Megnéztétek-e már A séfet? Ha nem, akkor holnap úgyis vasárnap délután lesz, az meg egy tökéles vasárnap délutáni film. Van benne apa-fiú kapcsolat, Twitter, autózás Amerikában és iszonyatosan sok főzés.
Most nekünk a legutolsó az érdekes, mert kubai szendvicsek készülnek benne. A recept nagyjából az, hogy sütsz egy nagy húst, pirítasz kenyeret vajon, bele a szelet húst, meg ami zöldség van a környéken. Na de a hús, amiatt kezdtem el guglizni, mert a film elején nagyjából egy izmos limonádéval pácolnak.
Az IMDB mojoszószról beszélt, az első recept, amit kidobott a kereső tulajdonképpen hasonlított rá, úgyhogy azzal dolgoztam. Friss korianderlevél mondjuk nem volt, és ráadásul nem ez az egyetlen csapás, ami a receptet éri, ha Magyarországon és télen vág bele a (lusta) ember. De még így is megéri nekiszaladni.
Röviden a következő a recept: ipari mennyiségű fokhagymát, combos adag mentát, korianderlevelet, néhány lime-ot, annál lényegesen több narancsot meg persze sót, borsot, oreganót, köménymagot és olivaolajat keverünk össze a páchoz. Ebbe áztatjuk be zárt dobozban vagy ha van olyan szexi lezárható zacskó, akkor abba csomagolva a sertéscombot/lapockát egy vidám napig. Elvan a hűtő sarkában, enni nem kér. A recept ír perceket és fokokat, maradjunk inkább abban, hogy előmelegített sütőbe rakjuk, fél óráig magas hőfokon sütjük, aztán alacsonyabbon viszont sokáig. Kész, amikor kész, már az egy nap pácolásnál látszott, hogy nem gyorskaja.
Amúgy úgy tűnik, hogy mojószósznak még ezer mást is hívnak.