Azt figyeltétek, hogy a 2,5 dolláros Amazon szállítási díj tökéletesen veri homlokon taglóval a Kindle Singles modellt? Dan Pealman The Colonel’s Jeep című kisregénye három dollárért nem is lenne rossz biznisz, európaiként viszont már csak 5,7 dollárért vehetjük meg. Az ár továbbra sem rossz, viszont felette van annak, amit gondolkodás nélkül fizet ki az ember.
Mi tett be Bordersnek?
Két magyar lap is lehozta ma, hogy az elektronikus kereskedelem és az ebookok verték be a szögeket a Borders amerikai könyvkereskedelmi lánc koporsójába. Mivel a sztoriban szerintem több van egy ilyen narratívánál, utánaolvastam.
A cégtörténet fent van Wikipédián, ezért csak a három mondatos Cliff’s Notes verzió jön: a Borders családi/egyetemi vállalkozásként indult Ann Arborben 1971-ben, az alapítók meglátása az volt, hogy boltnak a saját közösségét kell kiszolgálni, testre kell szabni az árukészletet. Az első húsz év csendesen telt bővüléssel, majd 1992-ben felvásárolta a Kmart a Borderst és öszeolvasztotta a Waldenbooksszal, a menedzsment az első pillanatban lelépett, erre a Kmart leválasztotta külön cégbe a Borderst ismét. A cég külföldi terjeszkedésbe fogott, ám ezzel sem járt jól igazából.
A Borders utolsó jó éve 2006 volt, azóta nem termelt nyereséget, 2008-ban megpróbálták eladni, de nem sikerült. Ekkor a Borders fő részvényesétől 42,5 millió dollár hitelt vett fel borzasztóan magas kamatra, aminek hírére a részvényeinek ára az ötödére zuhant vissza. Szenvedtek még egy darabig, majd 2011 elején csődvédelmet kért maga ellen a cég.
Mit rontottak el?
Mike Edwards, a Borders Group elnöke februárban több olyan okot sorolt fel, ami a Borders gyenge teljesítményéhez vezettek: a cég 2001-ben átadta az Amazonnak az online boltjának üzemeltetését, agresszív részvény visszavásárlást hajtott végre, probléma volt a hosszútávú bolt bérletekkel, és nem tudott versenyezni a Nookkal és a Kindle-lel e-könyv eladásokban.
2011 feburárjára a cégnek 1.29 milliárd dollárnyi tartozása keletkezett, és 1.275 milliárdnyi vagyonnal rendelkezett. 642 üzlete volt - ebből rövid idő alatt körülbelül kétszázat tervezett bezárni - és 230 millió dollárral tartozott a különböző könyvkiadóknak. (Pontos számok a Locus Online hírében.)
Szerintem az Edwards által elsőként hozott ok a történet kulcsa. A harminc éve üzemelő Borders lánc az első dotkom lufi után nem fektetett az internetes kereskedelembe 2001-ben, inkább átadta üzemeltetésre az Amazonnak. Csak hét évvel később, 2008-ban kaptak észbe, ekkor indították el saját webboltjukat. Eddigre valószínűleg teljesen sikerült rászoktatni az online vásárolni akarókat az Amazonra. A cég egyébként a vége felé beállt a Kobo mögé, San Franciscóban járva az egyik könyvpalotájukban meg is tapiztam az egyszerű, de rém olcsó olvasót. Addigra azonban valószínűleg már késő volt, a rossz döntések nyomán felhalmozódott adósság már megvolt.
Verdikt: az Amazonnak - és rajta keresztül az e-könyvnek - valóban van köze a Borders bezárásához. Az Amazon azokat a dolgokat csinálta jól, amiket a másik cég elhibázott. Bolt helyett webboltot épített, és szeretettel fogadta a Borders által rátestált vevőket. Külföldi terjeszkedés helyett szállított külföldre is. Az igazi ok viszont rövidebbnek tűnik, a menedzsment folyamatosan rossz döntéseket hozott. Úgy próbált terjeszkedni, ahogy az e-kereskedelem előtt kellett, végül pedig a földbe állt.
Plusz egy link
- Interjú Mike Edwards-szal az AnnArbor.com-on
#2981 (k mint kölcsönzés)
Eligible Kindle books can be loaned once for a period of 14 days. The borrower does not need to own a Kindle — Kindle books can also be read using our free Kindle reading applications for PC, Mac, iPad, iPhone, BlackBerry, and Android devices. Not all books are lendable — it is up to the publisher or rights holder to determine which titles are eligible for lending. The lender will not be able to read the book during the loan period.
Nem húzódott széles mosolyra a szám a fenti szöveg olvastán, pedig akkor még nem is tudtam, hogy a kölcsönzést csak az amerikai Kindle-kre élesítették. Az európai felhasználók várhatnak, amíg a különböző területekre vonatkozó különböző jogokat kivasalják az Amazon jogászai. Sok sírnivaló amúgy sincs az ügyön, vélhetően a kiadók igényeinek megfelelően tökéletesen beleprogramozták a rendszerbe a papíros világ összes hátrányát. A kölcsönadott könyveket nem olvashatja a tulajdonos, csak ha “visszahozták”; sőt az egész kölcsönzésből egy egyszeri funkciót csináltak. Ha valakinél már járt a könyv, másnak később már nem adhatjuk kölcsön.
Mondani sem kell, hogy a DRM nélküli, vagy a kalóz könyveknél ilyen bohóckodás nincs. Ha benne van metaadatban valami azonosítóm, akkor kölcsönadáskor kérem, hogy ne adják tovább - a mert különben mi történhet részt ne feszegessük most - ha kalóz, akkor meg menjen csak körbe. Elképzelhető persze, hogy a célközönség nagy része nem kalózkodik, nem gyárt saját ekönyvet, de még így is nehéz elképzelni, hogy belenyugodnának az újsütetű korlátozásokba.
#2974 (b mint biznisz)
Minden kétséget kizáróan ez az év legrondább mondata:
This title is not available for customers from your location in:Europe
#2905 (a gonosz amazon)
Starcz Ákos az e-könyv amerikai sikertörténetéről lebbentette föl a fátylat. Az USA-ban a nagy piaci befolyással bíró Amazon olyan modellt alakított ki, amelyben igen olcsón, áron alul adja az e-book olvasóját, viszont a vevő csak nála vásárolhat ehhez olvasnivalót. (forrás)
Az ilyet annyira szeretem. Az Amazon kizárólagosságára vonatkozó félmondat vagy tévedés, vagy hazugság. Ami egészen biztos, hogy nem igaz.
Az úgy kezdődött, hogy visszaütött
E-book-árháborúba kezdett az Amazon
New York, 2010. június 22., kedd (MTI/AP/Reuters) - Jelentősen csökkentette az Amazon online könyváruház a Kindle elektronikuskönyv-olvasó árát, miután a rivális Barnes & Noble 23 százalékkal kínálja olcsóbban a Nook elnevezésű olvasóját.
Este jött a könyvtolvaj (frissítve)
Nincs pofám azt mondani, hogy újabb bizonyítéka annak, hogy semmi DRM-et tartalmazó digitális jószágot nem szabad venni, mert tele a szekrény a Steamről vett játékokkal, de nagy a kísértés. Ímé a hír:
Az Amazon törölte a Kindle készülékekről Orwell 1984-ét és az Állatfarmot, mert a jogokat birtokló kiadó visszatáncolt a digitális kiadástól. A könyveket megvásárlók visszakapták a kötetek körülbelül egy dollárt kitevő árát, most otthon gondolkodhatnak a számítógépük előtt, hogy mi is történt.
Itt az idő, hogy röhögjünk és mutogassunk ujjal. Esetleg beszélgessünk arról, hogy a villanykönyv szükségszerűen jobban kiszolgáltatja-e a tulajdonosát, vagy csak valami nagyon el van rontva.
Frissítve
A Times cikke megpróbálta tisztázni az esetet. Ezek szerint a kiadó jogtalnul töltötte fel az Orwell műveket az Amazonra, a valós jogtulajdonos levetette, és ezután törölte a berendezésekről az Amazon a könyveket. Azt egyébként belátta a cég, hogy nem volt jó ötlet mindenféle előzetes jelzés nélkül eltüntetni a jogsértő könyveket. Az Amazon szóvivője szerint ilyet a jövőben nem is csinálnak.
Az 1984-ből egyébként van más kiadás Kindle-re, Állatfarm viszont nincsen. Aki az utóbbiba kezdett bele, az vagy kalózkodik magának egy példányt, vagy elolvassa a george-orwell.org-ról whisperneten keresztül.
Röviden: a mosakodás megvolt, az eset nem lett kevéssé katasztrófa.