Időutazó katolikus kommandó

Az io9 hívta fel a figyelmet pár napja Jonathan Hickman - nekem új volt a név - induló Pax Romana nevű képregényére. A sztori gyönyörű: 2053-ban két tudós feltalálja a CERN-ben az időutazást, ez az egyház fülébe jut, és három szempillantáson belül már utazik is vissza egy tekintélyesebb kommandó 312-be, hogy úgy Nagy Konstantinnál elkezdve kiegyenesítsék a világ folyását.

paxromana.jpg

Az első rész végigolvasható a weben, ez pont elég arra, hogy a gyönyörű, minimál, fehéren hagyott területektől nem félő rajzstílusba beleszeressen az ember.

Sky kapitány és a nem is tudom

Kezdem a nem spoileres résszel, aztán majd lesz egy ugrás.

Az IMDB cselekményt leíró kulcsszavai között hoz egy nagyon jó kifejezést a [Sky kapitány és a holnap világára][sky]: neo-noir. Tökéletesen passzol, benne van az a színesen is fekete-fehérnek tűnés, ami az animációra a film nagy részében jellemző. Amikor ez elmarad, akkor a Vernés, kalandfilmes, ponyva scifis világ kerül előtérbe, erről se a technicolor jut az ember eszébe. Konzisztensen hozza az harmincas évek vége, negyvenesek eleje képet. Annyira, hogy a valódi valóságban a Zeppelin művek és a Náci Párt együttműködésének köszönhetően megépült Hindenburg léghajónak itt a hármas számú példánya úszik be a képbe a film első másodperceiben. Tiszta a jelzés: alternatív valóságban vagyunk.

Mellékszál: A neo-noirhoz tartozó wikipedia szócikkbe beleolvasva kicsit összekavarodtam, 1973-ról már tudnak a műfajra példát hozni: a Soylent Greent. Ennek majd egyszer még utána kell nézni, mert vagy egy neo-neo-noirunk, vagy egy harminc éves trendünk van.

A náciknak nyoma sincsen, a Zeppelin vezérsíkjáról hiányzik a szvasztika, az orrára viszont még gót betűkkel díszlik a léghajó neve. Persze ha nácik nincsenek, akkor nem is tudják betiltani 1941-ben a gót betűket, de ez megér egyszer egy külön mesét majd. A fentiek ellenére a negatív hősnek - játssza: digitalizált Lawrence Olivier, az a nem semmi - sikerült valódi beszélő germán nevet adni, Doktor Totenkopfnak hívják. Ha nagyon akarjuk a villámok által megvilágított kasrélyban, halálfejes vaskerítés mögött dolgozó tudós - Polly mutat fotót róla a film elején - lehet a náci okkult toposzra való kikacsintás, sokkal valószínűbb viszont, hogy a gótikus őrült tudós toposzt használják fel. Úgyis értelmezés kérdése.

Innentől pedig spoiler alert. Folytatás az ugrás után.

Continue reading “Sky kapitány és a nem is tudom”

Rendkívüli Úriemberek - League of Extraordinary Gentleman

League cover League of Extraordinary Gentleman ismertetőből legalább egy jó van a magyar interneten, így aki nem ismerné a művet, az induljon el először az endlessre olvasni, aztán a C4A-ra vagy a demonoidra tölteni. Aki látta a képregény nyomán készült filmet, magyarul A Szövetség címen futott, az pláne menjen ismertető olvasni. A poénok lelövése nélküli ajánlás felelősségét átruháztam, nyugodtan spoilerezhetek. Hic sunt leones.

Continue reading “Rendkívüli Úriemberek - League of Extraordinary Gentleman”

“Temporális Hidegháború”

Kérdés: Miért nem képes egyetlen amerikai scifi sorozat sem elszakadni attól az elképzeléstől, hogy az x évadból legalább pár résznek szólnia kell (1) alternatív történelemről, ahol a nácik nyerésben vannak (2) nácizmushoz gyanúsan hasonlító helyi rendszerekről. Mindezt ráadásul úgy, hogy az aktuális gonosz hatalmak egy az egyben a harmadik birodalmak ikonikáját használják?

A poént többen lelőtték már, kezdve mondjuk Dick 1962-es Ember a fellegvárban (magyar kiadás: Agave) című regényével vagy mondjuk a Rutger Hauerrel készült 1994-es Fatherlanddel. Nyilván nem az SF aranykorát éljük éppen, de kezd sok lenni az önismétlésből.

(A szerző belenézett a Star Trek Enterprise négyes évadjába kíváncsiságból, de a post szólhatna a Stargate SG-1-ről vagy a SG Atlantisról is. És így tovább.)