Ha már úgyis mindenki a Readerről beszél

“A Google többet is tehetne Aaron Swartz emlékének tiszteletben tartásáért, mint hogy megöli a Readert és azzal Aaron termtményét, az RSS-t” - írja a Twitteren Johny Perry Barlow, a Grateful Dead egykori szövegírója, az Electroni Frontier Foundation alapítója, az internet egyik hőse. A Google március 14-i bejelentése óta nagyon sok ostobaságot írtak le a Reader, az RSS és a hírolvasás kapcsán, teljesen véletlenszerű, hogy pont Barlow twitje tette be a kaput nálam.

Az evolúciót látjuk-e működni?

A leegyszerűsítő magyarázatok egy részét a következőképpen lehet összefoglalni: a Google Reader egy régi világ alkalmazása volt, a Google nem hallotta meg az idők szavát, a Readerhez hasonló olvasóknak leáldozott, helyüket a Flipboardhoz hasonló programok vették át. Hosszúban itt van Clay Allshop által megírva: A Product vs. A Symbol

Az elmélettel több baj van. Az egyik, hogy a Google megpróbálja értelmezni az idők szavát, így született a Currents. A másik pedig, hogy sem a Flipboard, sem a Currents, sem a többi lapozgatós, tabletre optimalizált program nem profi hírolvasó eszköz. Az RSS-olvasó a Híradó, a lapozgatós olvasó a Fókusz. Vagy, hogy aktuálpolitikai oldalró se lehessen nekimenni, az egyik a hírlap a másik a magazin.

Újságíróként két dologra használtam az RSS-olvasót. Az egyik, hogy nagy mennyiségű, gyakran frissülő információt pörgessek át. A hírek keresésének, követésének eszköze volt. A másik felhasználási mód abból fakadt, hogy a Reader a Google projektje volt: kihelyezett agyként működött, mindenre emlékezett, megfelelő keresőszavakkal elég sok mindent elő lehetett ásni hónapok távlatából is. Tudtam keresni abban az internetben, amit olvasok.

“Jaj, olyan blogot találtam”

A bírálatban igazság is van. A Reader források felfedezésére nem volt az igazi. Ironikus módon korábban alkalmasabb volt, mint most a végóriában. Amíg voltak közösségi funkciói, működött a megosztási funkció, addig egészen érdekes dolgokat lehetett találni. Mindezt azért, mert az emberek rendkívül érdekesek. A kedvenc, a Share leépítésével elhagyott kontaktom bámulatosan furcsa művészeti linkeket osztott meg néha.

Most van algoritmus alapú ajánlórendszer a Readerben. Minél kevesebbet beszélünk róla, annál jobb. Ezzel szemben a Flipboard látványos, pont olvasható hosszúságú, dobozonként összelegózható magazinja tényleg egy másik világ.

Ebben a ligában játszanak még amúgy mások is. A The Feature és a többi, hosszú újságcikkeket gyűjtő oldal, illetve a trendekkel szembemenő, nagyon ügyes The Magazine is a változatos tartalomról szól.

Meghal-e az RSS?

Aki eddig visszatartott lélegzettel olvasta, most vehet egy nagy levegőt. Az RSS nem hal meg. Az új, csinos magazinos feedolvasók is azt használják, arra szögelték rá a podcastingot, az a csővezeték meg kábelezés egy raklap alkalmazás között. Szóval Aaron Swartz akkor is békében nyugodhatna, ha ő találta volna fel az RSS-t.

Utánlövés

Borders Larry Correia, aki amúgy a Campbell-díj egyik esélyese idén, megírta a saját tapasztalatait a Borders könyvesboltokkal kapcsolatban. Az író szerint a Bordersnek nem az e-könyvek tettek be, hanem a céges normának számító érdektelenség. A Borders lánc üzleteiben voltak a legrosszabb dedikálások, sőt egy spontán dedikálás során arra is megkérték Correirát a cég jelen levő menedzserei, hogy ne írja alá az összes könyvet, mert úgy nem lehet visszaküldeni majd őket.

A bejegyzés végén megtalálható Steve Diamond, az Elitist Book Reviews bloggerének beszámolója is, akinek sikerült egy ideig a Borders által birtokolt könyvesboltot üzemeltetnie sikerrel, de rövid távon lebaszták érte.

JSTORgate Mivel Aaron Swartz megpróbálta letölteni a JSTOR-t a Harvard hálózatáról, lebukott, és a JSTOR és a Harvard kérése ellenére az ügyészség vizsgálatot indított ellene, egy Greg Maxwell nevű srác feltöltött a Pirate Bayre egy torrentet 18952 public domain cikkel. A torrent a Philosophical Transactions of the Royal Society 1923 előtti cikkeit tartalmazza. A hozzáfűzött hosszú jegyzet kitér a public domain művek kereskedelmi szolgáltatásának ekézésére, majd egy aláírással és egy Bitcoin címmel ér véget. Jól meg van mutatva a bezárkózó tudománynak!

Az esetről hírt adó Ars Technica linkeli Matt Blaze januári fogadalmát arról, hogy zárt folyóiratba többet nem ír, nem szerkeszt, nem véleményez cikkeket. Ez jobb útnak tűnik. (Mondjuk Blazet, amúgy is kedvelem.)

(via Ktamas, Dn3t)