GiTS egyszeregy

Kezdetben volt Siró Maszamune mangája, ez egészen biztosan a sztori eleje. Olyan mint a kezdőrúgás, előtte nem volt Ghost In The Shell, utána már igen. 1989-től 1991-ig jelent meg az első tizenegy történet, amit a Human-Error Processor négy története követet. Ezek azok a sztorik, amik amanga utolsó adagját jelentő 1997-es Man/Machine Interface kötetből kimaradtak. Maga az MMI is több verzióban létezik, de elvben nincsenek nagy törések az eredeti történetszálhoz képest.

Az első tizenegy fejezetes képregényből Osii Mamoru készített filmet 1995-ben. A rendező sokkal sötétebbre vette Siró világát, szinte teljesen eltűnt az önirónia, komorabbá vált a csapat. A mű egy, csak a Szárnyas fejvadásszal összemérhető cyberpunk alapfilm. Ennek folytatása a 2003-mas filozofikusabb, az egymásba forduló virtuális világaival művibb Innocence. Nekem a gyakori irodalmi utalások, folyamatosan repkedő idézetek miatt inkább az intertextus játék rémlik a filmből, nem az alig létező történet.

Az Innocence-nek van egy előzmény regénye az After a Long Goodbye, amiben Bató a főszereplő. Erről én is ma hallottam először, nem tudom milyen viszonyban áll a kánonnal.

Eddig egy konzisztens univerzumról beszélhettünk, itt jön a csavar. A 2002-ben Kamijama Kendzsi rendezésében készült Ghost in the Shell alapú sorozat, a Stand Alone Complex ugyanis egy elegáns retconnal nem vesz tudomást a mangák és filmek világáról. A világ hasonló - csak átpolitizáltabb -, a szereplők ugyanazok, csupán a manga és a film történetét adó konfliktusra nem került sor. A sorozatnak folytatása is készült Stand Alone Complex: 2nd GiG címmel, még több világpolitikával és háttérrel. Ezt a szálat egyelőre a Stand Alone Complex: Solid State Society című film zárja le.

Most jön az a rész, hogy kijavítjátok kommentben, amit rosszul írtam.

A témáról van egy remek szócikk-kezdemény a magyar wikipédián, ahol még a nevek is át vannak írva szépen. Utóbbival a józan eszem mentették meg.

Mások írták

Annyi jó ajánló és ismertető esett be mostanában. Itt egy maréknyi belőlük, ezek különösen tetszettek. Némelyik témát - Little Brother, óra - nekem is elő kéne venni. Addig…

System Shock 2-t ajánl a Cyberpunkreview

When the original System Shock was released 1994, most probably didn’t realize what new grounds would be broken in terms of first-person shooters. Five years later, history would repeat as a second Shock would not only improve upon the original, but totally raise the bar for games to come. Shock 2 raised the stakes with improved 3D graphics, new weapons and abilities, a cooperative multiplayer option, and a new story with enough twists to keep you playing until the end.

Rorimack Doctorow Little Brother-jét mutatja be az rpg.hu-n.

Cory Doctorow megírta az új évezred első évtizedének legfontosabb könyvét. A Little Brother nem a legújabb ifjúsági bestseller (habár hónapokon belül azzá válik), nem merészkedik az irodalom eddig feltáratlan területeire. A története is egyszerű: van egy fiatal srác, aki háborút hirdet a gonosz hatalom ellen, és persze, mint minden forradalmárnak, van szerelme, barátai, ellensége.

Őfelsége léghajójának admirálisa igazi steampunk ajánlót rittyentett az egyébként remek Last Exile animéhez.

First, my initial reaction: fans of some of the more well-known aspects of Steampunk will be disappointed to know that there are no lighter-than-air craft in Last Exile. No balloons, no dirigibles, no zeppelins to be found.

Végül a Brass Goggles a zsebórák titkaiba vezet be. (És ez még csak a kezdet!)

When you first look at a pocket watch, the most obvious component is the case. Generally speaking, the American pocket watch was sold in one of two types of cases: the open face case and the hunting case. The term open face is rather self explanatory in that it simply means that the face of the watch is open to viewing without opening a cover.

Egyenlően elosztott jövő (szakdolgozat)

Egyenlően elosztott jövő, a híres-hírhedt Gibson mondás után adtam címet a szakdogámnak. Az elmúlt harminc év hackerábrázolásairól szól és nem kicsit hiányos. Sokkal több szót érdemeltek volna a filmek, külön dolgozatra is elég anyagot jelentenek a különböző zinek, Doctorow is megérdemelné a maga tanulmányát, Stephenson… na vele kapcsolatban bőbeszédű voltam legalább.

Témavezetőm, Dr Katona Gábor remekül viselte a megszállottságomat, ráadásul igen szépeket írt rólam a bírálatban, hálás köszönet illeti.

Az ugrás után szöveg következik, de van PDF (386 kb) is a kényelmesebb olvashatóság miatt.

Continue reading “Egyenlően elosztott jövő (szakdolgozat)”

Kalózokról (linkek)

Teljesen érdekes azzal szembesülni, hogy a kalózromantika tíz-húsz évente előkerül. Még csak Karib-tenger franchise se kell hozzá. Most éppen a cyberpunk szerzők által is nagy mennyiségben fogyasztott Temporary Autonomous Zone került a kezembe. Szórakoztató nyolcvanas évekbeli anarchizmus, Hakim Bey belátta, hogy nincs több Tortuga a huszadik században - most Szomáliáról és kis barátaitól tekintsünk el - viszont időleges szabad területek kialakíthatók. Hakim Bey fejtegetése annak fényében különösen érdekes, hogy holnap a Critical Mass alkalmából ideiglenesen biciklis zónává válik a város.

A héten Schneier is ajánlott kalózos cikket A Freedom of the Cyber-Seas-t a CSO magazinban jelent meg, és a tizennyolcadik századi kalózkodást hasonlítja napjaink internetéhez. A szöveg retorikailag erősebb mint tartalmilag, de egy olvasmánynak érdekes. A drogkereskedők szekrényből való előrángatására azért kicsit kirázott a hideg.

Végül, akinek még nincs elege a kalózokból, ugyanakkor mondjuk sparrowitiszben szenved az megnézheti Bodó Balázs tavalyi Hacktivitys előadását a kultúripar meghackeléséről és a kalózokról.

“Itt a nyilam! Mibe lőjjem?”

Felirat: Four teenage hackers at Woodbridge High School in Irvine, California, had their computers seized by the FBI after they traced to unauthorized break-ins on a computer information network.

Valójában azt akartam írni, hogy megírtam a hackerkép változásaiból a szakdogámat, holnap adom le egy utolsópillanatos akció keretében. Ha megint rá bírok nézni a szövegre, akkor majd ide is felkerül egyszer.

Amin a filózás megy, hogy az összelapátolt és nem használt, rendezetlen forrásanyagokkal mit kezdjek. Teljesen kalóz Knightmare könyvtől - Secrets of a Super Hacker - háromszáz megányi Usenet FAQ-ig minden van. Gazs javasolta a kiberkultúra.hu elfoglalását és kalóz szabadállam alapítását. Egynek végül is jó.

(kép via Digital Deli)

Félsör könyvtár: Izzó króm

Régebben, még Debrecenben tanultam, volt néha egysör meg kétsör könyvtár a blogon rablásnak hatóan olcsó könyvekkel. Ma betévedtem a Könyvudvarba, úgyhogy feltámad a rovat.

Izzó króm borító Az Izzó krómot talán ajánlani sem kell. Nem annyira nagy antológiája a cyberpunk irodalomnak, mint a Mirrorshades, viszont legalább kiadták magyarul.

A kötet főleg Gibson novelláit tartalmazza, de közreműködőként feltűnik a Movement többi alakja is. A legjobb írás például Sterlinghez és Shinerhez kötődik, ez a Keringés kapcsán már felemlegetett Mozart napszemüvegben. (A República Popular da Cultura blogon van egy angol verzió pdf-ben.) De szerepel a kötetben a közepesen sikerült film miatt valószínűleg mindenkinek ismerős Johnny, a kacattár vagy Gibson időutazós, régi jövős A Gernsback-kontinuumja is.

A kötet a kilencvenes évek igénytelen magyar SF kiadásának terméke - Valhalla, 1997, nem is mondok többet - de mivel nincs más kiadása, ezt kell szeretni. A Könyvudvar 190 forintos ára meg amúgy is az egekbe lövi az érték/ár arányát.

Hackeriáda az OIK-ban

Magam ismétlése következik, de nagyjából ezekről beszéltem az OIK-os Internet Fiesta rendezvényről. Van amit sikerült kihagyni, pedig illett volna legalább említeni. Ajándék korszakolással.

Eredeti hackerek és előzmények

Az egész ott kezdődött, hogy a szép nevű Vannevar Bush megírta az As We May Thinket, aztán Ted Nelson ennek kapcsán kitalálta a hipertextet és a hipermédiát. Ezekből aztán olyan csodák lettek, mint a DARPA StreetView-ja vagy a világ tizedik csodájaként azóta is futó Xanadu projekt, ami az istennek nem akar csődbe menni.

Nagy ugrás után, bizonyítva, hogy ha emberek között számítógépeket szórunk szét, abból lesz valami. BBS-ek alakultak, lopott, talált, nem annyira lopott, sőt teljesen eredeti dokumentumokat cserélgettek rajta. A srácok munkásságát, amiben volt teljesen normális beszélgetés, világuralmas játékok tervezése, a telefonrendszer feltörése meg egyéb ártatlan szórakozások, tűrték egy darabig, aztán egyszer csak - iszonyú telkó paranoiától megtámogatva - lecsaptak a hatóságok a hackerekre. Erről a lecsapásról szól Sterling remek könyve a Hacker Crackdown (ajánló a shotson), nem mellesleg ezért alakult meg az EFF.

A hackerkultúra írásaival tele a Textfiles archívum, amit szintén ajánlottam volt egyszer. Az olvasást érdemes The Mentor (szül. Loyd Blankenship) Hacker Manifestojával kezdeni, szívhez szóló szép szöveg.

Cyberpunkok

Minden Vernor Vinge True Names című kisregényével kezdődött. Vagy John Brunner The Shockwave Riderével. Vagy ha nagyon akarjuk Tiptree Jr. The Girl Who Was Plugged Injével. (Utóbbira a Pat Cadigan szerkesztette Ultimate Cyberpunkban találtam rá, úgy rémlik warezolhatatlan.) És akkor még az ókori görögökről nem is beszéltünk, sőt a Frankenstein se emlegetődött fel, pedig ugye az összelegózott ember meg a kiborg…

Hagyományosan viszont William Gibson Johnny Mnemonicjával szokták kezdeni - in Burning Chrome / Izzó króm könnyen beszerezhető kötelező olvasmány - mert ebben szerepel először a Mátrixnak nevezett kibertér. A cyberpunk név nem, azt Bethke egy korábbi írásában ellőtte, az is fent van amúgy a teljesen kalóz jelleggel működő project.cyberpunk.ru könyvtárában.

A cyberpunknak nevezett, még ennél is szebb a The Movement név, íróknak volt remek kiberfalragasz újságuk is Cheap Truth néven. A fentebb linkelt Textfiles archívumban megtalálhatóak összes számai. A mozgalom egyébként mesebelien gyorsan kanonizálódott, Gibson első CP novellája 1982-ben jelent meg, 86-ban kijött a meghatározó Mirrorshades antológia, 87/88 körül pedig már lapszám jelent meg a róluk szóló/velük megrendezett esemény anyagaival. Ebből készült később a CP alap szakirodalma a Storming The Reality Studio.

Az eredeti alkotók egy része ‘92 környékére el is fáradt, úgy érezte, hogy közhellyé vált a CP, továbbá a mainstream ellepte a szcénát, az undergroundság elmúlt, ésatöbbi. Stephenson Snow Crash-e amúgy ugyanebben az évben jelent meg, nem fáradt, remek képregényes alapon szétesett világot és szuperkúl szereplőket mutat be. (ismertető)

Még ennél is egy fokkal jobb Mark Fabi warezolhatatlan Wyrmje. Nem kapott nagy figyelmet, pedig minden gamer és geek közös nedves álmát írta meg Fabi: világszintű, a valóságostól szinte megkülönböztethetetlen szerepjátékot futtató óriásvírust, amely MUD és MMORPG jelleggel játéklehetőséget kínál a titokra rájövőknek. Meg van persze csel meg csalárdság, de nem spoilerezek. A sztori egy részében kockásinges rendszergazdák, a másikban hegyesfülű tolvajok és pallosos lovagok küzdenek egyazon vírussal. Ha valami szeretnival, akkor ez a könyv az.

Média-hackerek

Jobb híján kötőjellel írva, mint a játék-elméletben. Azokat a techben egyáltalán nem járatlan szerzőket címkéztem így, akik a kilencvenes évek végén rájöttek, hogy a valós technológia plusz irodalom kombináció működőképes. Stephenson Cryptonomiconja érdekesebb és fordulatosabb a legtöbb kémregénynél, mégis tele van átcímkézett PGP-vel, cypherpunk elvekkel, és olyan szereplőkkel, akiknek a fiatal felnőttkorát meghatározta a D&D. Ugyancsak Stephensontól A nagy Simoleon-buli eladható cypherpunk propaganda novellának is. (Eredetiben The Great Simoleon Caper, úgy is fent van a neten.)

És akkor még az ex-EFF tag Cory Doctorowról, akivel nagyon szívesen leülnék meginni egy sört, vagy a Stealing The Network sorozat valódi hacker irodalmárjairól nem is beszéltünk. A sztori nyitva van, korunk hőse a hacker. (Annyira, hogy Téreynek is a hőse. Erről még írnom kell egyszer.)