Jegyzet jelleggel: B&N ebook

Kezdjük az elején: a Barnes&Noble-től nem lehet könyvet venni az Egyesült Államokon kívüli bankkártyával. Bár az áraik néha jobbak, mint az Amazoné, nem terhelik meg a kártyát, visszadobják a vásárlást, és küldenek egy kedves levelet azzal, hogy az azonnali figyelmedre lenne szükségük, mert ez így nem ment.

Viszont, az ingyenkönyveket kiszolgálják Európába is, persze DMR-mel. A másolásvédelemhez használt kulcs a vásárló nevéből és a vásárláshoz használt bankkártya számából számoltatik ki. Ez elvben elrettenti a kalózokat attól, hogy bizonytalan forrásból származó szkriptekkel számoltassák ki a kulcsot. Ha mégis megtennék, akkor az ignobleepub szkript szépen leszedi a védelmet, van egy remek védtelen, konvertálható epubunk.

A tesztként használt God’s War esetén a kindlegen visszapattan a fájlról “No DC-METADATA tag found in opf file” hibaüzenettel, itt kezdődik a turkálás. Az epub belsejében - ami mégiscsak egy adag zipelt html meg xml - található content.opf-ben kell az <opf:metadata> és az ezt lezáró </opf:metadata> tagekből kiirtani az opf: kifejezést. Ha ez megvan, az egészet vissza lehet csomagolni, visszanevezni epubra, és rádobni a kindlegenre, innentől minden működik.

Ez persze a bicskás hályogkovács módszer, viszont a végeredménye olvasható e-könyv, és még csak nem is kalózkodtunk, csak a DRM-et törtük le.

#2914 (az olvasó jogai)

A Kindle for PC-ben az Amazon egy funkciót nagyon jól megcsinált. A számítógépem és az olvasóm egy kattintással szinkronban tartható, azaz az összes jegyzet, kijelölt szövegrészlet, “könyvbe rakott BKV-jegy” megvan az asztalon is. Tökéletes segítség íráshoz.

Egy apró hiba van csak, a PC-s kliensből nem lehet szöveget kimásolni kényelmesen. Egyedül egy olyan módszer van, hogy a kijelölésre adunk egy keresés parancsot, amire a szöveg átteleportálódik a kliens jobb felső sarkában levő keresőmezőbe, ahol már érvényesek a szabvány Windows gyorsbillentyűk, de ez túl sok felesleges kattintást tartalmaz. Szerencsére, ha az ember szúrós szemmel néz az AZW fájlokra, akkor leesik róluk a DRM. Innentől viszont szabadon konvertálhatóak bármilyen, copy-t és pastet támogató formátumra.

Long John Silverlight

  • Szedlák Ádám.
  • Regisztráltál?
  • Igen, persze.
  • Mikor?
  • Azt hiszem pénteken.
  • Akkor már nem lehetett.
  • Megkeressem a visszaigazolást? (keresgélés)
  • Megvan a regisztráció. Megkérnénk, hogy a ruhatárban adja le a táskáját.

(Részlet a Hostesspertu című készülő magyar filmből)

A tegnapi nap nagyobbik részét a Microsoft ReMIX 07 konferenciáján töltöttem, hogy megtudjam, mit kínál a jövő webjének a cég. A helyszínként szolgáló Szépművészeti Múzeum fel van lobogózva, a kint elhelyezett asztaloknál tömegek szürcsölik az ingyenkávét és az ingyenüdítőt. Kívülről tehát minden szép, abszolút látszik, hogy a Microsoft most meg akarta mutatni.

Gond csak két dologgal van. Az egyik a helyszín, a másik a tartalom. A múzeum épületébe belépve arconcsap a meleg. Termelhetnék a számítógépek is - a laptopokon akadva fut a Silverlight, szinte sajnálom a GPU-t -, de négyszáz, kelet-közép európá minden sarkából összesereglett, műkincsek közé beültetett fejlesztő még gyanúsabb. A Developer szakaszban ülőket kicsit jobban lehet sajnálni, a fekete (koszos?) üvegkupola a beérkező napsütés minden morzsáját hővé alakítja, egy bulgárkertész biztos meghatódna. Légkondi pedig nincs, ebben hasonlít a wifire.

“search engine is the blind user of the web”

Scott Guthrie nyitó előadását lekéstem, de megnyugtattak, nem maradtam le semmiről. Az ezt követő SEO with Rich Media bemutatóig kellett várnom, hogy ezt megértsem. A ReMIX azoknak szól, akik a MIX O7 után nem olvastak utána, hogy mi a helyzet, vagy a marson éltek pár évig. Hogy hozzak példát is. Szó volt a dives és táblázatos dizájnok különbségeiről, - máshol: arról, hogy a CSS alapvetően jó dolog -, hogy black hat seót alapvetően nem jófejség alkalmazni, ne legyenek 404-es oldalakra mutató linkjeink, legyen viszont url újraírásunk, és mindig nézzünk szét, ha átmegyünk az úton. Rosszindulatú kis túlzással végigvettük azokat a SEO trükköket, amit az ember egy wordpress install után rutinból megcsinál. (Metatageket a headerbe, hátha mégis működik, meg ártani nem árthat.)

Mielőtt túlzottan belelendülnék a megmondásba, igen, alapvetően jó, hogy olyan mondatok elhangzanak, és egyre gyakrabban hangzanak el, hogy “a keresők a web vak felhasználói”. Beszélni kell róla, mert egy szebb, boldogabb, igazságosabb, és nem utolsó sorban mobilon használhatóbb web kialakulásához szükség van vakbarát oldalakra, és minden ezeket támogató érv hasznos. De ezek nagyon az alapok, nem?

“it’s basically youtube, made by microsoft”

Volt még egy videómegosztó tervezés Silverlighttal előadás, de nem szívesen beszélnék róla. Majdnem előadtam rajta Marc Canter konferencia különszámát.

“hello tourist, du bist in Budapest”

Mivel nincs konferencia parti nélkül, este hajókirándulás volt a Dunán végig Budapest hosszában obligát parlamentfényképezéssel és *bloggerpartival**. Utóbbi úgy nézett ki, hogy leültünk a Microsoftos előadókkal és az EPAM-os jelenlevőkkel beszélgetni távol a partitól.

Jórészt fejlesztési, támogatási kérdésekről esett szó, erről van is lelkes beszámoló LacKac blogján, amivel se nem tudok se nem akarok versenyre kelni. Az esemény végén viszont tudtam tenni a kérdésemet - összeakadt nyelvvel, kúl - hogy mi is a helyzet a DRM támogatással. Az asztal körül csupa rendes ember ült, úgyhogy konszenzusra jutottunk, hogy senki sem szereti a DRM-et, illetve ez a tartalomtulajdonosok heppje, de igen, a Silverlight képes lesz multiplatform módon MS DRMmel megfejelt dolgokat kezelni. Ez, illetve a HD anyagok támogatása, pedig adhat egy lökést az online videónézésnek, hogy végre ne csak kényelmetlen, IE only megoldások legyenek. (Álmodjunk mondjuk Netflix Watch Now-t Silverlightban..)

A beszélgetés igazi tanulsága viszont nem ez volt, hanem, hogy a MS akar beszélni, beszélgetni. És hogy nem akarják az egész Silverlightot kitúrni minden gépre Windows Updaten keresztül.

(Azért még mindig viccesnek tartom, ahogy a demógépeken szenved a demókód, de ugye majd idővel.)

Rejtett metaadatokkal “támad” az Apple?

It appears that Apple has added metadata about the owner in some non-standard AAC fields, and it may be these fields that cause some players reject the file. (macosxhints kommentek)

Steve Jobs első blogbejegyzését és az EMI-os közös bejelentést - amely megrengette a világot, meg minden - követően lehet DRM nélküli zenét venni az iTunes Store-ból a világ boldogabb felén. Csak két de! van a történetben. Az egyik a fenti csoda, sikerült úgy ellátni metaadatokkal az egyébiránt szabványos AAC-t, hogy nem minden játssza le.

Abba ne is menjünk bele, hogy az AAC amúgy sem a legelterjedtebb. Igaz, Jobs az All Thing Digitalon kijelentette, hogy a legtöbb lejátszó boldogan viszi a formátumot, de biztos csak nyelvbotlás volt.

A másik “ond is ehhez kapcsolódik. Az EFF és a MacDevCenteres Erica Sadun felfedezte, hogy a DRM nélküli számok tartalmaznak némi pluszinformációt. Bennük van például a vásárló neve, iTS accountjának a neve és még valami, amiről csak gyanítják, hogy szteganográfiával elrejtett azonosító adat lehet.

Az Apple “védői” azzal érvelnek, hogy a DRM mentesség nem jelenti a kalózkodás támogatását, és igazán nem értik, miért lepődött meg mindenki a lelkes metaadatoláson. Az EFF és a kicsit paranoiásabbak viszont nem szimpatizálnak az ilyesféle dokumentálatlan megfigyelési kísérlettel.

Linkek:

Upd.

És van itt egy MacRumors cikk, ami szerint csupán a fájl módosításának/letöltésének dátumát tartalmazza a “titkos” metaadat.

Apple-EMI: DRM nélkül, drágábban

Pont úgy mint a mesében, az Apple és az EMI mai közös sajtótájékoztatóján be is jelenteteték a DRM nélküli zenék eljövetelét meg nem is.

Bejelentették, mert az év végére 2,5 millió dalt DRM mentesen is meg lehet majd venni az iTunes Store-ból. Ráadásul az EMI lépése jelzés is lehet a többi kiadó felé, hogy “ez a jövő”. Lassan be lehet hűteni a pezsgőket, kis szerencsével hamarosan felbonthatjuk őket a randa, barátságtalan állat, a DRM torán. Tavasz van, újászületés, földeljük el az ötletet is.

Nem jelentették igazán be, mert a DMR-mentesség prémium tulajdonsága lesz egy-egy dalnak. Számonként harminc centtel kerül majd többe, ha jövőálló módon, ráadásul nem 128 kbps liftzene minőségben akarunk beruházni rá. Dicséretes a magasabb - 256kpbs, AAC - minőség, a DRM elhagyása, de lassú lesz a változás. Addig meg vegyetek cédét, itthon úgysincs iTS, csak windowsbarát T-zenebolt vagy hazai zenékre a dalok.hu.

Máshol ugyanez: * A Quart.hu a sajttáj előtt filozofálgatott aztán iszonyú gyorsan updatelt * HH eltemette a DRM-et * Jegyzetek Johannes Kleske twitterében

#1250

A trösztellenes fellépést sürgető európai fogyasztóvédőknek és kormányhivataloknak azt üzeni az Apple, hogy nem neki, hanem a zeneműkiadóknak kell felhagyniuk az internetes letöltés kódolásával.

(és így tovább a nol-ban)

Furcsa, mert minimális számú tárgyi tévedéssel ennyire rossz cikket nehéz lehet írni. Ráül a régi IT nyelv az egészre; a komputer szó ugyan nem szerepel, de kompaktlemez azért van benne.

Nem említi a DRM-et a cikk, bár az a téma, helyette van FairPlay szoftver. Itthon nem szeretünk, nem tudunk a DRM-ről beszélni? Még úgy se, hogy már a spájzban van. Lehet, csak nekem kell még egy kávé a nap elkezdéséhez.

Jobs a DRM-ről

Leveszem kicsit a kötekedő sapkámat, és amúgy hajadonfőtt ajánlok nektek egy linket. Ehun la, Steve Jobs megmondja az őszintét az online zenekereskedelemről és a DRM-ről. Ha úgy tetszik, beszél a néphez. Valódi párbeszédet nem kezd, kommentálni természetesen nem lehet, de tesz egy kis lépést az Apple hívek felé. Showműsor, mise nélkül, csak véleményt közöl. Ügyesen ki van ez találva, nagyon hatásos.

Visszavéve a kötekedő sapkát mondhatom, hogy a norvégok, a franciák, a defective-by-design stb DRM ellenes megnyilvánulásaira valahogyan reagálni kellett a cégnek. Bele lehetne abba is akadni, hogy Jobs ügyesen a kiadókra, versenytársakra ken mindent - a DRM-hez a kiadók ragaszkodnak, a FairPlayt a kiszivárgás veszélye miatt nem lehet licencelni -, de akkor is ügyesen van ez kitalálva. Emberi hangon, mintha tanult volna a Cluetrainből. Szinte tetszik.

(hír via tuaw)