Mennyibe kerül egy könyv?

A kedvenc - és ebben most egy szem irónia nincs - könyves vitám a könyvek árazásával kapcsolatos. Az Ekönyvolvasón felmérés és vita volt arról, hogy ezer forintba vagy ezerötszáz forintba kellene-e kerülnie az e-könyveknek. Esetleg még kevesebbe vagy többe. A HVG-n Walitschek csilla beszélt arról, hogy az áruház közepén leszórt leárazott könyvek csökkentették a könyvek értékét az emberek szemében. Ezek végére már-már el is hittem, hogy a könyvnek egy bizonyos szintnél drágábbnak kell lennie, hogy értéknek érezzük, meg hogy ne dőljenek be a kiadók.

Az elmélet mellett a gyakorlat azonban mást mutat. Az utolsó két vásárlásom során ezerhat-ezerhétszáz forintokat fizettem a könyvekért. Az Agave által kiadott Vének háborúja a könyvbemutatós meetupon volt olcsó, az pedig Alexandra a megjelenés napján akciózta le Orson Scott Card Árnyék ciklusának első kötetét. A sornak pedig nincs vége, Markovics Botond a héten jelentette be a blogján, hogy a könyvhétre megjelenő új könyvének- kiadó Agave - e-verziójához járni fog A poszthumán döntés című korábbi könyve is. Szóval kettő az egyben lesz, pont mint a porkávé. Ezek nem csökkentik az értékérzetet vajon? Lehet nem is az a jó kérdés, hogy mi a könyv ára?

Megfelelő fénynél

Az ötlet tulajdonképpen rendkívül egyszerű, miért is ne lehetne egy képregényben olyan szöveg, amit csak UV-fénynél lehet elolvasni. És ha már van, akkor adja magát, hogy a gondolatok legyenek ilyenek. Amikor viszont az ember kezébe veszi a kislámpát SVK tárgyat az ember, és olvasni kezd, akkor ütni kezd az egész. Kell ehhez, hogy Warren Ellis legyen a szöveg, hogy füzetet az UV-glóriával díszes William Gibson előszava nyissa.

És az egész működik. Alapállásom a szkepszis, mégis úgy adta el nekem a csillogós, kibővített valóságos (AR) jelent, hogy még azt is megfontoltam, hogy a következő vad pénzemből az INQ-tól veszek mobilt. Kötelező olvasmány.