Ad notam ad notam

Az ad notam annyit tesz valaminek a nótájára, dallamára. Ha kinyitunk egy Balassi kötetet, akkor a címek után gyakran fogunk olyan sorokat találni, hogy “az Palkó nótájára” vagy “arra az oláh nótára, azmint az eltévedt juhokat siratja volt az oláh leány”. Meg ugyanezt még lengyel, török, német, latin nótamegjelölésekkel, mert Bálintunk “széllyel nyargalta” a környéket. (Meg csinált másokat is, de ez külön írásnak is sok volna.)

A nótajelöléseknek pediglen az az oka, hogy Balassi korában a dallamvers és a szövegvers még nem vált el egymástól. Mellékszál, hogy a Balassa-kódex 1874-es megtalálásáig ismert Balassi versek daloskönyvekben és protestáns énekekként éltek túl. Szóval többnyire illő volt énekelni ezeket a verseket. Kapcsolódnak a művei - néha kimondottan is - középkor óta jelenlévő virágének, latrikánus ének vonulathoz. Ezek pedig élő, használt szövegek voltak. Balassié is, korabeli levelek tanúskodnak, hogy Balassi szerelmi költészetét udvarlásra használták az urak. (Pedig milyen messze vagyunk a CC licencektől.)

A szövegvers leválasztása a dallamversről már Balassinál megtörténik, a Balassi-strófás versek - aab-ccb-ddb, ha rég volt a középiskola - már nem dallam szerint szerveződnek. Balassi követői azonban még egy ideig énekverseket írnak, és a kollégiumi kantációk is sokáig megtartják az énekelt verseket. De ez a változás sem jelent annál többet, hogy a dallam opcionálissá válik. Játéknak, alternatív befogadási módnak megmarad az énekelt vers lehetősége.

Játék akkor, ha a chevy chace strófára írt versek valamelyikét ráénekeljük a másik jól ismert dallamára. Például A walesi bárdokat a Szózatéra, vagy ami még jobb, fordítva. A jó kis jambusi sorok szinte kínálják magukat; az eredeti ballada egy jó kis gyilkolászásról szólt, az ilyesminek meg van lendülete. Alternatív befogadási mód, ‘vissza a gyökerekhez’ gesztus pedig akkor, ha megzenésített verset hallgatunk Sebőtől, a Kalákától, a Misztráltól vagy akár - hogy az írás apropója is kiderüljön - Ágnes Vanillától.

(Ugyanitt régimagyaros irodalmárt keresünk a fentiek kiegészítésére, mert én a legjobb indulattal se vagyok az. Lehet kommentálni mondjuk táncszókról, virágénekekről, asszonycsúfolókról… :) )

Az említett Balassy Bálint úr

Barbarith György A Selmecbányai Bírónak és Tanácsnak 1583. május 21. Zólyom

Nemes, komoly, nevezetes és bölcs, a nekem különösen kedves uraknak készséges szolgálatom ajánlásával.

Uraságotok elől nem hallgathatom el, semmi kétség, jól bebizonyosodott, hogyan viselkedik itt Balassy Bálint nemcsak a szolgái, de ő maga személyében is olyan szégyen-gyalázatosan, hogy a nagy mindenható Isten előtt is bűn és ezen a világon is bőséges szégyen és gyalázat, amit művelnek. Az említett Balassy úr tegnap szabad úton egy tisztességes asszonyt [Sommer Jánosnét], uraságtok lakótársát Selmecbányáról a mezőn összevissza hajszolt, fejkötőjét a fejéről leszakította, alsóneműre vetkőztette, és nagy erőszakkal gyalázatos szándékát akarta végrehajtani. Azonban a jó asszony megőrizte becsületét, és még kellő időben hangosan kiabált segítségért, és így becsületét előle nagy nehezen megmentette. Ő aztán rögtön szolgájával együtt hozzám jön, panaszkodik és feljelentést tesz. Ugyanebben az időben nálam volt a kerületi kapitány úrnak egy nem zsoldos szolgája, Sibricki Gáspár nevű, és sok becsületes ember, akik szintén panaszt emelnek ellene. Mindennek tetejébe ma reggel hozzám jön ide a bíró és tanácsos úr, ő is panaszt emel a dolgok ellen nálam, hogy nem lehetnek tőle és szolgálóitól biztonságban; se a városba, se a mezőre nem merik kiereszteni asszonyaikat és gyermekeiket, amit igazán nem lehet tűrni. Remélem, uraságaitok bizonyára fog ez ellen tenni tudni, és nem fogja tűrni ebben a hét szabad tiszteletre méltó bányavárosban az ilyen nyilvános zsarnokságot, ami igazán szánalmas dolog, mert ő semmi módon nem akarja magát nekem alávetni, hanem egyik csínyt a másik után követi el. Uraságaitok Őfelségét [II. Rudolfot] alázattal meg fogják tudni ebben az ügyben keresni. Ezt én uraságaitoknak mind szabad kedves uraimnak szükségből tudtára akartam adni, amit hivatalomnál fogva is köteles vagyok megtenni. Uraságodnak mindenben szolgálok, amennyiben az Isten parancsának megfelel.

Kelt Zólyom, 1583. május 21.

Barbarith György főispán és kapitány s. k.

Háttérsztori: A Halközi Antikváriumban húsz százalékos leárazás van, ott jutottam hozzá több kötetek között a Magyar Hírmondó sorozat Régi magyar levelestár kötetéhez.