Das T61 - egy hétvége csiszolás

Egészen hosszasan tudok arról mesélni, hogy miért fogkrémszagú a laptopom. Logikus magyarázat lesz, tartalmaz barkácsolást és egy geek hőst is.

Találtam múltkor a vaterán billentyűztet a Lenovo T61-esemhez rendkívül olcsón. Postával együtt sem került többe háromezer forintnál, úgyhogy az első percben elvesztem. Amióta hallottam róla, azóta irigylem a kattogós IBM Model M billentyűzet nyomán gyártott, betű nélküli verzióban is készülő Das Keyboardot. És amióta láttam Mark Hoekstra teljesen fehér iBook billentyűzetét, azóta azt is tudom, hogy házilag is lehet ilyesmit csinálni, még ha kicsit munkás is.

T61 billentyűzet előtte

Előrebocsátom, a Lenovo valami hihetetlenül tartós festéket használ a billentyűzeteken. A műanyag hamarabb kopik csillogóra, mint a betűk elkezdenek eltűnni. Ez jó, ha az ember normális laptoptulajdonos, és átok, ha meg akarunk szabadulni a feliratoktól. A betűket nem hozza le lista meglepően hosszú: a hetven fokos alkohol, a terpentin és az ipari aceton egyaránt rajta van. Az aceton a legviccesebb, az eloldja a műanyagot is, de a felirathoz nem nyúl. Egy megoldás marad, a csiszolás.

Essünk neki

Fúróba fogható kúpos csiszolókővel, 400-as és 600-as polírpapírral kezdtem neki az aprómunkának. A kővel le lehet koptatni a lakkszerűvé összeálló felirat nagy részét, a durvább papír lepucolja a maradékot, a finommal pedig lehet javítani az elkövetett hibákat, kábé. Ez amennyire egyszerűnek hangzik, annyira elvitt másfél napot az életemből. A munkát interaktívnak a legjobb indulattal sem lehet nevezni, a fúró vagy akkus csavarozó zaja majdnem mindent elnyom, rágógumi sorozatot lehet mellé üvöltve nézni például.

A hatszázas papír nem elég finom ahhoz - vagy én vagyok béna - hogy igazán szép legyen utána a billentyűzet. A Das Billentyűzet legyártásának utolsó fél napja ezért polírozással telt. Ehhez a fentieken túl kell még polírpaszta (vagy fogkrém), meg egy kis polírkorong a fúróhoz. Ez utóbbit szintén fúróba fogható műanyag kefe fejjel pótoltam, mert polírkorongot nem vettem. A célnak megfelelt, csak a mentolszagból lett elegem a végére.

dast61

A beszerelés már nem nehéz. Van remek Lenovo dokumentáció, öt csavart kell kiszedni, felhajtani a csuklótámaszt - két farkasfog tartja oldalt, kicsit feszíteni kell - és máris cserélhető a billentyűzet. A csavarokat ráadásul be lehet azonosítani piktogram szerint, luxus van.

Ahogy a képen látszik, elbírna még egy kör polírozást a billentyűzet. Gyanús, hogy a C és a V teljesen kimaradt, vagy halálosan álmosan csináltam. A legjobb indulattal is rat-look a cucc, de nem tudtam várni a beszereléssel. Majd bekopik szépen.

Költségek

Billentyűzet: 2800 forint
Kúpos csiszolókó: 300 forint
Csiszolókészlet (kefék, stb): 700 forint
Csiszolóvászon: 240 forint és maradt egy életre

Volt még talán egy készlet csiszolókorong ötszáz forint körül, így is ötezer alatt marad a projekt.

Csillogó szemű emberek

Bre Pettis az aktuális kedvenc csillogó szemű őrültem. A figura ex-tanító, a “csináld magad”, az “össze lehet ezt drótozni” és a “biztos jó ez még valamire” tanításokkal körvonalazható hit prófétája. Részt vett az NYC Resistor hackerműhely alapításában, videóblogolt a MAKE-nek, az Etsynek, illetve van egy saját Things című sorozata is, amiben a bütykölős maker szcénát mutatja be. Aztán ezeken túl van egy egy részt megélt tévéműsora is, a History Hacker. A pilot rész az árammal foglalkozik elkezdve Tesla és Edison párharcával és befejezve egy iszonyat Tesla tekercs tövében, világító, saját gyártású neoncsövek között. (Most van az a rész, amikor letöltitek.)

A legszebb pedig az, hogy képes olyanokat nyilatkozni, hogy

I think hackerspaces and creative communities with access to rapid prototyping equipment is what is going to de-stabilize the widespread dependence on corporate, centrally manufactured goods and I’m happy about it.

A rapid prototying most nagyon bekattant neki, a 25C3-mon is arról tartott előadást, hogyan fogják megváltani a világot a 3D nyomtatók meg a CAD-del vezérelt otthoni marók (h264 videó). A blogja mellett fut is egy olyan oldala, a Thingiverse, ahol ilyen terveket, projekteket osztanak meg egymással a makerek.