Cseteljen a halál után

diespace

Nem hittem, hogy a fényfestést még el lehet adni nekem, de a keddi Pecha Kucha szülinap feat. Meetup esemény szünetében a holland PIPS:lab öt perc alatt megtette. A Diespace 3.0 előadás egyszerre jó értelemben vett médiaművészet és közepesen szemét nyuggerezés. Meg persze hülyéskedés szintikkel, járókeretekből épített robotokkal és ledfényekkel. Ha nem kapnék nagyjából háromhavonta emlékeztetőt a Google ‘meghaltál, ellátjuk a családot a jelszavaddal’ rendszerétől, még el is gondolkodtatott volna. Így maradt a szórakozás.

Trailer lent, bár magyarországi előadásuk, azt hiszem nem lesz mostanában.

Kösz, Trafó!

És így készült a choca…márvány

Ha olvasnék Kottkét, már vagy húsz napja láthattam volna azt, hogyan vágnak ki nagy márványtömböket a hegyből.

Yuri Ancarani filmje persze csak a munka finom részét mutatja be, azt is átesztétizálva. A por művészien, a hiányzó ujjpercek szimbólumként jelennek meg. Van még egy részlet belőle, az alapján is így tűnik.

Ilyenkor próbál meg az ember előásni valami földszagúbbat. Olyat még nem találtam, amin a huzalfűrész (wiresaw) beszerelését, beállítását végzik, de olyat, aminek a végén luxuscsempe lesz a márványból olyat igen. (Amúgy a Mercedes szponzorálta. Van benne zsírszalonna is.)

Tiszteletet a lovagoknak

Na jó, túlzásokba ne essünk, de azért érdemes megnézni a francia Nemzeti Középkori Múzeum és a Le Figaro videóját a 15. századi harci fogásokról. A jenkit meg az Artúr király udvarát el lehet felejteni.

(via Messynessy Chic)

A kikötő felett az ég

Még arról beszélgettünk, hogy a digitális átállás után, a CRT tévék kihalásával van-e még egyáltalán hangyafoci adásszünet idején, amikor Pohly Feri bedobta a Facebookra a lenti képet rólunk azzal, hogy az olvasókör meg van alapítva.

neuromanc

Addig nem gondoltam így a bulira. De aztán volt szó arról, hogy a technológia fizikai kötődésű mindig a Sprawlban, hogy egy szemétdombra szülték Case-t, hogy 80’s neonokkal van tele a világ, és hogy fiatalon is lehet félni a haláltól. Tényleg van egy olvasókörünk, úgy tűnik.

A következő szeánsz valamikor két hét múlva lesz, még szavazgatunk, hogy melyik nap. A felvételek az Archive.org-ra kerültek fel, a Huffduffer adott hozzájuk csinos, podcatcherbe befűzhető RSS-t. It’s on.

Nagyobb színpad

A visszajelzések mentén beírom ide az elejére, hogy az a kérdés, hogy csináljunk-e egy olyan konferenciát, ami érdekes.

Kezdjük az elején, mindenről Gazs tehet. Elment szeptemberben Xoxo Festre, azán lelkendezett, meg amúgy is vele szoktunk egymásnak videókat küldözgetni. Webstockról, Boringról, dConstructról. Meg mindenféle elszórt egyéb helyekről.

Mert annyi csodálatos dolog van az interneten. Fent például végig van linkelgetve két hónapnyi hallagtnivaló.

Nem mondom, hogy mi is meg tudjuk csinálni. Nem lesz nyitóelőadónak egy Warren Ellisem. Vagy egy Kevin Kellym. De nem hagy nyugodni a gondolat, hogy meg kellene próbálni. Nem a webszakmai részét, arra vannak olyan remek dolgok, mint a Frontend Meetup. Az érdekes, ismeretterjesztő, az életet meg nem változtató, de két sör után beszédtémát adó részét.

Túlmagyarázás helyett itt egy Ellis előadás a dConstructról, ami tökéletes példa. Megmagyarázza a világ egy szeletét, van egy jó történelmi perspektívája, szórakoztató.

Amikor SFPortal Meetupot csináltam, abban is ez volt jó. Csak ott persze meghúztunk egy tízperces határt. Amit mindig mindenki átlépett, de csak egyszer lett háromnegyed órás, azt azóta is mesélem. Egy napba, sörök mellett viszont annyi minden belefér. Főleg - de nem kizárólag - hobbiprojektek. Hosszúkardvívók, civil űrkutatók, megélhetési cosplayes, mittudomén.

Meg persze rezesbanda. Az mindenbe kell.

Kidolgozva nincs. Büdzsé még annyira se. Egyelőre az érdekel, van-e értelme. A kommentdoboz lent van.