Tag: apple

Posted on

Két szép mobilos feature

Egy. Bámulatos, hogy mit meg nem enged magának az Apple. Nem elég, hogy kidolgoznak egy rendszert, ami felismeri a jailbreakelt, vagy más szoftveres úton módosított iPhone-okat, még arra is van arcuk, hogy az egészről írjanak egy pofás szabadalmi bejelentést, és megpróbálják levédetni. (Hadd ne magyarázzam itt, hogy a szoftverszabadalmak mennyire károsak, vannak erre megfelelőbb oldalak.) A szoftver, amit az információk szerint még nem építettek bele az iOS-be, figyelmezteti a készülék tulajdonosát, hogy nem kívánatos dolgot művel. A biztonság kedvéért az Apple le is tudja fényképezni a jailbreakelőt, megtudhatja a pozícióját a telefon GPS-étől, és ha kell, távolról az adatait is tudja törölni.

Kettő. Új funkcióval keresi az enterprise felhasználók kegyeit az okostelefonpiac vezető szereplője, az Apple. Az Exchange és LDAP integráció után a távoli menedzselhetőség is bekerül az iOS-ba - fedezte fel a Patently Apple hírblog. A teljes nevén “Systems and Methods for Identifying Unauthorized Users of an Electronic Device”-nak hívott bejelentés olyan rendszereket tartalmaz, amelyek az ellopott, illetve feltört készülékek felismerésében segítenek. A rendőrség munkájában jobban bízó cégek a készülék legutolsó tartózkodási helyét, az elkövető fényképét és hangját adhatja át a hatóságoknak, a bizalmatlanabbak pedig emellett távolról törölhetik a készülék memóriájában tárolt érzékeny információkat is. A módszer hasonló a Mobile.me-be már korábban beépített Find My iPhone rendszerhez, ám több mindenre képes.

(Fotó: Apple)

Posted on

Olvasnivaló: megöli-e a Google és az Apple a telkókat

Az elmúlt hét vitája, mindenkinek kiosztottam a linkeket, akivel öt percnél többet beszéltem cseten. A jobb sarokban a science fiction és a szép jövő képviseletében Charlie Stross egyik kezében iPhone 4G-vel, a másikban Google Nexus 2S-sel. A másikban bakelit házas Communicatorát lóbálva a portugál Vodafone-nál dolgozó Rui Carmo. Eddig a vicc, bocsánat.

Az előbbi inkább megváltást vár, a telkók hozzászoknak a gondolathoz, hogy csak a csövet biztosítják a különböző mobilnetes alkalmazásokhoz, esetleg megszűnnek. Utóbbi esetben jön a VOIP, azt csaó. A következő nagy kérdés pedig a mobilos, netes, hordozható identitásé.

Carmo ezzel szemben elmondja, hogy telkó szemszögből miért nem ez fog történni. (Pl. egyes VOIP megoldások négyszer többet esznek, mint az AMR kódolt hang.) Illetve, hogy szerinte hol nem értik meg egymást a tech megmondóemberek és a mobilszakmában dolgozók.

Erre tovább:

Posted on

Két szép gondolat a MacWorldről

Véget ért a mise, nézzük mi volt a szentbeszédben.

Egy Szántó Gábor a rá jellemző éleslátással már megmondta az őszintét Twitteren: az Apple-t igen erőssé teszi, hogy saját akkut tud fejleszteni és gyártatni. Ha elhisszük a marketing szöveget a nyolc órás üzeimidőről és az ezer újratöltésről, akkor is menő. Ha viszont cinikusak vagyunk, illetve nem láttunk mAh-ban megadott kapacitást, és emiatt csak a felét hisszük el, akkor is menő. Ugyanez igaz a cellánként vezérelt töltésre és az egész történetre.

Ahhoz pedig nem fér kétség, hogy a felhasználóknak csak jó, ha a többi notebookgyártó kénytelen lesz erős fejlesztésekbe kezdeni. Kilenc, hagyományos cerka alakú cellát cipelek, minden megoldás érdekel.

Kettő Az Apple megint eljátszotta, hogy a third parti fejlesztőktől innovál át ötleteket. Nem nagy dolgok, csak olyasmik, mint az eredeti dokumentummal kapcsolatot tartó és frissülő copypaste vagy a zavaró tényezőket kiiktató abszolút teljes képernyőre nagyítható alkalmazások. Az előzőért még járhat a pont, ha együttműködik a Nisus LinkBack technológiájával, de még így is ambivalensek az érzéseim.

A felhasználóknak jó lesz, kényelmes funkciókat kapnak. Az ezer éve Macre fejlesztő szoftverházakkal szemben viszont nem érzem teljesen tisztességesnek ezt a lépést. Szerencséjükre célszoftvereket fejlesztenek, a profik valószínűleg maradnak az eddigi eszközeiknél.

Posted on

Szakirodalom Apple fanoknak

Cover of Leander Kahney\'s Cult of Mac bookA nagy aktivizmus közepette elsikkadni látszik a hír, hogy ingyenesen letölthető a Wiredes Leander Kahney két kultusz könyve. A kiadó úgy döntött, hogy egy kis PR sosem árt, és feltöltötték a Cult of Mac-et és a Cult of iPod-ot a Piratebayre. Még pofás ascii art infó oldalt is összeütöttek neki a rilíz fontosabb tulajdonságaival. Legalábbis becsülendő.

Csak az előbbibe volt időm belelapozni, szépen körbejárja a Macintosh-szerelem különböző jelenségeit. Van szó Macquariumról, Ellen Feiss fétisről, arról milyen érzés Newtont birtokolni - van egy a fiókom alján, csodás -, japán macianokról, a klán gyülekezőhelyeiről. Szóval egészen jónak tűnik. Kahneyt egyébként is kedvelem forma.

(via Hírbehozó)

Posted on

Macworld 2008 - szexi de nem kéne vasak

Ismét szexi-de-nem-kéne technológiákat mutatott be az Apple. A cuccok kikerültek az Apple.com-ra, megírta őket minden techblog, javaslok egy másik nézőpontot.

Egy Time Capsule. A cég ügyesen meglátta, hogy a Leopard egyik funkciójából hogyan lehet terméket csinálni. Kézenfekvő lett volna, ha az Airport routerekre dugott USB2-es vinyókra tudjon másolni a Time Machine, de ez kimaradt a végső Leó verzióból. A hivatalos indoklás szerint valami adatvesztési bug maradt a rendszerben. Egy ilyesmit azóta ki is vasaltak a 10.5-ből, de a hálózati backup funkciót nem kaptuk meg vele. Erre a Macworldon tadá, kijön egy beépített merevlemezzel érkező draft N-es router.

Eddig az összeesküvés elmélet, mert amúgy a kütyü tetszetős, a biztonsági mentésről pedig nem lehet eleget beszélni. Határozottan ügyes. A crazy one pedig majd összerakja ugyanezt opensource eszközökből, és bekapcsolják maguknak a Time Machine támogatást.

Kettő. MacBook Air. Mivel a tavalyi év, és részben az idei CES is, arról szólt, hogy lehet olcsó kis ütömverem notebookokat gyártani, az Apple is kihozta a saját verzióját. Azzal a különbséggel, hogy ennek a teljesítményét állítólag nem fogták vissza, cserébe brutálisan drága. A csúcs Air valami háromszáz dollárral drágább, mint a MacBook Pro teteje.

Legfőbb ideje hátradőlni és kivárni, hogy a harcot az ‘a szubnoti exkluzív’ vagy az ‘a szubnoti használati tárgy’ mozgalom nyeri. Értelemszerűen az utóbbinak szurkolok, csak ez az Air ne lenne annyira vonzó.

Kettő és fél, de ezt majd megírja Doransky. Mekkora vicc, hogy az amerikai politika még a Macworldön is megjelenik.

Posted on

Ha esik…

Más. Én egyébként arra jutottam, hogy aki úgy használja az iTunest, ahogy azt az Apple fejlesztőmérnökei elképzelték, annak nem lesz gondja vele.

Angelday az iTunes-os vitában leírta az őszintét az összes Apple programról. Az összes szoftverük ilyen: iszonyatosan kényelmes, ha ugyanúgy gondolkodsz, mint egy Apple fejlesztőmérnök, és pokol, ha letérsz az egy igaz útról. Ez a kezdetektől fogva a választás része, a marketingről tudjuk, hogy hazudik. Most, hogy ezen túl vagyunk, mindenki megcélozhatja a legközelebbi repót.

Posted on

Future Shock, jövő régről

Az AT&T You Will reklámkampányával - tele velük a youtube - már találkoztam Mark Dery valamelyik könyvében. A filmekben ábrázolt brandelt céges jövőre való kortárs reakcióról írt, volt ott ellenvideó, ellencikk, ellenérzés rendesen. Senkinek sem tetszett a lehetőség, hogy nyaralás közben céges videokonferencián vegyen részt, vagy hogy két repülőút között egy videotelefon-fülkéből hazacsörögjön megsimogatni a gyerekét. Mondjuk nem csoda.

Ma az Apple nyolcvanas évek végi jövőképével hozott össze a jószerencse. A videó neve Future Shock.

A filmben szereplő anyuka - “the world busiest writer” viccelődik vele egy videotelefonáló - valami Quasimodós írást próbál összehozni, miközben folyamatosan megszakítják. Intézi a családi életét, médiafájlokat böngész, lakást terveztet át, még egy videót is megnéz. Az interakció a hagyományos eszközök teljes elhagyásával történik, a gép érti a diktálást, sőt azt is tudja, mely közlések számítanak egyszerű felsóhajtásnak, hangos gondolkodásnak, ezeket nem csapja hozzá a diktált anyaghoz. Egér helyett pedig kézmozdulatokkal machinálnak, még a képernyőre is lehet így írni.

Ügyes, hogy a mindenütt jelen lévő számítástechnikát bemutató filmben film játék. A Gibson rajongóknak külön ajánlom figyelmébe, a filmben nézett filmben látható remek virtuálfény jellegű szemüveget. A kütyü csak fordítást nyújt, de ez igazán apróság, így is cyberpunkabb a cyberpunknál. (Még akkor is, ha Spider Jerusalem szemüvegénél is rondább.)

Mac használók felfedezhetik az 1988-as CoverFlow-t, és több finomságot ki se emelnék belőle. Remek videó a számítástechnika és a jövő elképzelhetőnek tűnt MI-k és szingularitás nélkül is.

Van még ott, ahonnan ez jött.