#3195 (s mint sör)

Emlékeztek arra, amikor bejött a Rolling Rock Magyarországra, és azt mondták, hogy ez az amerikai sör? Ha igen, akkor tudjátok miért volt bennem kis félelem, amikor kikértem az első korsómat a Parcel 104-ben. Az érzés az első korty után múlt el, az Anderson Valley Brewing Company - ami majdnem negyedszázada indult főzde, ami kis helyi kísérletezős helyből nőtte ki magát - Amber Ale-je szép volt, félbarna, gyümölcsös, olyan amilyennek lennie kell. Másnap este a Pedro’s Restaurantban egy Negra Modelo és egy Sierra Nevada talált meg. Az előbbi volt az érdekes, mert elég édes volt, viszont nem a karamelles, hanem a gyümölcsös iskolából.

Végül, mivel holnap utazom haza, ma is inni kellett valamit a vacsora mellé, így ráböktem a menüben a Lagunitas Brewing Corporation IPA sörére. Innentől pedig az elragadtatottság beszél. Narancsos színű, alig habzó, kicsit fanyar és konkrétan narancs utóízű pale ale került elém. A pincér el is újságolta, hogy helyi sör, San Francisco-tól nem túl messze északon főzik. Ha van időm, mindenképpen ugorjak el megkóstolni a többi sörüket. Nem csak azért, mert jók, hanem azért is mert gyönyörú út visz fel az öböl mellett Petalumába - mondta - kicsit szeles, de jó nézni a köves vízpartot. Ő motorozik, szeret arra járni.

Ja igen, a sörök mellett a közvetlenség is jó itt.

Persze csalok, a Negra Modelo például mexikói.

Állami és magánzó kémek

CIA, FBI, NSA, DOH… ki meddig tudja folytatni az amerikai nemzetbiztonsági kiszámolóst? Tudtok még mondjuk tíz betűszót? És tizenötöt? Ha nem megy, akkor sem kell elkeseredni, a Washington Post két újságírója, és több kutatási asszisztense megcsinálta mindenki helyette a házi feladatot. Két év munkájával feltérképezték a 45 szigorúan titkos állami ügynökséget, és a nekik bedolgozó több mint kétezer céget.

Az összegyűjtött anyag alapján meglepően nagy a káosz, meglepően sok információ vész el a kezelésükkel megbízott ügynökségek között. A helyzeten pedig az sem javított, hogy a 9/11-es terrortámadás után szaporodni kezdtek az ügynökségek, a csak megfelelő belépőkártyával megközelíthető campusok, az irodaépületek, és az állami feladatokat jó pénzért átvállaló szerződött partnerek.

A Top Secret America kötelező olvasmány.

Martini a tengerparton, aztán felszállunk, ok?

Oldsmobile Golden Concept

Egy csomó mindent el lehetne mondani arról, hogy mi a különbség a megtapogatható, megkopogtatható prototípusok és a frissen renderelt, csak képernyőn létező utódaik között, de inkább befogom a számat. A képen az Oldsmobile 1956-os Golden Rocket Concept becenevű autója látható. Az ajtó nyitáskor a tető megemelkedett, az ülés pedig felemelkedett és elfordult, hogy segítse a beszállót. Az extrák itt nem érnek véget, a jövő gyártásba sosem kerülő kocsijának kormányoszlopa természetesen elektromosan állítható volt, a sebességmérő mélyen, a két rúd által tartott kormánykerék közepén figyelt. A kocsit egy 275 lóerős V8 hajtotta, de ez szinte mellékszál.

(Ezt a fotót mindenki egymástól lopja, az ősforrás elvben a GM Photostore, de ott nem leltem.)