Ó a frissen szedett metil-dihidro-jazmonát

“N-metil-4-fenil-1-2-3-6 – dalolta, akár egy ugróiskolát játszó s a lépéseket soroló gyerek – tetra-hidro-piridén!”

Azt hiszem azzal adta el nekem Gazs a Scents of Occasion nevű előadást, hogy a parfümről szól, azt pedig a szokott információszerzési módszerünkkel - Google és Chrome tabok, amíg bírja a vas - az életben nem fejtjük meg. Vagy legalábbis addig nem, amíg ki nem fejlesztik a szagosböngészőt. Így kerültünk csütörtök este a Fenwick tetejére mindenféle proseccós poharak közé.

Az volt a menetrend, hogy Sarah McCartney, a 4160 Tuesdays kézműves parfüméria mindene illatonként rakja össze az este parfümjét. Odette Toilette kommentálja, kérdezget, adja alá a lovat satöbi. Mi pedig minden új alapanyag után kiszállhatunk, ha megijedünk a következőtől. És hát amúgy ki ne ijedne meg például az uborkától.

A lényeg persze az, hogy csodás volt, itt az asztalomon 7,5 milliliter illatszer, amiben nagyjából tudom mi van, értem, érdekel, de ezen túl is vannak tanulságok.

Például, hogy a természetes-mesterséges kettősség nem olyan egyszerű, mint amilyennek látni szeretnénk.

Egy természetes illatanyag sok száz molekula is lehet, és ezért könnyebben van köztük olyan, ami az emberek egy részének allergiát okoz. A mesterséges akár öt-hat molekulából is megoldja ugyanazt, cserébe, idézem, “nincs lelke”. A cserébe második fele, hogy kiszámíthatóbban működik és igazibbnak is hat a mesterséges anyag.

Az alapanyagok ára sem ennek a kettősségnek a mentén rendeződik. Természetesből is van olcsó - például a grépfútból a gyümlölcslé-ipar miatt - és drága (tubarózsa), illetve egy mesterséges is lehet drága. A kilónként 18 ezer fontba kerülő brandy illat például az utóbbira volt példa.

Az már csak a sütire a cseresznye, hogy a természetes eperillat nem eperből van, uborkából pedig egy ezrelékes uborkaaldehidet (2,6-nonadienál) kell használni. A málnát pedig a 4160 Tuesdays blog tanulsága szerint két illatból kell összelegózni, és az eperrel is ez a helyzet, ha az ember nem fizeti ki a sokkal drágább új, IFF-féle Fraise nevű málnaillatot.

Ugye, hogy nem egyszerű? Ez pedig a másik tanulság volt. Hogy a parfüm egy bonyolult dolog, egymásra ható, eltérő tartósságú és molekulaméretű anyagokkal való játék. Viszont lehet róla anélkül beszélni, hogy a sarkos tanninok előkerülnének. Mert a nagyon zöld, frissen vágott fű, szétmorzsolt levél illatot lehet béta-gamma-hexenolnak is hívni meg levél alkoholnak is.

Meg volt szó az európai szabályozásról, talán az IFRA-ról is, és ezer mindenről. Következő kérdésnek pedig ott an az egész gazdasági és szabályozási oldala. Nagy házakkal és tankokban kevert mainstream parfümökkel. Őrületesen izgalmas!

(Az első idézet természetesen a Neurománcból van, William Gibson írta, Ajkay Örkény fordította.)

(Elsőre persze sikerült összekeverni az epret a málnával, javítva.)

2 Replies to “Ó a frissen szedett metil-dihidro-jazmonát”

  1. Tovább bonyolítandó vegyünk még bele az eper és a szamóca közötti különbségeket, amiket nyilván én se tudok pontosan, de az eperillatot, amit belekevertünk, inkább a szamócával asszociáltam…

Comments are closed.