Tag: blogger

Posted on

The Setup - bloggerek és a felszerelésük

Kobak azzal lepett meg, valamikor hétfő éjjel vagy kedd reggel, hogy elindítja a Usesthis.com magyar verzióját. Az ilyen cájgbemutatós oldal arra jó, hogy izgalmas dolgokat tudjunk meg azokról, akiket ismerünk-forma a netről. Például a usability guru Nielsenről, hogy egy bődületes gamer toronygépen dolgozik, vagy Adriánról, hogy a paranoia a hobbija.

Mivel az ötlet tök jónak tűnt - és az első hat bemutatkozás alapján az is lett - megírtam a T61-et, a OneNote-függésem, azt, hogy megint jó fotózni. Meg volt szó mindenféle jujsárga Peli táskákról is.

Posted on

AAPL, MTK und FSJ

Hajlamos vagyok hamis nosztalgiával gondolni az uborkaszezont végigkísérő Fake Steve vadászatra, aminek a végén most egy Times-os csóka kiderítette, kit rejt a fekete garbó. Vesd össze, Mac the Knife leleplezésére sosem került sor, bár gyanítható, hogy bennfentesek tucatja is tudja, kik írták.

Annyira iszonyatosan felesleges volt ez.

(A címért elnézést kérek. Tényleg.)

Upd.

Rex Hammock mutatott rá a poénra, hogy a Fake Steve írója írta az Attack of the Blogs cikket, amin a blogoszféra heteket háborgott annó. (via Scobleizer)

Posted on

Utoljára a blogger szóról

Be kell valljam feleim, tegnap olyasmit csináltam, ami távolról emlékeztet a nyelvművelésre. Elláttam ugyanis a ‘shotson már egyszer megírt érveléssel az sg.hu-t, mert az utóbbi időben az engem felettébb irritáló *bloger szót alkalmazzák. A levelemben azt is megemlítettem, hogy ha a nyelvnek a blog szóból képzett ‘blogot író személy’ jelentésű szóra lett volna szüksége, akkor biztos nem az angol -er képzőt használja, hanem valami magyart. És megteremtené például a ‘blogoló’ szót.

Erre az ebédet követő bealvás előtti sajtószemlém során beleakadok egy írásba, amiben a következő szavak szerepelnek: “a perbe vont blogolók és újságírók”.

Az sg-nek írt válaszlevelem (a blogger szót a *bloggolni/blogolni-val vették analógnak):

Igen, a blogolás-bloggolás problémának már lassan történelme van. Ráadásul ebben egyet is értünk. A blogolás az átvett blog szó és a hozzátapasztott magyar képzők (-ol, -ás) eredménye. Viszont a bloggert nem lehet ilyen etimológiával magyarázni, mert a magyar nyelv nem tartalmaz *-er képzőt. Ráadásul ezzel feltételezzük, hogy a blog szót hamarabb vettük át, majd az igény hatására képeztünk egy ‘blogoló személy’ jelentésű *bloger szót is. Reálisabbnak tűnik a blog és a blogger (angol analógiák runner, digger, cutter - a képzett CVC alakú szavakban többnyire megfigyelhető a nyúlás) átvétele. Az én postom a témában: WS - Blog, blogol, blogger Ellenvélemény: BéDéKá

Bűneimet igaz szívvel megbántam. Aki akar, holnap megkövezhet a Web2 szimpóziumon.

Posted on

Apple vs. bloggerek - első ítélet

Nagyon röviden: az Apple nem tudta a bíróságon érvényesíteni az akaratát, a beperelt Apple Inisder és PowerPage.org nem köteles kiadni a forrásait. (via wired) Ami jó, mert ezek szerint a bloggerekre is vonatkozik az USA alkotmányának első kiegészítése, van szólás- meg sajtószabadság. Ami még jobb, a lassan arcátlanná váló - bloggerek beperelése, ‘pod oldalak és szoftverek átnevezétetése - Apple jogi csapat kapott egy gyönyörű pofont.

A legfontosabb per - a Mac Mini megjelenésekor kezdődő Apple vs. Think Secret - még nem zárult le, de a mostani ítélet fényében az se végződhet a bloggerek “vereségével”.

A pereskedés kezdete azért sem volt érhető, mert az új maceket megelőző pletykálás, a csak ilyen meg nem erősített hírekkel foglalkozó rumor oldalak a mac kultúra régi elemei. Persze lehet, hogy Mac the Knife-ot azért nem perelték be, mert sose derült ki, ki írt ilyen néven.

Posted on

Egynek jó - Abszurditás a Transmetróban

Kezdjük azzal, hogy tévedtem. Az első részben megjelenő epizódok sokkal rövidebb időn belül köszönnek vissza, mint emlékeztem rá. A foreshadowing persze továbbra is megvan, csak a szerkesztettség nem olyan fokú, mint elsőre feltételeztem. Vagyis a szerkezet lazább az elején.

A másik, ami végiggondolandó, hogy a Transmetró első évfolyamában (a többi újraolvasása még hátra van) megfigyelhető olyan építkezés, hogy az részek felvetnek/megvizsgálnak egy-egy klasszikus science fiction témát, majd arra adnak egyfajta abszurd, poszt-kiberpunk választ. Ráadásul olyan választ, ami az adott univerzumban (az sf univerzumok élhetőségébe, hitelességébe most nem belemenve) teljesen releváns. A bullshitet félretéve ilyen például a hatodik számban a vallások és szekták körbejárása, amit egy erős Jézus utalás (kiűzi a templomból a kufárokat jelenetre hasonlít) zár le. De ilyen a hetes rész által feszegetett ‘mennyi mesterséges alkatrésztől veszti el az ember az ember létét’ kérdése is. Nehéz nem észrevenni, hogy ez utóbbi kérdés megvan a GITS-ben is.

Posted on

Violazoli (repríz)

Esti sajtószemlém során vettem észre, hogy a magyar ateizmus lángpallosos tudósa rászabadult a magyarvirtusra is. Rövid hatképernyős cikkében az irodalom új rendszerét vázolja fel colstok, tolómérő és vízmérték segítségével. Kikívánkozik belőlem a gonosz megjegyzés, hogy mindig ez van, amikor szemellenzős mérnököket engedünk közel a bölcsészethez. (A belémkötés megelőzése végett: hangsúly a szemellenzősön.)

Ezek után pontosabban sorolhatjuk már be az egyes műveket. Az adott besorolásra az X.Y jelzést alkalmaz­zuk, ahol a tizedespont előtti X szám a vágypiramis szintje szerinti besorolást jelenti, a tizedespont utáni Y szám pedig a vágy kielégülésének módja szerinti beso­rolást. Ahol több besorolás is helytálló, mert például több vágy elégül ki, ott több számjegy van a tizedes­pont előtt, de szigorúan úgy, hogy a műben nagyobb hangsúlyt kapó vágy szintjének a szám­jele kerül a na­gyobbik helyiértékre!

És ehhez hasonlóak. Válaszoltam neki kommentben, kíváncsi vagyok, lesz-e belőle vita. És ha ez nem lenne elég, akkor a címlap tartalmaz még pár pro szabadgondolkodó, antiklerikális cikket, annak egyértelmű jeleként, hogy a militáns ateisták már megtalálták maguknak az oldalt. Hol van vajon Pázmány Péter, mikor az internetnek szüksége van rá?

Posted on

“…mi öröklétig áll…”

(kezdjük azzal, hogy via linkbróker)

Terveztem, hogy beleakadok a SF-ről alkotott remek véleményébe Viola Zoltánnak, de aztán valahol mélyen megsajnáltam. Játsszuk el, hogy olyan kultúra vagyunk, ami szentként tiszteli a bolondokat. Az meg, hogy nincs ki a négy kereke, az tiszta. Inkább itt van két link a science-fiction témában elkövetett munkái közül:

Hogy az olcsó gúnyolódáson túl - amit már lentebb úgy is kiéltem - legyen kontent is, csupán annyi a bajom a SF ilyen megközelítésével, hogy mechanikus. Ahogy a szovjethatalom meg villamosítás egyenlő kommunizmus egyenlet marhaság volt, úgy a tudomány meg fikció egyenlő science-fiction is marhaság. Vagyis inkább pontosítok, nem marhaság, de a klasszikus SF-ön túl napjaink felé haladva egyre kevéssé igaz, például a Neurománcra (1984) már csak sikítva lehet ráhúzni. Esetleg úgy se. Szóval nem halott, megváltozott, de annyira talán nem, hogy külön műfajt (social-fiction) kelljen kitalálni.