszem meg, nem pedig akcióban. De így sem vagyok elégedett. Lenyúlták az ötvenkét százalékom.